Ellenőrzési tapasztalatok bemutatása az auditok eredményeinek feldolgozásával

Az ellenőrzés célja A Bizottság ellenőrzésének célja: a közbeszerzési ellenőrzésekhez kapcsolódó irányítási és kontrollrendszer megfelelő működésének az ellenőrzése (észrevételek/megállapítások „legfőbb célja”: a rendszer javítása, annak érdekében, hogy biztosított legyen a nyílt és tisztességes verseny és az ár-érték arány.) Háttér: - 1083/2006/EK tanácsi rendelet 72. cikk (2) bek. - 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 127. cikke - 4/2011. (I.28.) Korm. rend. 7. § (3) bek. - 272/2014. (XI. 5.) Korm. rend. 16. §

A 2014. évi KFF audit főbb megállapításainak összefoglalása (2011 A 2014. évi KFF audit főbb megállapításainak összefoglalása (2011. évi Kbt. ) Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek alkalmazása : Magyarországi szervizbázis előírása; Csak Magyarországon elvégzett munkák referenciaként történő elfogadása; A referenciát konkrét célkitűzéshez társították; Túl specifikus referencia követelmények, halmozott, illetve együttes referencia követelmények; A felkért szakértő szakterülete nem kapcsolódott az adott tárgyhoz; Szerződések mesterséges összevonása, tender részekre osztásának mellőzése; Indokolatlan határidő rövidítés előzetes (összesített) tájékoztatóval; Szerződés közvetlen odaítélése a 2004/18/EK irányelvben szereplő, a szerzői jogra vonatkozó mentesség helytelen alkalmazásával; Gyorsított eljárás indokolatlan alkalmazása; ---------------2014. évi miniszteri közlemény, 2015. évi Kbt. ------------------

Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek (magyarországi szervizbázis) 2014. évi KFF audit A Bizottság megállapítása: Az ajánlati felhívásban az egyéb feltételek között szerepelt, hogy az ajánlattevőknek rendelkezniük kell magyarországi szervizbázissal, valamint az eszközök helyszíni javítására alkalmas szerszámokkal felszerelt járművel. A követelmény közvetlenül nem különbözteti meg hátrányosan a másik tagállamban működő gazdasági szereplőket; azonban valószínűbb, hogy a magyar ajánlattevők vagy a magyar piacon már tevékeny ajánlattevők már rendelkeznek Magyarországon működő szervizbázissal. Ezért ez a követelmény korlátozza a szabad mozgás elvét és ezért sérti a 2004/18/EK irányelv (2) preambulumbekezdését. A kifogásolt kiválasztási feltétel általában véve diszkriminatív, ez sérti a 2004/18/EK irányelv 2. cikkét, mely szerint az ajánlatkérő a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti. Továbbá, a Bizottság szolgálatainak megítélése szerint kevésbé korlátozó módon is teljesíthető lett volna az ajánlati felhívásban meghatározott az a jogos igény, hogy az eszközök számára 24 órán belül hibaelhárítást biztosítsanak, nevezetesen úgy, hogy lehetővé teszik messzebbről jövő szervizkocsik igénybevételét. Ez alapján ez a feltétel aránytalan és ezáltal sérti a 2004/18/EK irányelv 44. cikkének (2) bekezdését.

Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek (magyarországi szervizbázis) 2014. évi KFF audit Tagállami álláspont: Nem értettünk egyet a Bizottság szolgálatainak álláspontjával, amely szerint „az ajánlatkérő előírta az ajánlattevőknek, hogy ajánlatuk benyújtásának idején rendelkezniük kell magyarországi szervizbázissal.” A beszerzés tárgya, mennyisége közötti előírások azon előírásokat jelentik, melyeket a szerződés teljesítése esetén – szóhasználattól függetlenül – a nyertes ajánlattevőnek ajánlatkérő részére teljesíteni szükséges. Az alkalmassági feltételek és más érvényességi kritériumok előírásával pedig ajánlatkérő olyan igazolások benyújtását teszi kötelezővé, melyekben foglaltak teljesülését már a közbeszerzési eljárás során ellenőrzi. Ajánlatkérő részéről a szervizbázis megléte a tárgyi eljárásban igazoltan nem alkalmassági feltételként, vagy egyéb érvényességi kritériumként került előírásra, hanem a műszaki tartalom részeként, a teljes mennyiségre vonatkozó ismertető „Egyéb feltételek” alpontjában, szerződéses feltételként. Aánlattevőknek nem képezte kötelezettségét, hogy az ajánlatban konkrétan megjelöljék a szervizbázis elhelyezkedését, tulajdoni illetve üzemeltetési viszonyait, nem volt szükség külön nyilatkozat, vagy igazolás csatolására. A benyújtott ajánlatokban sincs erre vonatkozó irat, és Ajánlatkérő sem vizsgálta ezeknek meglétét, vagy megfelelőségét az ajánlatok értékelése során.

Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek (magyarországi szervizbázis) 2014. évi KFF audit A Bizottság által előírt intézkedés: Felkérték a KFF-et, hogy utasítson el minden olyan felhívást, amely a kifogásolttal azonos feltételt tartalmaz, és módosítsa az operatív iránymutatását oly módon, hogy a jövőben nem hagy jóvá olyan kiválasztási feltételt, amely szerint az ajánlat benyújtásakor igazolni kell földrajzilag korlátozott kapacitás rendelkezésre állását. Felkérjük a magyar hatóságokat, hogy tájékoztassák a Bizottságot az összes olyan uniós társfinanszírozású szerződésről, amelyeknél hasonló követelményt alkalmaztak, és tegyék meg a megfelelő pénzügyi korrekciókat. Az érintett eljárások az alábbiak szerint kerültek csoportosításra: 1. Szervizbázis előírása alkalmassági feltételként; 2. Szervizbázis vállalása értékelési szempontként; 3. Szervizbázis vállalása szerződéses feltételként. A Bizottság figyelembe vette a magyar hatóság érvelését, azon eljárás tekintetében ahol a szervizbázissal történő rendelkezés kizárólag a nyertes ajánlattevő tekintetében volt elvárás.

Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek (Magyarországon elvégzett referencia) 2014. évi KFF audit Alkalmassági követelmény: - legalább 1 db, közműhálózat(ok)hoz kapcsolódó geodéziai feladatok ellátására vonatkozó referencia/referenciák, mely(ek) esetében az alábbi összes feltétel teljesül: a geodéziai feladatok során elkészült térképek EOV (Egységes Országos Vetület) vetületi rendszerben készültek, és […]” A Bizottság megállapítása: Az EOV polgári használatra létrehozott magyar vetületi rendszer, melyet 1972-ben vezettek be. A követelmény közvetlenül nem különbözteti meg hátrányosan a másik tagállamban működő gazdasági szereplőket; azonban csak Magyarországon elvégzett szolgáltatásokat fogadtak el, mivel az EOV-t egyedül Magyarországon használják. Ezért ez a követelmény korlátozza a szabad mozgás elvét és ezért sérti a 2004/18/EK irányelv (2) preambulumbekezdését. Ez sérti a 2004/18/EK irányelv 2. cikkét, (egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesíti). Kevésbé korlátozó módon is teljesíthető lett volna, az ajánlattevők térképkészítési szolgáltatásokra vonatkozó referenciával rendelkezzenek. Új Kbt. 65. § (3)-(5) bekezdés: műszaki egyenértékűség!

A Bizottság megállapítása: Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek (referencia konkrét célkitűzés) 2014. évi KFF audit A felhívás III.2.3. M/1 pontja szerint az ajánlattevőknek az 5 megelőző évben elvégzett munkákkal kapcsolatos 6 referenciával kellett rendelkezniük, a következők szerint: Az a)–c) referencia a következőket írta elő: a) legalább 1 db minimum 2000 m közvilágítási hálózat építése, amely iparterületen vagy annak környezetében valósult meg; b) legalább 1 db minimum 5000 m2 bazaltbeton burkolat beépítése, amely iparterületen vagy annak környezetében valósult meg; c) legalább 1 db minimum 3 km aszfaltburkolatú út, amely iparterületen vagy annak környezetében valósult meg. A Bizottság megállapítása: A Bizottság szolgálatainak értékelése szerint az iparterületen elvégzett referenciák előírása nem arányos a szerződés tárgyával. A kért munkaelemek nem különböznek jelentősen a bármely más helyszínen elvégzett hasonló munkáktól. Az építési munkákkal kapcsolatos, ilyen korlátozásokat tartalmazó referencia megkövetelése nem indokolt. El kellett volna fogadni a nem iparterületekhez, de hasonló jellemzőkkel (pl. teherbíró képesség) rendelkező területekhez kapcsolódó referenciákat is. Új Kbt. 65. § (3)-(5) bekezdés: műszaki egyenértékűség! A tendert potenciális referenciamunkák szűk körére korlátozták, ami elrettentett más potenciális ajánlattevőket attól, hogy ajánlatot nyújtsanak be egyébként nem specifikus munkákra. Ennek alapján a követelményt korlátozónak tekintjük.

