TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje Kísérleti módszerek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ADATSZERZÉS, INFORMÁCIÓ HASZNOSULÁS Biztonságtudatos vállalati kultúra Készítette: Jasenszky Nándor egyetemi szakoktató NKE NBI TEH tanszék.
Advertisements

MENTORHÁLÓZAT SZEREPE A KIVÁLTÁSI FOLYAMATBAN Intézményi Férőhely Kiváltást Támogató Országos Hálózati Találkozó November 17.
A képzett szakemberekért SZMBK KERETRENDSZER 2.1. előadás.
A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokat érintő változások A család és gyermekjóléti szolgáltatás.
Tolerancia Erősítő Innovatív Szövetség projektprogram.
M ESTERPEDAGÓGUS SZAKTANÁCSADÓK FELADATAI. Megállapodás megkötése-aláírás után a HMPI-nek visszaküldeni, melyet az OFI-ba továbbítunk aláírásra Útiköltség.
Az akkreditáció szerepe a megváltozott munkaképességű munkavállaló személyének társadalmi reintegrációjában Készítette: Dézsi Gabriella Melinda Budapest,
A FELNŐTTKÉPZÉSI A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA Felnőttképzők Szövetsége Borsi Árpád Budapest, december 10.
A képzett szakemberekért AZ ÖNÉRTÉKELÉS FOGALMA, LÉNYEGE, SZEREPE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSBEN 3.2. előadás.
Varga Aranka Inkluzív oktatási rendszer. Iskola funkciói – társadalmi elvárások Funkciók: Tudásszerzés és kompetenciafejlesztés folyamatának terepe Formális.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET 2007 Menner Ákos. A minőségfejlesztés intézményi ritmusa Önértékelés 2006 Önértékelésből származó fejlesztési célkitűzések.
1 Az önértékelés mint projekt 6. előadás 1 2 Az előadás tartalmi elemei  A projekt fogalma  A projektek elemei  A projekt szervezete  Projektfázisok.
BINARIT TIMESHEET Több, mint munkaidő nyilvántartás Virág Zsolt (BINARIT Informatikai Kft.)„Hogyan legyek milliomos?” konferencia – BKIK ( )
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület Teljesítményértékelési rendszer A képzett szakemberekért Információgyűjtés.
A vállalatok marketingtevékenysége és a Magyar Marketing Szövetség megítélése Kutatási eredmények az MMSZ részére (2008. július)
NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület NSZFI SZFP Programkoordinációs Iroda Minőségfejlesztési Terület Teljesítményértékelési.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
időskorban felmerülő Problémák és megoldásmódok
A Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely munkája – EFOP VEKOP/15 TÁRS PROJEKT bemutatása EFOP VEKOP
Gazdasági informatika - bevezető
Palotás József elnök Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
Az „első lépés” TÁMOP
Összevont munkaközösség vezetői és igazgatótanácsi értekezlet
A kérdőívek, a kérdőívszerkesztés szabályai
Szociális kompetencia
Kihívások a LEADER program eredményes végrehajtásában
A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJA A VSZT
„Csellengő fiatalok” Az ifjúságpolitika komplexitása
Mayer József Budapest február 27.
A lifelong guidance (LLG) rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata (6 fókuszcsoport) július Kovács Attila
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II.
Kockázat és megbízhatóság
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan PhD Menedzsment alapok
Kompetenciák az osztott tanárképzésben
Teljesítményértékelési rendszer
Baross László Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Mátészalka
Vörös-Gubicza Zsanett képzési referens MKIK
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet fejlesztési projektjei az iskolai egészségfejlesztés területén DR. TÖRÖK KRISZTINA.
Szervezetfejlesztés II. előadás
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM
A kiváltást tervezők / megvalósítók és Az fszk TÁRS projektje közti együttműködés rendszere EFOP VEKOP TÁRS projekt.
Konfliktusok az iskolában
VÁRATLAN MŰSZAKI ESEMÉNYEK
Innovációs képesség és jólét összefüggései
TÁMOP / A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje A büntetés-végrehajtás.
STRATÉGIAI ÉS ÜZLETI TERVEZÉS 9. előadás
Diplomás kompetenciák elégedettség a munkával
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Tájékoztató az Önkormányzati ASP Projektről
Környezeti Kontrolling
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Regionális workshop Zétényi Ákos.
Szervezet-fejlesztés
Zanáné Haleczky Katalin október 09.
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
Stratégiai emberierőforrás-fejlesztés
ÉRINTŐ Sajátos nevelési igényű gyermekek és fiatalok integrációs programja óvodától a munkába állásig TÁMOP A/
Az iskolai szervezet és fejlesztése
Szakképzési Önértékelési Modell II. Fejlesztési szint EREDMÉNYEK 4. 8
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 8
Családi vállalkozások
Iskolai szociális segítő
SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL I. HELYZETFELMÉRŐ SZINT FOLYAMATA 7
A dolgozói teljesítménymérés gyakorlata a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár Minőségirányítási szakmai nap.
Kovács Ibolya szociálpolitikus Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK MEGSZERVEZÉSE A TANODÁBAN
Előadás másolata:

