Az adóeljárás 1. 2017

Adókötelezettségek Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles az adójogszabályokban előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre i) pénzforgalmi számla nyitásra és használatra.

A bejelentés és bejelentkezés A szabályozás főbb pontjai: általános szabályok, a nyilvántartásba vétel az áfa-kötelezettség bejelentésére vonatkozó szabályok a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség a változás-bejelentés szabályai

A bejelentés, bejelentkezés általános szabályai Adóköteles tevékenységet főszabályként csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adózó ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz kötött, a vállalkozói igazolvány iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását. Ha az adózó bíróság által nyilvántartandó személy vagy szervezet, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott kérelem és mellékletei benyújtásával kéri Ha az adózó tevékenysége a vállalkozói igazolványhoz, illetve cégbejegyzési eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét.

Magánszemélyek bejelentkezése A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély, ha nem végez általános forgalmiadó-köteles tevékenységet és nem rendelkezik adóazonosító számmal a) jövedelemadó-köteles bevételének megszerzése, b) költségvetési támogatás igénylése előtt adóazonosító jelének közlése végett az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon írásban bejelenti a természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

Az áfa kötelezettség bejelentése Az Áfa alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes (tárgyi adómentes) tevékenységet végez, egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja, alanyi adómentességet választ, az adómegállapítás melyik különleges módját alkalmazza, az EU más tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot kíván létesíteni, kizárólag az adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés miatt válik az Áfa alanyává, és az adómentes termékimportot nem közvetett vámjogi képviselő igénybevételével teljesíti, közvetett vámjogi képviselőként jár el, tevékenységére az adómegállapításnak az általános szabályait alkalmazza pénzforgalmi elszámolást választ, adóraktár üzemeltetőjeként jár el.

A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség Útdíjköteles gépjárművel, továbbá a 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat. Az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.

A változások bejelentése Az adózónak az adókötelezettségét érintő olyan változást, amelyről a cégbíróság, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, bíróság külön jogszabály alapján az adóhatóságot nem köteles értesíteni, annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül az előírt nyomtatványon közvetlenül az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell bejelentenie. Az adókötelezettséget érintő változás különösen a bejelentett adatok változása, továbbá a cégbejegyzésre nem kötelezett adózó végelszámolása kezdetének és befejezésének időpontja, cégbejegyzésre nem kötelezett jogi személy, egyéb szervezet végelszámolás nélküli megszűnése esetén a jogutód nélküli megszűnésről szóló döntés, az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatai, az adóköteles tevékenység vagy a jogi személy, egyéb szervezet megszűnése is. A cég, a bíróság által nyilvántartandó jogi személy létesítő okiratában nem szereplő, de ténylegesen végzett tevékenység esetén a tevékenység megkezdését, illetve a bejelentett vagy bejelenteni elmulasztott tevékenység megszűnését követő 15 napon belül tesz bejelentést. Akit törvényben meghatározott értékhatár elérése esetén terhel adókötelezettség, a bejelentést az értékhatár elérését követő 15 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz.

Az adózó nyilvántartásba vétele Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót. Az állami adóhatóság az adózónak a bejelentkezés alapján adószámot és – a közösségi kereskedelemben érintett adózónak – közösségi adószámot állapít meg. Az állami adóhatóság az adószámmal nem rendelkező magánszemélyt az adóazonosító jelén tartja nyilván. Az adózónak az adóazonosító számát az adózással összefüggő minden iraton fel kell tüntetnie. Az adózó költségvetési támogatást csak akkor igényelhet, a túlfizetés kiutalását csak akkor kérheti, ha rendelkezik adóazonosító számmal, illetve adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést csak a bejelentkezési, bejelentési kötelezettség teljesítését követően és olyan időszakra érvényesíthet, amely időszakra vonatkozóan adóazonosító számmal rendelkezett.

Közösségi adószám Az állami adó- és vámhatóság a közösségi kereskedelemben érintett adózónak a bejelentés, kérelem alapján – a bejelentés, kérelem előterjesztésének, de legkorábban az adószám megállapításának napjával – közösségi adószámot állapít meg, a közösségi adószám megállapítására vonatkozó bejelentést, kérelmet az adószám iránti kérelemmel egyidejűleg is elő lehet terjeszteni. Az állami adó- és vámhatóság kérelemre – a bejelentés napjával – az adóév közben is törli az adózó közösségi adószámát, ha bejelenti, hogy az Európai Közösség tagállamában illetőséggel bíró adóalannyal kereskedelmi kapcsolatát megszüntette.