Hátrányosan megkülönböztető / aránytalan kiválasztási feltételek (specifikus, halmozott, illetve együttes referencia-követelmények) 2014. évi KFF audit A részvételi felhívás III.2.3/a pontjaszerint a részvételre jelentkezőknek a 3 megelőző évben elvégzett munkákkal kapcsolatos 4 referenciával kellett rendelkezniük. A referenciák a következőket írták elő: 1. egy vagy több, irodabútor szállítása tárgyú szerződés, amelyek összesen legalább nettó 400 000 000 HUF értékűek; 2. legalább 1db olyan szerződés, amely az 1997. évi LXXVIII törvényben (Étv.) meghatározott közhasználatú építmény vagy építmények irodabútorainak szállítása tárgyú szerződés, és amely önmagában legalább nettó 300 000 000 HUF értékű; 3. legalább 1 db, irodabútor szállítása tárgyú szerződés, amely önmagában legalább 50 db ügyfélkiszolgáló munkahely bútorainak szállítására vonatkozott meghatározott közhasználatú építményen belül; 4. egy vagy több db, irodabútor szállítása tárgyú szerződés, amely(ek) együttesen megfelel(nek) az alábbi konjunktív feltételeknek: a szerződés vagy szerződések alapján összesen legalább 20 db különböző közhasználatú építményben történő, összesen legalább 100 db ügyfélkiszolgáló munkahely bútorainak szállítása olyan módon, hogy legalább egy naptári napon egyidejűleg legalább három különböző közhasználatú építményben folyamatban volt a helyszíni munkavégzés, és a szerződés(ek) teljesítési ideje ugyanabba a legfeljebb 365 naptári nap hosszúságú időintervallumba esik. Ugyanaz a szerződés a fenti referenciák közül többnek a vonatkozásában is bemutatható.

A 2015. évi KFF audit főbb megállapításainak összefoglalása (2011 A 2015. évi KFF audit főbb megállapításainak összefoglalása (2011. évi Kbt. ) Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások keretében odaítélt, egymáshoz hasonló munkák szabálytalan ismétlődése (2015. évi Kbt. 98. § (3) bekezdés: „….. megjelölte a lehetséges további építési beruházások és szolgáltatások tárgyát és azok beszerzésének feltételeit, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás vagy a szolgáltatás becsült értékének ….”) Előzetes (összesített) tájékoztató hirdetmény által rövidített határidők indokolatlan alkalmazása; Aránytalan / korlátozó / nem eléggé részletes kiválasztási szempontok, diszkriminatív műszaki leírások; A gyorsított eljárás indokolatlan alkalmazása Egy ajánlatos eljárások gyakorisága (Amikor csupán egyetlen ajánlat érkezik a közbeszerzési eljárásban az nagyon ritkán tudható be a közbeszerzés különleges jellegének. Az egy ajánlat a kiválasztási szempontokban / műszaki leírásokban előforduló korlátozó feltételeket vagy jogellenes piacfelosztási gyakorlatot jelez.) 2015. Kbt. (eredménytelenségi ok előírásának lehetősége)

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások keretében odaítélt, egymáshoz hasonló munkák szabálytalan ismétlődése A Bizottság megállapítása: 2004/18/EK irányelv 31. cikke (4) bekezdésének b) pont (Kbt. 94. cikke (3) bekezdésének b) pont) Az ajánlatkérők megemlítették ezt a lehetőséget az alapprojektek eredeti felhívásában a Kbt. vonatkozó cikkére való rövid hivatkozással, ám nem jelölték meg hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében egy későbbi szakaszban odaítélendő építési beruházások típusát és mennyiségét. A 31. cikk (4) bekezdése b) pontjának fő eleme a hasonló munkák megismétlődése, ami azt jelenti, hogy az elvégzendő munkáknak hasonlónak kell lenniük a már elvégzett munkákkal, tehát nem előre nem látható körülmények miatt váltak szükségessé, hanem már ismertnek kellene lenniük. A rendelkezés célja nem az, hogy kiegészítő, előzőleg fel nem tüntetett, nem tervezett munkákat azonosítson, amelyek a fennmaradó költségvetésből elvégezhetők, hanem olyan munkák elvégzése, amelyek előre láthatók, tervezettek voltak, amennyiben a megmaradt költségvetés elegendő, és amennyiben ezekre a munkákra szükség van. Ezért a magyar hatóságok rosszul alkalmazták a 2004/18/EK irányelv 31. cikke (4) bekezdésének b) pontját. Új Kbt. 98. § (3) bekezdés: a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, megjelölte a lehetséges további építési beruházások és szolgáltatások tárgyát és azok beszerzésének feltételeit,