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje Kísérleti módszerek és szervezet-fejlesztési elemek a személyi állományt érintő kutatásban

Modellkörlet Team működés - közös célokért való tudatos együttműködés Eltérő státusz és feladatértelmezés Szakmai-gyakorlati program A modellkörlet elkülönített körletrészen, a meglévő struktúrába és működésbe illeszkedő team-működést jelent. A team tagok közös célokért való tudatos együttműködése módosított státusz-, és feladatértelmezéssel történik. Ez egy próba-üzemmód, amelynek tapasztalatait a jövőben a team feladatrendszer és csoportszerepek összehangolásában, a feladatelosztások más megközelítésű értelmezésében hasznosíthatjuk a reintegrációs tevékenység hatékonyságának növelése érdekében. A működési tapasztalatokat elsősorban speciális körletek működtetéséhez ajánljuk, illetve intézeti szintű fejlesztési kezdeményezéseknél vertikális team-rendszerek kialakításához. A modellkörlet nem minősül tudományos kísérleti módszernek, értelmezésünk szerint szakmai-gyakorlati programnak tekinthető.

A büntetés-végrehajtási reintegrációs munka Modellkörlet célja A büntetés-végrehajtási reintegrációs munka belső kohéziójának erősítése hatékonyságának növelése Feltételezéseink szerint a körleten szolgálatot teljesítő személyi állományi tagok és természetesen közvetlen vezetőik, hatáskörtől függetlenül, egyetemesen felelősek a körletmunka eredményességének elérésében. A büntetés-végrehajtási szervezet alapfeladata, küldetése, célja, ténylegesen a körlet munkában manifesztálódik. A körleteken szolgálatot ellátó munkatársak és szerveződéseik – együttműködő teamek – jelentik a közvetlen frontvonalat. Mégis ők azok, akik a figyelem szempontjából egyre inkább háttérbe szorulnak a kiszolgáló, ellátórendszerhez képest, holott, az, elveszítheti létjogosultságát, ha az érdemi szakmai munka nem érvényesül. A körlet-teamek nagy terhelésnek vannak kitéve, amelyet nehezítenek azok a specifikus veszélyhelyzetek, rendkívüli események, amelyek cselekvésre, azonnali reagálásra késztetik az arra kötelezett munkatársakat. Célunk volt, hogy a modellkörlet működése ne csak a régi feladatrendszert támogassa, hanem a Bv. Kódex által meghatározott új elvárásokat kísérelje meg átültetni a gyakorlatba. Az új Bv. Kódex szemléletbeli változásai megkívánják, hogy az elítéltek magatartására vonatkozó szakmai hozzáállásunkat átértelmezzük, mivel a későbbiek során már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a fogvatartott megtartja az intézet szabályait, hanem el kell várnunk a hathatós együttműködést is. Ugyanakkor a modellkörlet megfelelő terepként szolgálhat ahhoz, hogy megtapasztaljuk a kockázatelemzési vizsgálatok során felmerült információkat a gyakorlatban hogyan és milyen mértékben tudjuk felhasználni a kezelés során. a munkacsoportok eredményeit egyesítve, egymás számára felhasználhatóvá téve támogatná a végrehajtási szabályok módszertani megalapozottságát, az együttműködés erősítené a TÁMOP eredmények végrehajtási szabályokba való átültetését, a gyakorlat számára annak „kötelező” felhasználását, A programokban dolgozó munkacsoportok együttműködésének legfontosabb célja a reintegrációs tevékenység belső kohéziójának erősítése és ezen keresztül a hatékonyság növelése.  

