Hazai alapjogvédelem Alkotmánybíróság, rendes bíróságok, ombudsman 2017. október 16.

Alapjogvédelmi intézmények „rendes” bíróságok: jogérvényesítés, így az alapjogoké is Alkotmánybíróság: alkotmányvédelem, így az alapjogoké is alapjogi biztos: alapjogvédelem (és a rossz igazgatás elleni védelem) ágazati jogvédelem, hatósági típusú szervek: pl. NAIH – információs jogok, NMHH – sajtójog, EBH -diszkrimináció

I. Rendes bíróságok független, csak a törvénynek alárendelt bírák széleskörű személyi és intézményi garanciákkal korábban az Alkotmány kifejezetten nevesítette az alapjogvédelmet mint bírósági feladatot, most ilyen szabály nincs, de nem ettől nem volt/lett hangsúlyosabb ez a szempont a joghoz és az Alaptörvényhez kötöttség miatt elvileg a járásbíróságoktól a Kúriáig minden bíróság minden ügyben védi az alapjogokat is magyar bíró kizárólag az Alaptörvényre hivatkozva csak nagyon ritkán ítél, de mostanában legalább az AB gyakorlat alkalmazása kezd rutinszerű, a strasbourgi gyakorlat alkalmazása pedig egyre megszokottabb lenni

Erősen alapjogi jellegű ügycsoportok személyiségi jogi perek, sajtóperek választási és népszavazási bíráskodás alapjogokat érintő államigazgatási döntések felülvizsgálata (kisajátítási jogorvoslat. gyülekezés, egyházak elismerése, stb.) az állam elleni kártérítési perek önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálata büntetésvégrehajtási bíráskodás, közadatperek

Az alapjogvédelem az igazságszolgáltatásnak (is) része az Alaptörvény alapján is Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

Hogyan orvosolhatja a bíró az alapjogsérelmet? 1. az alapjogsértés egyben jogszabálysértés is megállapítja a jogszabálysértést, ha éppen van kedve, akkor alapjogokra is hivatkozik 2. a jogszabály egyes értelmezései alapjogsértőek úgy értelmezi a magyar jogot, hogy az konform legyen az alapjoggal, az ítéleti érvelést alkotmányossági vagy más alapjogi érveléssel támasztja alá 3. a jogszabály maga sérti az alapjogot felfüggeszti az eljárást és az AB-hez fordul (konkrét vagy bírói normakontroll, csak az AB dönthet alkotmányellenességről) az uniós jogot alkalmazza közvetlenül a magyar jog helyett (az uniós jog megelőzi a belső jogot), ha nem biztos magában, akkor felfüggeszt és Luxemburghoz fordul (előzetes döntéshozatali eljárás) az Emberi Jogok Európai Egyezményét és a strasbourgi gyakorlatot alkalmazza a magyar jog helyett (a nemzetközi jog megelőzi a belső jogot)

II. Az Alkotmánybíráskodás alkotmányos függetlenség, 15 tag, 12 év, kétharmados többséggel, újraválasztás nincs az elnököt is az Országgyűlés választja 2012 óta a tagok a mandátumuktól csak szűk körben, súlyos jogsértések esetén és csak az AB teljes ülése által foszthatóak meg amikor az Alaptörvény alapjogi rendelkezéseit alkalmazza az AB, akkor jellemzően alapjogot is véd: ez különösen az utólagos normakontroll (képviselők egynegyede, ombudsman) és a bírói normakontroll esetén fontos még kifejezetten alapjogvédelmi funkció: alkotmányjogi panasz

Kelsen kontra Madison normabíráskodás osztrák-német alkotmánybírósági modell cél: legyen rend, a piramis legyen piramis proaktív, a jövőre irányuló egyedi ügyeken alapuló bíráskodás angolszász alkotmánybíráskodási modell cél: az ügyet oldjuk meg reaktív, a múltra irányuló az előbbi: AB, jogegységi ↔ az utóbbi: felülvizsgálat, Strasbourg, Luxemburg

Alkotmányjogi panasz 1990-2011 egy normabíróság egyetlen jogorvoslati eljárása az utólagos, a bírói és az előzetes normakontroll után a fontossági sorban alapjogsértés, amely alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán áll elő „a jogrendszer ajándéka” – valós jogorvoslati szerep, amit az Ab könyökölt ki magának, hogy ne kelljen a nyertes ügy után pofára ejteni az ügyfelet

Az AB hatáskörök átrendezése 2012- az utólagos normakontroll indítványozói körének szűkítése a hatásköri bíráskodás és az önkormányzati rendeletek törvényességi felülvizsgálatának leadása az alkotmányjogi panasz megerősítése egyszeri hatások: az ügyhátralék kidobása, barátságtalan átmeneti szabályok, időnyerés hosszú távú hatások: a tiszta normabíráskodás feladása, elvileg teljessé válik a védelem, nincs olyan ügy, amivel ne lehetne eljutni az AB-re, ha alapjogot sértenek benne

Már az Alaptörvény kettévágja az alkotmányjogi panaszt „24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság […] c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; [a továbbiakban: c) panasz] d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; [a továbbiakban: c) panasz] […] (3) Az Alkotmánybíróság a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;”

a c) panasz az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény C panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. (C1-panasz, a régi jó 1990-2011-es alkotmányjogi panasz) – a bírói döntés alkotmányossága is vizsgálható, ügyész is indíthatja az eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. (C2-panasz, ami a bárki által kezdeményezhető utólagos normakontrollból megmaradt)

A d) panasz  d) panaszt alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet nyújthat be az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. (valódi alkotmányjogi panasz) Az AB egyben a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja.

Túl jól záró határidők a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a C2 panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani a közlés elmaradása esetén a határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap. Az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül - az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújt be. száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye (pl. a nagykőrösi széksértés)

III. Az ombudsman Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. őt és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek személyi függetlenség, elmozdíthatatlansági garanciák

Az ombudsman eljárása kérelemre vagy hivatalból vizsgálatot folytat ennek érdekében szélesköri vizsgálati és megismerési jogai vannak a vizsgálatról jelentést készít, amelyben megállapíthat jogsértést és annak orvoslására intézkedést kezdeményezhet ügydöntő hatásköre nincs hatóságok eljárását kezdeményezheti, az AB-hoz fordulhat (de nem perelhet, mert az már érdemi döntés lenne)

IV. Ágazati alapjogvédelem a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság példája A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. a NAIH autonóm államigazgatási szerv független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el számára feladatot csak törvény állapíthat meg elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök 9 évre nevezi ki

A NAIH eljárása miért hatóság? a hatósági típusú jogvédelem által adott magasabb minőség miatt, hogy több legyen, mint ombudsman tagadhatatlanul van ebbe az irányba elmozdulás (pl. bírságolás eddig 20 millió forintos, eztán 20 millió eurós plafonnal) két eljárástípus: a hatósági eljárás, illetve a hatóság vizsgálata egy személyes adatoknál felturbózott, közérdekűeknél minimálisan megerősített ombudsmani referáda az ügyfél nem tudja rákényszeríteni a hatóságot arra, hogy foglalkozzon az ügyével