Részekre bontás tilalma I. (ellenőrző szerv megállapítása) Egy projekt keretén belül megvalósult 56 helyi foglalkoztatási központ átépítésére és korszerűsítésére vonatkozó közbeszerzési eljárást együtt, uniós szintű közbeszerzési eljárás keretében, részenkénti ajánlattétel lehetőségének biztosításával kellett volna beszerezni, mivel ezek célja, eredményeinek jellemzői, funkciója és időtartama megegyezett. A közbeszerzési eljárások 2014. évben, illetve 2015. I. félévében kerültek lefolytatásra, a beszerzések tárgyai különálló épületekre vonatkozó építési beruházások voltak. Kbt.18. § (2): Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatás-megrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. Az érintett épületek teljes értékű és önálló műszaki funkció betöltésére önmagukban alkalmasak, működésük egymástól független (adott esetben eltérő földrajzi helyszíneken, helyrajzi számokon helyezkednek el), tehát külön-külön műszaki funkcionális egységet alkotnak. Az egyes közbeszerzési eljárások tárgyát képező építési tevékenységek önállóan is megvalósíthatóak, és az épületek későbbi működésében sem áll fenn közöttük (műszaki) egymásra utaltság. Közbeszerzések Hatóságának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, valamint a kapcsolódó példatár.

Részekre bontás tilalma II. (ellenőrző szerv megállapítása) Kedvezményezett öt kisebb közösségi értékhatár alatti közbeszerzést folytatott le az alábbi beszerzési tárgyak vonatkozásában: 2. sor Vállalkozási keretszerződés grafikai tervezés, nyomdai és gyártási feladatok 3. sor Vállalkozási szerződés PR és kommunikációs feladatok 4. sor Vállalkozási keretszerződés promóciós ajándéktárgyak szállítására 5. sor Vállalkozási szerződés rendezvényszervezési feladatok 6. sor Vállalkozási szerződés médiavásárlási feladatok   Az ellenőrző hatóság álláspontja szerint a 2-3, 5-6. sor esetében a beszerzés egysége megállapítható, mivel valamennyi szolgáltatás PR és kommunikációs jellegű feladatot foglal magában és a projekt fő üzenetét hordozó kommunikációs kampány megvalósítását szolgálja. A fentiekre figyelemmel az azonos célra irányultságot, a kommunikációs kampány megvalósításában kimerítettnek ítélte az ellenőrző szerv, függetlenül attól a ténytől, hogy az érintett szerződések közvetlen célja eltérő lehetett, az adott esetben más-más célközönséget érintő, eltérő korábbi tapasztalatot/tudást, eltérő szakemberek bevonását igénylő szerződések esetében. Közbeszerzések Hatóságának útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, valamint a kapcsolódó példatár.

Részekre bontás tilalma DB határozat I. Az egybeszámítani elmulasztott beszerzési tárgyak köre: pihenőágyak pad mobil vízi csúszda és vízi billegő palackos klórgázömlést elhárító berendezés takarítógép, önjáró medence porszívó, magas nyomású mosó köztéri szemétgyűjtő fűnyírótraktor elektromos szállító jármű trágyaszállító pótkocsi lószállító utánfutó takarmánykonyhai eszközök

Részekre bontás tilalma DB határozat I. A Döntőbizottság a hasonlóság fennállásának vizsgálata során a beszerzett berendezések gazdasági-műszaki funkcionális egysége vonatkozásában az alábbiakat állapította meg. A hivatalbóli kezdeményező: „a beszerzési tárgyak természetüknél fogva nem azonosak ugyan, de bizonyos szempontból – a céljukat és a rendeltetésüket tekintve – hasonlóságot mutatnak.” A Döntőbizottság megállapította, hogy a hasonlóság nem állapítható meg (Az időfaktor önmagában nem ügydöntő.) A beszerzett áruk mindegyike külön-külön gazdasági szereplőtől került beszerzésre, mely gazdasági tevékenységük tekintetében, az értékesített áruk jellege alapján meghatározott terület vonatkozásában jelentős különbséget mutatnak. Nem lehet az egybeszámításnak célja, hogy egy esetleges közbeszerzési eljárás során oly mértékben különböző árukat kelljen egybeszámítani, melyek szállítására ugyanazon, gazdasági szereplő önmagában nem képes. Az tény, hogy a beszerezni kívánt áruk egy támogatási szerződés keretében kerülnek beszerzésre az áruk hasonlóságát (műszaki és gazdasági értelemben) nem alapozza meg. A támogatási szerződés projektcélja azonban nem kovácsolja egy egységgé az ez alapján beszerzendő árukat.