Modellkörlet eszközei Kompetenciafejlesztés az érintett munkakörök feladatelvárásaihoz illeszkedően Struktúra igazítás a tényleges feladatokhoz Team működés bevezetése a hatékonyság növelése érdekében Hipotézisünk, tehát, hogy a körlet-teamek hatékonyságát növelni kell, a dokumentált problémák meghatározott körének kezelésével valamint az adott csoport probléma megoldási és konfliktuskezelési képességének javításával. A hatékonyság növelését illetően a körlet-team tagjainak kompetencia fejlesztését valamint a formális együttműködéseket garantáló módszerekkel és eszközökkel való támogatását láttuk célravezetőnek. Az eddigieknél jelentősebb szerephez jutott a szakterületi feladatok és az ellátáshoz kapcsolódó tevékenységek harmonizációja. Eltéréseket a hagyományos körlet és a modellkörlet között, az új szolgálat ellátási rendben , az új fórumok jellegében és összetételében valamint a munkakörök kompetenciahatáraiban lelhetünk fel.

A program résztevékenységei Mélyinterjúk Bemeneti vizsgálat Tréning, készségfejlesztés Működés Munkakörelemzés, kompetencia szótár készítése Workshop a személyi állomány részére A modellkörlet kialakítását megelőzően, a helyi problémák feltárására és az azokra adható válaszok kidolgozására mélyinterjús vizsgálatokon keresztül vártunk javaslatokat. Az adott körleten mértük fel a munkahelyi légkört, a kollegiális viszonyokat és az együttműködési törésvonalakat.  

Bemeneti mérés, készségfejlesztés képzési szükségletek felmérésre, szervezeti és személyi tényezők beazonosítása, eszközrendszer megjelölése Tréning: munkával összefüggő konfliktusok, krízisek kommunikációs ismeretek, együttműködési és probléma megoldási készségek A bemeneti mérés célja a modell körlettámogatásához kialakított képzési szükségletek és igények minél pontosabb meghatározása, ezzel párhuzamosan a modell körlet kialakítását meghatározó szervezeti és személyi tényezők beazonosítása volt. Távolabbi célként szerepelt, hogy a mérés során olyan eszközrendszer megjelölése is megtörténjen, amely a későbbiekben is támogatni tudja a team működését. A bemeneti felmérés a Szegedi Fegyház és Börtönben valósult meg 15 fős vizsgálati mintában. A mintát a képzésben résztvevő és nem résztvevő reintegrációs tisztek és felügyelők alkották. Három területen vizsgáltuk a körlet munkatársakat:   A szervezeti kultúra vizsgálatát, melyet Robert E. Quinn „versengő értékek” modellje alapján végeztünk.  Az egyének konfliktuskezelési módszerét a Thomas-Kilman konfliktuskezelő  kérdőívvel mértük. A kérdőív célja az egyéni viselkedés vizsgálata konfliktushelyzetekben. Az érzelmi intelligencia felmérésére a BAR-ON érzelmiintelligencia-skála alapján került sor. Az érzelmi intelligencia olyan tudás és képességek sorozata, amely meghatározza azt, hogy valaki hogyan tud megbirkózni a környezeti hatásokkal. Az elméletben öt főtényező az alábbi kompetenciákat, készségeket és moderátort tartalmaz : intraperszonális készségek, interperszonális készségek, stressz kezelése, alkalmazkodóképesség, általános hangulat. (BAR.ON 2006., Goleman 2001b ) Képzés, készségfejlesztés A körlet-team tagjainak készségfejlesztése a Szegedi Fegyház és Börtön, illetve a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet egy-egy 12 fős csoportjának bevonásával valósult meg, csoportonként 45–45 órában. A készségfejlesztés két blokkból tevődött össze: egy 30 órás és egy 15 órás modulból. A tréningek 2015. januárban, illetve márciusban valósultak meg Szegeden kihelyezett helyszínen, Budapesten pedig az intézet területén belül. A 30 órás tréning célja a kompetenciafejlesztés, melynek fő tartalmi követelményei voltak: a büntetés-végrehajtási munkával összefüggő konfliktusok, krízisek kialakulásának, lezajlási folyamatának megismerése; a krízis incidensek jellemzőinek, azok kezelésének elméleti alapjai; a krízisveszélyt jelentő emberi tényezők feltárása; kommunikációs ismeretek elsajátítása; együttműködési és probléma megoldási készségek fejlesztése. A készségfejlesztés másik egységét az együttműködéseket erősítő formális eszközök megismertetése és gyakorlati kipróbálása jelentette, amelynek célja, hogy a fókuszcsoportos interjúkon felmerült alapvetően strukturális problémákra (szakterületi súrlódások, információ áramlás hiánya, leterheltség, bizalmatlanság stb.) helyi szintű, de a szervezet igazgatási felépítését alapjaiban nem változtató megoldást tudjon kínálni. Lényege, hogy a szakterületek megfelelő fórumai (osztályértekezlet) mellett a feladat végrehajtást befolyásoló problémákat a körlet-teamek szintjén is megpróbálja kezelni, különböző metódusok – esetmegbeszélés, team-megbeszélés stb. – kipróbálásával.

