Semmisség Nappali tagozat Győr 2016

Aktustani, elméleti alapok I. Az aktusokkal szemben támasztott érvényességi követelmények Jogi követelmények Általános jogi követelmények Minden aktus jogi érvényességi kellékei Speciális jogi követelmények Csak egyes aktusokkal, aktustípusokkal szemben előírt követelmények (pl.: hozzájárulás, jóváhagyás, határozatképesség, speciális alakszerűség, stb.) Alkalmassági követelmények Célszerűség, egyértelműség, világosság, célszerűség hatékonyság, eredményesség, stb.

Aktustani, elméleti alapok II. Általános jogi követelmények Az aktuskibocsátó közigazgatási szerv jogképessége Felhatalmazás közigazgatási feladatok ellátására Hatáskör, illetékesség Joghatóság Jogszerűség Az aktus tartalmának az anyagi jogi szabályoknak való megfelelése A jogban szabályozott eljárási rend betartása Az akarat valódisága Tárgyilag és jogilag lehetséges eredményre irányuljon Közlés

Aktustani, elméleti alapok III. Hibás aktus – valamely jogi vagy alkalmassági követelménynek nem felel meg Aktushiba Lényeges – az aktus nem alkalmas jogi hatás kiváltására - érvénytelen Lényegtelen hiba – nem érinti az aktus jogi hatását Érvénytelen aktusok Semmis aktusok – súlyos, lényeges hiba, ami nem orvosolható, meg kell semmisíteni Nem létező – keletkezésüktől fogva érvénytelenek Megsemmisítendő – mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg az arra jogosult szerv meg nem semmisíti Orvosolható aktusok

Aktustani, elméleti alapok IV. Semmisségi okok A közigazgatási szerv jogképességének (közigazgatási jogkör, hatáskör, illetékesség, joghatóság) hiánya Az aktus lehetetlenre irányul Bűncselekmény, a tartalma, vagy kibocsátása bűncselekmény következménye Akarati hibában szenved az aktus A semmisség tételes jogi megközelítése – másként alakul az egyes tevékenységfajtákban Normatív aktusok – alkotmányellenesség – megsemmisítendő Hatósági aktusok – törvényességi vélelem – megsemmisítendő Közigazgatáson belüli aktusok – vannak nem létező aktusok pl.: utasítás – végrehajtás megtagadásának lehetősége Közigazgatási szerződések – Ptk. semmiségi okok – megkötésétől érvénytelen, megállapítására nincs szükség külön eljárásra, a bíróság hivatalból állapítja meg

Aktustani, elméleti alapok V. Orvosolható aktusok Lényeges, ámde nem olyan súlyos, hogy a megsemmisítés indokolt lenne Az orvoslás módjai: Kijavítás – név-, szám-, egyéb elírás, számítási hiba Kiegészítés – valamely jogban előírt, vagy az ügy szempontjából lényeges kérdésben nem rendelkezett Reformáció – módosítás, megváltoztatás

Semmisség a hatósági eljárásban A Ket. 121. §-a szabályozza: A semmisségi okokat – szűkebb, mint, amit a szakirodalom közjogi érvénytelenség fogalmi körébe sorol Nem zárt taxáció A törvényhozó által olyan súlyúnak ítélt okokat minősíti semmisségi okká, amelyek kötelezően a döntés megsemmisítéséhez kell, hogy vezessenek Ezeknek az okoknak egy része súlyos eljárási hiba a joghatóság, hatáskör hiánya, a szakhatósági állásfoglalás, a bírói ítélet tartalmának figyelmen kívül hagyása azonban anyagi jogi jogsértésnek minősül – azoknak az anyagi jogszabályoknak a megsértését jelentik, amelyek a joghatóságot, hatáskört, a szakhatósági hozzájárulás tartalmát meghatározzák, ill. amelyeket a bíróság ítéletében alkalmazott A semmisség jogkövetkezményeit A semmis döntés megsemmisítésének feltételeit, korlátait A megsemmisítő döntés elleni jogorvoslatot

Semmisségi okok Semmisségi okok: A döntést hozó hatóság jogalanyiságának hiánya: Joghatóság hiánya Hatáskör, illetékesség hiánya (kivéve ideiglenes intézkedés) Szakhatóság megkeresésének mellőzése, állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása A testületet nem jogszerűen alakították meg, a döntés meghozatalakor határozatképtelen volt, vagy nem az előírt szavazataránnyal döntött Kriminalitás: a döntés tartalmát bűncselekmény befolyásolta, ha annak elkövetését jogerős bírói ítélet megállapította, ill. az ilyen ítélet meghozatalát nem a bizonyítottság hiánya zárta ki A bírói döntés figyelmen kívül hagyása: A res iudicata védelme - bíróság által érdemben elbírált ügyben hozott döntés A bírói ítélettel ellentétes döntés Törvény más súlyos jogsértést is semmisségi okká minősíthet

Semmisség jogkövetkezményei A hatósági döntéshez törvényességi vélelem fűződik – semmis döntés - megsemmisítendő döntés Jogorvoslati eljárásban – fellebbezés, bírói felülvizsgálat a döntést a meghozatalára visszaható hatállyal meg kell semmisíteni – Ok az ügyfél jogorvoslati kérelmén túli felülvizsgálatra - a jogorvoslatot elbíráló bíró hivatalból rendelhet el bizonyítást a megállapítására Döntés-felülvizsgálati eljárások – visszavonás, módosítás, felügyeleti eljárás, eljárás ügyészi felhívás alapján Korlátozott megsemmisítés Nincs helye megsemmisítésnek Ha 3 év eltelt és jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat sértene Kötelezettséget megállapító határozat esetén a jogerőre emelkedéstől ill. a teljesítési határidő elteltétől 5 év eltelt Kivétel: a bűncselekmény által befolyásolt döntés - időbeni korlátozás nélkül meg lehet semmisíteni, ha nem sért jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot