A Frank Birodalom Kormányzata 1. A Frank Birodalom története 2. A frank kormányzat általános jellemzői 3. A Frank Birodalom központi szervei 4. A területi igazgatás egységei a Frank Birodalomban

A Frank Birodalom története

A Frank Birodalom története-1 476 Nyugat-római Birodalom bukása Chlodwig (481-511) a száli frankok királya, Meroving uralkodó Patrimoniális királyságot hozott létre (patrimonium=királyi földtulajdon)

A Frank Birodalom története-2 6. század végére 3 királyságra tagolódott a frankok állama - Neustria - Austrasia - Burgundia Az országrészeket az udvarnagyok maior domusok irányították. Kis Pipint (751-768) 751-ben a pápa királlyá nyilvánította, Karoling dinasztia megalapítása

A Frank Birodalom története-3 Nagy Károly (768-811) 800-ban császárrá koronázták - Nyugat Európa és közép Európa egységesítése - A Római Birodalom újjáépítését tűzte ki célul

A Karoling Birodalom szétesése 843-ban kötött Verdun-i szerződés a Frank Birodalmat három részre osztották. Kopasz Károly nyugati rész Német Lajos a Rajnától keletre eső rész Lothar a nyugati és a keleti frank birodalom közötti részek és Itália A Frank Birodalom egysége többé már nem állt helyre. A nyugati rész Franciaország lett, a keleti rész a 962-ben életre hívott Német-Római Birodalom.

A frank kormányzat általános jellemzői 1. A királyi hatalom alapja az uralkodó személyes kísérete (comitatus, Gefolge). Alapja a hűségeskü (alávetettségi viszonyt keletkeztet) 2. A hűbéri kapcsolat személyes kötelékkel megerősített szerződéses viszony 3. A vazallusi kapcsolatrendszer nem kizárólagos királyi előjog 4. Az uralkodó elsősége vagy tekintélyén (auctoritas), vagy alkalmaságán (idoneitas) alapul 5. A királyi hatalom a hűbéri viszony keretei között marad, nem alakult ki magasabb minőséget jelentő közhatalom

A Frank Birodalom központi kormányzati szervei (Áttekintés) A királyi udvari szervezete Az udvari tisztségek

A királyi udvar szervezete A vazallusi szolgálat elemei: tanácsadás (consilium, Rat) Fegyveres szolgálat (auxilium, Tat) Királyi udvar (curia regis) Helyét változtató királyi udvar (kormányzati központ, de nem kormányzati hivatal) Nagy Károly állandó székhelye Aachenben

A királyi udvar tisztségei Udvarnagy (maior domus) Palotagróf (comes palatii) referendarius hivatala királyi kápolna (capella regis),vezetője főkáplán (archicapellanus) Kancellár (cancellarius)

Az udvarnagy (maior domus) tisztsége A központi kormányzatnak megfelelő királyi udvartatás vezetője, minden ügyben eljárhatott a király helyett. Az uralkodó távollétében elnököl a királyi bíróságon. A királyi kiséret vezetője Pénzügyi igazgatási teendők intézője. A tisztség a Karoling korra megszűnik, feladatköreit megosztják a királyi udvar méltóságai között. A királyi udvar ellátása az étekfogó (senechal) feladata lett.

A palotagróf (comes palatii) A palotagróf a királyi igazság-szolgáltatás vezetője. (több is, 710-ben 3 fő) A Meroving időben az elnöklő maior domus mellett állandó ülnöki feladatokat lát el. A maior domusi tisztség megszűnése után: - a comes palatii átvette az elnöki feladatokat Fogadta az udvarba érkező kérvényeket a kancellária hivatala (scriba) segítségével. A kérvényeket ő terjesztette a tanács elé Eseti jelleggel területi palotagrófi hivatalt is felállítottak (pl. Italia).

Referendarius hivatal A referendarius az írásbeli ügyintézésért felelős hivatal. Tisztségviselője világi tisztviselő Jogi szaktudással rendelkezik (általában római jogász) Számuk 2-re, majd 8-ra nő A maior domusi tisztséggel együtt a Karoling időben eltűnt.

A királyi kápolna (capella regia) Az udvarban tartózkodó papok összessége. Vezetője a főkáplán (archicapellanus) A referendarius tisztség megszűnése után az írásbeli ügyintézés irányítója lett. Nagy Károly (771-814) idején is megőrzi rangját a főkáplán, a pápai udvarral való kapcsolattartás vezetője lett.

A kancellár (cancellarius) Az írásbeli ügyintézés vezetője a kancellár (cancellarius). A cancellarius a Meroving korban a referendarius alárendeltje volt. A királyi kápolnától elkülönülten működött.

Területi igazgatás egységei a Frank Birodalomban (Áttekintés) A területi igazgatás általában A grófság (comitatus) Az őrgrófság (Marchio, comes marchae) A királyi küldöttek (missi dominici) A századkerületek (centenák) A századkerületi bíráskodás

A területi igazgatás egységei általában A frank uralkodóknál a főhatalom nem oszthatatlan, hanem az örökösök mindegyike királyi címet kapott („egyenlő lándzsa elve”). Clodvig (481-511) halála után fiai négy részre osztották fel a frank államot. Clothar (558-561) egységesíti, de az alkirályágok élére (Austrasia, Neustria, Burgundia) maior domusok kerülnek. Nagy Károly (768-812) ideje alatt a grófságok felett csak kivételesen szerveznek nagyobb egységet (aquitaniai, itáliai alkirályság).