Részekre bontás tilalma DB határozat II. Ikt.sz.: D.229/8/2015. (ugyanazon ingatlan egyes részeinek a felújítása) A felújított iskola és kollégium, valamint lépcső és tér egy helyrajzi számon van nyilvántartva, mindegyik említett ingatlanrésznek egy meghatározott rendeltetése van: az iskolai és a kollégiumi feladatok ellátása. A szerződések tárgyát képező felújítási munkák mindegyike az épület e funkciójával függ össze. A lépcső és a tér létrehozásának és későbbi felújításának is az volt a célja, hogy az iskola és a kollégium a szerepét zavartalanul betölthesse. A Döntőbizottság nem fogadta el a beszerző érveit az egyes ingatlanrészek funkcionális önállóságára vonatkozóan. A Kbt. céljával és a részekre bontás egyértelmű tilalmi szabályával összhangban annak eldöntésekor, hogy egy adott beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e vagy nem, a beszerző mérlegelése nem alapulhat azon a megfontoláson, hogy a beszerzés egyes részeinek a beszerzés egészén belül van-e olyan elkülöníthető funkciója, amellyel a teljes beszerzés végső soron kivonható a Kbt. hatálya alól. Ezzel ellentétben, a beszerzőnek a Kbt. hatálya alá tartozás megítélése során azt kell eldöntenie, hogy egy adott építési munka olyan építési munkák csoportjába tartozik-e, amelyek eredménye közös műszaki, illetőleg gazdasági rendeltetéssel rendelkezik, miként arra az Irányelv alkalmazási kötelezettségének vizsgálata során az Európai Törvényszék a Spanyol Királyság c. Európai Bizottság ügyben T-358/08. számon hozott ítéletében (ítélet 64. és 85. pontjai) rámutatott.

Részekre bontás tilalma DB határozat III. Ikt.sz.: D.338/13/2016. Fizikailag különálló épületeken, ingatlanokon történt a két építési beruházás. A két közbeszerzési eljárásban szereplő teljesítési hely (építmény, ingatlan) különböző címeken, külön helyrajzi számokon található, közöttük térben kb. 250-300 méter távolság van, tehát műszakilag teljesen elkülönülnek, műszaki funkciójukat egymástól függetlenül, önállóan képesek ellátni. A két építési beruházás megvalósításával az ajánlatkérő célja más volt. A kollégium felújításával a kollégista tanulók elhelyezésének, szabadidős tevékenységének jobbá tétele, modernizálása volt az ajánlatkérő fő célja, míg a sportpályák építésével és az öltözők felújításával az oktatás színvonalának növelése volt a cél. Nem volt megállapítható a műszaki egység a fizikailag különálló épületek, ingatlanok között, továbbá nem állt fenn az építési munkák eredményének funkcionális egysége, a beszerzések nem egy közös célt szolgáltak.

Részekre bontás tilalma DB határozat IV. Ikt.sz.: D.142/7/2017. A jogelőd beszerző: három különböző pályázati forrásból fizette ki a bruttó 20.832.700.-Ft összegű ellenszolgáltatást, ezért nem egybeszámítandóak a három pályázati forrás terhére lefolytatott beszerzések értékei. Döntőbizottság nem fogadta el a több, különböző pénzügyi forrásra vonatkozó érvelést. Az egybeszámítás tekintetében maga a beszerzési igény egységessége és nem annak pénzügyi forrása vizsgálandó. A beszerző önálló jogkörébe tartozó gazdálkodásának függvénye az, hogy a beszerzési igényéhez milyen forrásokat rendel, és e körülmény önmagában a beszerzési igény keletkezése szempontjából nem bír relevanciával. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a kifogásolt beszerzés egy szolgáltatásnak minősül, amelyeknek a három pályázati forrásból fizetett részei azonosak, és rájuk vonatkozóan a beszerzési igény egy időben, a 2012. évben merült fel. Ebből következően a Kbt. 18. § (2) bekezdése alapján a három pályázati forrásból kifizetett beszerzési értékeket egybe kellett volna számítani.

Köszönöm a figyelmet!