Az adószám felfüggesztése Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha a) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza és/vagy a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető, b) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található, c) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőlegfizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül, az állami adóhatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget, d) azt a KEHI vezetője ezt meghatározott esetben kezdeményezi. Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztését elrendelő határozatot, valamint a felfüggesztést követően az adószám törlését elrendelő határozatot hirdetményi úton közli az adózóval.

Az adószám felfüggesztése Az adóhatóság az adószám felfüggesztéséről határozattal dönt. Az adózó a felfüggesztés megszüntetése iránt kérelmet terjeszthet elő. Ha a felfüggesztés elrendelésének oka megszűnt, az adóhatóság a felfüggesztés megszüntetését határozattal elrendeli. A felfüggesztést az adóhatóság határozattal hivatalból is megszüntetheti, ha elrendelésének oka megszűnt. Az adószám felfüggesztésének időszakában az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adószámot a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 180 nap elteltét követően törli, ha az adózó a felfüggesztést elrendelő határozatban foglalt bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének nem tesz eleget.

Az adószám törlése Ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az adózó adószámának felfüggesztését az adóhatóság nem szüntette meg, az adóhatóság az adószámot határozattal törli. Az állami adóhatóság az adószámot törli, ha a) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím, b) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be, c) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. d) azt a támogató az Áht.–ban meghatározott esetben kezdeményezi. Az adóhatóság az adószám törléséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést a felettes szervhez a fellebbezés megérkezésétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha az adóhatóság a határozatot a fellebbezésnek megfelelően módosítja, visszavonja, kijavítja vagy kiegészíti. Az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon a cégbíróság értesítésével kezdeményezi az érintett adózó megszüntetésére irányuló eljárást. Az egyéni vállalkozók esetében az adóhatóság megkeresi az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervet a törlés tényének és időpontjának az egyéni vállalkozók nyilvántartásába való bejegyzése érdekében.

Az adómegállapítás Az adót, illetve a költségvetési támogatást a) az adózó önadózással, b) a kifizető, munkáltató adólevonással, c) az adóbeszedésre kötelezett: adóbeszedéssel, d) az adóhatóság: kivetéssel, kiszabással, illetve utólagos adómegállapítással állapítja meg. Az adókat adónként, a költségvetési támogatást támogatásonként az adó- illetve a költségvetési támogatás alapjának meghatározására előírt időszakonként kell megállapítani.

Az adómegállapítás módjai Önadózás, adónyilatkozat, egyszerűsített bevallás Munkáltatói, kifizetői adómegállapítás (adólevonás) Kivetés Kiszabás Utólagos adómegállapítás Adóbeszedés Feltételes adómegállapítás

Az önadózás Az adót, illetve a költségvetési támogatást - ha törvény előírja - az adózó köteles a) megállapítani, b) bevallani és c) megfizetni. A jogi személy és egyéb szervezet az őt terhelő adókat (és a költségvetési támogatást) első sorban önadózással állapítja meg. A magánszemély az adóját akkor állapítja meg önadózással, ha a) vállalkozó, (a kivetés és a kiszabás kivételével), b) az általános forgalmi adó alanya, c) személyi jövedelemadóját nem az adóhatóság állapítja meg.

A munkáltató adómegállapítása Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, az adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának megállapítását, köteles tájékoztatni a magánszemélyt, részére az adóhatóság adóbevallási tervezetet készít. . A munkáltatói adómegállapítás az ellenőrzés és a jogkövetkezmények szempontjából a magánszemély bevallásának minősül. A munkahelyet változtató adózó az új munkáltatójánál tehet nyilatkozatot. Ilyen esetben nyilatkozatához az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolnia kell. A munkáltató az adóalapot és az adót a magánszemély nyilatkozata alapján, az adóévet követő év március 20-áig átadott igazolások figyelembevételével az adóévet követő év május 20-áig állapítja meg és erről igazolást ad.

Adóbevallási tervezet Azon adózó részére, aki az Szja.-törvényben meghatározott feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi személyi jövedelemadó bevallási tervezetét. Aki nem rendelkezik ügyfélkapuval, az is kérheti. Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául szolgáló adatokkal nem ért egyet, az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti vagy az bevallást nyújthat be. Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az adózó által benyújtott bevallásnak minősül.

A kivetés Az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg a helyi adót - az iparűzési és az idegenforgalmi adó kivételével -, valamint a belföldi gépjárművek adóját. Az adókivetés bevallás alapján történik. (Nem kivetéssel, hanem önadózással kell megállapítani a vállalkozók kommunális adóját és az iparűzési adót. Az idegenforgalmi adót pedig adóbeszedéssel kell megállapítani.)