Szociális segédelőadó Működés Felügyelő Vezető Reintegrációs tiszt Szociális segédelőadó Reintegrációs folyamat: A körleten szolgálatot teljesítő csapat vagy team összehangolt szakmai működése, együttműködve a fogvatartottakkal, a reintegrációs célok elérése érdekében. A modellkörlet kialakítását és működtetését, a témában a legtapasztaltabb intézet, a Szegedi Fegyház és Börtön vállalta fel. Az eddigieknél jelentősebb szerephez jutott a szakterületi feladatok és az ellátáshoz kapcsolódó tevékenységek harmonizációja. A modellkörlet felépítéséről, működéséről a következő előadásban hallhatunk. 2018.07.01.

Munkakörelemzés, kompetencia szótár Feladatkör részletes meghatározása (feladatok és munkakörök) Releváns alapkompetenciák meghatározása Munkaköri profilok kialakítása és egymással való összehasonlítása Kompetencia-elemzés – kompetencia szótár készítése   A kompetenciák viselkedésre bontják le a szervezet által fontosnak tartott célokat és értékeket. Kompetencia-szótárban kerülnek rögzítésre azok a viselkedésformákkal, magatartásjellemzőkkel leírt készségek és képességek, amelyek a teljesítménycélok elérését és azok megvalósulásának módját, milyenségét is meghatározzák. A körleten szolgálatot ellátó munkacsoportokra, szakmai teamekre vonatkozóan a releváns alap- és vezetői kompetenciák célirányos meghatározása és azok súlyának és szintjének megállapítására került sor.  A feltárt kompetenciák alapján egyéni, munkavállalói profilok valamint a munkakörökhöz rendelt kompetenciák alapján ún. munkaköri profilok kialakítására és egymással való összehasonlítására került sor.  

Workshop Tematikus, modulrendszerű program Szakmai hozzáértés Attitűdbeli viszonyulás Közvetlen, személyes befolyásoló képesség Az általunk vizsgált modellkörleten működő teamek fókuszában a hatékony együttműködéshez szükséges szociális kompetenciák fejlesztése és az együttműködési metódusok kialakítása áll. Ennek érdekében fontos, hogy a csoportműködést meghatározó készségeket, képességeket összehangoljuk a körleten előforduló csoportdinamikai viszonyokkal és a működésbeli jellemzőkkel. Ide tartozik a csoportszerepek megfelelő összehangolása, a hatékony együttműködés specifikus feltételeinek meghatározása, illetve módszertani megközelítésben megoldások keresése a korábban feltárt kiemelt problémákra. A tematikus, modulrendszerű program a körleteken szolgálatot teljesítő és a projektbe vont, összesen 24 fő személyi állomány tagok számára 30 órás Workshop szervezése kihelyezett helyszínen, 12 fős csoportbontással. A hatékony működés egyik feltétele a közvetlen vezetői befolyásoló tényező. A másik fontos feltétel, a munkavégzés során a munkatársak egymásra gyakorolt hatása, és mindezek befolyása az eredményességre. Az együttműködés hatékonysága felelős a csapat teljesítményéért és ez az a terület, amelyen keresztül az növekedni is tud. Fel kell tennünk a kérdést, hogyan tudunk megbirkózni azzal az új elvárás-rendszerrel, amely rövid időn belül kíván meg nagyfokú alkalmazkodást az intézetek és ezen belül a személyi állomány részéről. Ugyanakkor a körleteken megvalósuló szakmai munka színvonala, presztízse szervezeti önbecsülésünk értékmérője is.

TÁMOP-5.6.3-12/1-2012-0001 A fogvatartottak többszakaszos, társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációja és az intenzív utógondozás modellje KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Schuckertné Szabó Csilla bv. Alezredes schuckertne.csilla@bv.gov.hu