A grófság (comitatus) történeti kialakulása A középszíntű szervezeti egység a grófság, vezetője a király által kinevezett gróf (comes, Graf). Három intézmény egységesülésével alakult ki: 1. Római comes civitatis (római városok és környékének bírói 2. Észak frank grafio, amely germán eredetű tisztviselő az igazságszolgáltatás biztosítására 3. Ősi germán faluközösségek a Gauk. A Gau nevét a népről, vagy a központjáról kapta.

A grófságok működése - összehívta a rachinburgokat ítélkezni A grófók feladata a meroving időkben a lakosság békéjének őrzése (igazságszolgáltatási feladatok). - összehívta a rachinburgokat ítélkezni - beszedte a királynak járó 1/3 részt a büntetésekből (fredus) A comesek kezdetben a király emberei voltak, majd a nagybirtokos arisztokrácia érdekeinek érnyesítői lettek. Nagy Károly idején a gróf a király által kinevezett tisztviselő. (szolgálati birtokot kapott, hűségesküvel tartozott. Helyettese szintén királyi kinevezett (vicarius, vicecomes). A comesek csak saját tisztjeiket nevezik ki, gondoskodnak javadalmazásukról. Nem rendelkeztek székhellyel és saját hivatallal. Vazallusaik látták el az adminisztrációt, birtokadományozásért cserébe.

Az őrgrófság (Marchio, comes marchae) A Frank Birodalom katonailag instabil helyein szervezték meg a grófságtól eltérő őrgrófságot. Vezetője őrgróf (marchio, comes marchae) Hatásköre a gróféhoz hasonló, de a jelentősebb katonai erők felett rendelkezett, parancsnoksága alá vonhatta a szomszédos grófság haderőit is. 1. Déli őrgrófságok: a meroving-kori hercegségek utódai (pl. breton-, toulouse-i, gothiai, hispán) 2. Keleti őrgrófságok: nagyobb területek grófságra osztás nélkül (vezetője civil és katonai hatáskörökkel is bírt, pl. vend, karinthiai

A királyi kiküldöttek (missi dominici) A Merovingok idején utazó udvar működött A Karolingok idején állandó székhely, de az uralkodó bíráskodási és igazgatási körútjai küldöttek útján. A grófsági adminisztráció ellenőrzését a királyi küldöttek végezték (kezdetben időközönként, 802-től rendszeresen). A királyi küldött által ellenőrzött 6-12 grófság = ellenőri kerület (missiaticum). A grófság területére érve minden grófi hatáskör rájuk szállt, főként bíráskodtak. Hivatali idejük 1 év (missus laicus, missus ecclesiasticus). Megvizsgálták a helyi ügyeket és a királyi rendeletek (capitulárék) végrehajtását

A századkerületek (centenák) A grófságokban létrehozott kisebb egységek a századkerületek (centena). Vezetője a közösség által választott centenarius. Feladatai: rend védelme, bűnüldözés a területén, később bíráskodás. Bíráskodási jogkörében a comes helyettese lett.

A századkerületi bíráskodás Bíráskodás a királyi tisztviselő elnökletével Közösségi bíráskodás Nagy Károly reformjai a királyi tisztviselőket állította a századkerületi bíróság élére, aki rendszerint a comes, a grófság vezetője. A gyakorlatban helyettese a centenarius járt el elnökként. A gróf elnökletével évente háromszor ülésezett (rachinbugok segítették. Mellette hivatásos ülnökök a scabini segédkeztek. A comes a „nagyobb ügyeknél”, a centenarius a „kisebb ügyeknél” járt el A közösség valamennyi szabad férfi tagja részt vesz a bíráskodásban. A közösségi bíráskodás a grófságok alsóbb szintje a centena lesz. Elnöki feladatokat a század vezetője a thunginus végzi. A bírótársak RACHINBURGOK (általában hét fő) a helyi jogban jártas személyek.

A Német-Római Birodalom létrejötte I. Ottó (936-973) uralkodása alatt létrejött a Német nép Szent Római Birodalma (Heiliges Römisches Recht deutscher Nation) 962-ben. (Német, kissebbrészt itáliai területeket fogott össze.). A pápa ruházta fel császári (imperator) címmel. A pápaság és a császárság közötti rivalizálás. 1356. Német Aranybulla szuverén jogokat adott a hét választófejedelemnek (négy világi, három egyházi)

A Német-Római Birodalom közjogi jellegzetességei Nem rendelkezett egységes központi hatalommal. Kétszintű államiság: birodalmi szint - tartományi szint. Birodalmi rendi gyűlés – tartományi rendi gyűlések. A tartományok mellett: Birodalmi városok Egyházi uradalmak Lovagi birtokok is független egységei voltak a Birodalomnak. Az 1648-as vesztfáliai béke elismerte az egyes államok önállóságát