A kivetés (2). A vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás) a) a regisztrációs adót, b) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén az általános forgalmi adót, ha a vevő általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya.

A kiszabás A vagyonszerzési illetéket, és az illetéktörvény szerint kiszabás alapján fizetendő eljárási illetéket az adóhatóság állapítja meg, szabja ki. A kiszabás bejelentés alapján történik.

Az adóbeszedés A helyi idegenforgalmi adó esetében az adóbeszedésre kötelezett adózó (pl. a szállásadó) az adó összegét közli a magánszeméllyel és az adót átveszi, és az önkormányzati adóhatóság részére befizeti. A hatályos szabályozás szerint jelenleg egyedül a helyi idegenforgalmi adó megállapítása történik adóbeszedéssel. Az adó átvételének elmulasztása nem mentesti az adóalanyt az adó befizetésének kötelezettsége alól.

Feltételes adómegállapítás Az NGM az adózó kérelmére az általa közölt - jövőben megkötendő szerződésre vagy más jogügyletre vonatkozó - részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát. A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás és változatlan jogszabályi környezet mellett, az adott ügyben kötelező. Az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 1-3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását (tartós feltételes adómegállapítás), ha: a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy b) mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd Ft. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti.

Az adóbevallás Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. Az adózó az önadózással megállapított adóról és költségvetési támogatásról adónként, költségvetési támogatásonként az erre a célra rendszeresített nyomtatványon adóbevallást tesz. Az adózó az állami adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon abban az esetben is adóbevallást nyújt be, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az ellenőrzés megkezdését követően a vizsgálat alá vont adó- és költségvetési támogatás vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.

A helyi adók bevallása A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. Az adózónak a helyi iparűzési adóelőlegkiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie. Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg (kivetéses megállapitás), az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a helyi adót érintő változás nem következett be.

Az adófizetés Az adófizetés az adóalany, kivételes esetekben az adózó főkötelezettsége. Az adót az esedékességekor az köteles megfizetni, akit arra jogszabály kötelez. A levont adót, adóelőleget annak kell megfizetnie, aki azt levonta. A beszedett adót az adóbeszedésre kötelezett fizeti meg. Az adó megfizetése az adóbevallást nem pótolja. Az erre kötelezett adózónak akkor is kell adóbevallást tennie, ha az adót megfizette, vagy később fizetheti meg. Az ellenőrzés megkezdését követően az érintett adó vonatkozásában a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.

Az adó megfizetésére kötelezett Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető többek között: a) az állam kivételével az adózó örököse az örökrésze erejéig, b) a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig,, c) az adózó jogutódja, d) a kezességet vállaló és az adótartozást átvállaló a jóváhagyott szerződésben foglalt adó tekintetében, valamint akinek a meg nem fizetett adóért való kezességét törvény írja elő, e) az adóbevétel csökkentésével kapcsolatos, valamint költségvetési csalás elkövetésével vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény elkövetője, f) a gazdasági társaság adótartozásáért a helytállni köteles tag, vezető tisztségviselő,, továbbá az a személy, aki a vállalkozás kötelezettségeiért törvény alapján felel, g) a társasház (társasüdülő, társasgarázs), építőközösség adótartozása tekintetében a tulajdonostársak, h) a vagyontárgy minden tulajdonosa a közös tulajdont terhelő adó tekintetében, i) a szülői felügyelet alatt álló kiskorú gyermek adótartozásáért – a munkakeresményéből eredő adótartozás kivételével – a szülői felügyeletet gyakorló szülő az általa kezelt vagyon erejéig,

Az adófizetés módja A fizetési kötelezettséget pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie illetve készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetéssel is teljesítheti.. Jogszabály az illeték és az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adó tekintetében más fizetési módot is megjelölhet (pl. illetékbélyeggel). Az adófizetési kötelezettség forintban teljesíthető, a költségvetési támogatás forintban utalható ki. Az adóhatóság által nyilvántartott adót az adózónak adónként, a megfelelő adószámlára kell megfizetnie, illetve a költségvetési támogatást támogatásonként, a megfelelő számláról kell (vissza)igényelnie. Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget az adózó önadózás útján teljesíti.

Nyilvántartások vezetése A bizonylatot, könyvet, nyilvántartást úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. A könyveket, nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy a) a bennük foglaltak az Art., illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó szabályaikban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, és az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék. Az Áfa. alanya az általa végzett értékesítésről bizonylatot (pl. számlát) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg vagy az adó alapjául szolgáló összeg és a levont adóelőleg, illetve adó összege. A munkáltató a magánszemélynek az előzőekben említettekről, továbbá a kifizetéskor figyelembe vett bevételcsökkentő tételekről, valamint az adót, adóelőleget csökkentő tételekről az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad.

A bizonylat megőrzése Az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni. Az iratokat a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat 3 munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított 5 évig kell megőriznie. Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.

Nyilatkozattétel és tanúvallomás A Ket. alapján a nyilatkozattétel az ügyfél (az adózó) joga. Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, az adóhatóság az adózót a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Az adózónak törvényben biztosított alanyi joga, hogy a saját ügyében nyilatkozatot tegyen, vagy azt megtagadja. Az adóhatóság az adózót és az adózónak nem minősülő magánszemélyt a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének megállapítása és ellenőrzése érdekében, nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, vagy nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről. A nyilatkozattétel akkor tagadható meg, ha az adózó vagy a magánszemély az eljárásban tanúként nem lenne meghallgatható, vagy a tanúvallomást megtagadhatná.

Az adóhatóságok Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei (állami adóhatóság), A helyi önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság).

Nemzeti Adó- és Vámhivatal A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal, amely feladatait központi, valamint dekoncentrált középfokú, illetve alsó fokú területi szervei útján látja el. 2011. január 1-jével a 2010. évi CXXII. törvény hozta létre, felügyeletét a nemzetgazdasági miniszter látja el. A NAV központi szerve a Központi Irányítás és a Bűnügyi Főigazgatóság. NAV területi szervei a) a megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok), b) a Fellebbviteli Igazgatóság, c) a NAV nyomozóhatósági feladatait ellátó területi szervei és d) a Kormány rendeletében meghatározott igazgatóságok, illetve intézetek. A NAV nyomozóhatósági feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság és a NAV nyomozó hatósági feladatait ellátó területi szervei látják el.

A NAV szervezete A NAV vezetőjének feladat- és hatáskörét a kijelölt miniszter irányítása alá tartozó, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt államtitkár. A NAV vezetőjének szakmai helyettesei az NGM SzMSz-ében meghatározott, a NAV vezetője által irányított helyettes államtitkárok. Az állami adó- és vámhatóság vezetője és szakmai helyettesei szakmai tevékenységének támogatására, vezetőnként legfeljebb két szakfőigazgató nevezhető ki. A NAV területi szervét az állami adó- és vámhatóság vezetője által kinevezett igazgató vezeti.

A NAV feladata A NAV feladata: a) a részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, b) a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, c) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A NAV feladata Az állami adóhatóság jár el minden a) adó, költségvetési támogatás, b) adó-visszaigénylés, -visszatérítés, c) az állami garancia (kezesség) kiutalása és visszakövetelése, d) adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása, e) az önkormányzatokat megillető helyi adóval, illetve a gépjárműadóval összefüggő tartozások megkeresés alapján történő végrehajtása ügyében, feltéve, hogy azt törvény vagy kormányrendelet nem utalja más hatóság vagy adóhatóság hatáskörébe.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal A vámhatóság hatáskörébe tartozik a) a regisztrációs adóval, b) a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek adójával, c) a jövedéki adóval, d) az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat terhelő általános forgalmi adóval, e) az energiaadóval, f) az általános forgalmi adó kivételével a termékimportot terhelő adóval, g) az Áfa.törvény szerint nem Áfa-alany, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végző adóalany, a mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, a vámhatóság engedélyével nem rendelkező általános forgalmiadó-alany, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanya esetében a termékimportot terhelő általános forgalmi adóval, h) új közlekedési eszköznek minősülő személygépkocsinak, illetőleg regisztrációs adó köteles motorkerékpárnak az Európai Közösség más tagállamából történő beszerzése esetén, ha a vevő Áfa-alanynak nem minősülő magánszemély, illetve egyéb szervezet, általános forgalmiadó-alanynak nem minősülő adófizetésre kötelezett jogi személy, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, alanyi adómentességet választó adóalany, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különleges jogállást választó adóalany, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó alanya, az általános forgalmi adóval, kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása, ide nem értve a végrehajtási eljárás lefolytatását.

A helyi önkormányzat jegyzője A helyi önkormányzat jegyzőjének adóztatással kapcsolatos hatáskörébe tartozik: a helyi adókkal, valamint a gépjárműadóval a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld bérbeadásából származó jövedelemmel, törvényben meghatározott esetben a magánszemélyt terhelő adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása.

AZ ADÓZÁSI FOLYAMAT Az adózási folyamat fő szakaszai: 1. Önkéntes jogkövetési szakasz 2. Adóigazgatási eljárás 2.1 Adóellenőrzés 2.2 Hatósági eljárás(ok) 2.3 Végrehajtási eljárás 3. Közigazgatási per (adóper)

Az adóellenőrzés Az adóhatóság az adóbevétel megrövidítése, a költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés jogosulatlan igénybevételének megakadályozása érdekében rendszeresen ellenőrzi az adózókat és az adózásban részt vevő más személyeket. Az ellenőrzés célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása.

Az ellenőrzés fajtái Az adóhatóság az ellenőrzés célját a) a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, b) az állami garancia beváltásához kapcsolódó, c) az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló, d) az adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló, e) az illetékkötelezettségek teljesítésére vonatkozó, f) az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt, g) a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzéssel valósítja meg. Ellenőrzéssel lezárt időszakot a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés teremt.

Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el, b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján. Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve az önkormányzat képviselő-testülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. A kötelező ellenőrzéseken túl az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzési tevékenységét e törvény szerinti szempontok alapján a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi.

Bevallás utólagos ellenőrzése Az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként, vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében is vizsgálhatja. Az ellenőrzés megkezdéséig bevallani elmulasztott adót az adózó terhére, illetve javára adókülönbözetként állapítja meg. Az adóhatóság az adókötelezettség teljesítését a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott adóbevallás egybevetésével is ellenőrizheti (egyszerűsített ellenőrzés). Egyszerűsített ellenőrzéssel megállapítható az adókötelezettség abban az esetben is, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok az adóbevallási kötelezettség elmulasztását bizonyítják. Ha az adóhatóság azt tapasztalja, hogy az adózó nem vagy nem megfelelően tett eleget adókötelezettségeinek a megállapított tényállásról és az adókülönbözetről az jegyzőkönyv kézbesítésével értesíti, amelyre az adózó 15 napon belül észrevételt tehet.

A becslés (1.) A becslés olyan bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Becslés alkalmazható - a vagyonszerzési illeték alapjának megállapításánál, - ha az adó, illetve a költségvetési támogatás alapja nem állapítható meg, -  ha az adóhatóság rendelkezésére álló jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, vagy - ha a magánszemély valótlan, hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, vagy a nyilatkozattételt elmulasztotta - ha az ellenőrzés során az adóhatóság által kétségbe vont gazdasági események valódiságát és megtörténtét, illetőleg azt, hogy a költségek ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózó jelentős számban és mértékben nem tudja bizonyítani. Az adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a becslés alkalmazásának a feltételei fennállnak, továbbá azt, hogy a becslés alapjául szolgáló adatok, tények, körülmények, valamint a becslés során alkalmazott módszerek az adó alapját valószínűsítik. Kizárólag közérdekű bejelentésből származó, ellenőrizhető bizonyítékkal alá nem támasztott adatok alapján becslés nem alkalmazható.

A becslés (2.) Becsléssel kell megállapítani az adóalapot akkor is, ha sem a bevételekről, sem a kiadásokról adatok, iratok, más bizonyítékok nem állnak az adóhatóság rendelkezésére, és ezek hiánya nem az adózó érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza. A becslésnél az adóalapot az adóhatóság az eset körülményeire tekintettel valószínűsíti. A becslés alapján számított adóalaptól való eltérést az adózó hitelt érdemlő adatokkal bizonyíthatja. (A bizonyítási teher megfordul). Ha az adóhatóság szerint – az Art.-ban meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén – az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban megszerzett jövedelmének összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.

Ismételt ellenőrzés Ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor ha az első fokú adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja (utóellenőrzés), az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az ismételt ellenőrzés eredménye ellátási jogosultságot teremt, a felülellenőrzés keretében.

A felülellenőrzés Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha a) az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata - rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte, b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amely alapján a felettes adóhatóság ellenőrzi a korábban lefolytatott ellenőrzés szakszerűségét és törvényességét, c) ha az adóhatóság olyan, az adó megállapítását befolyásoló új tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert, és az ellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad, d) az állami garancia beváltásával kapcsolatosan a korábban lefolytatott ellenőrzéshez képest új tény, körülmény merül fel, amely alapján az ellenőrzésre az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad. Ha a felülellenőrzés alkalmával az adóhatóság a korábbi ellenőrzés megállapításaihoz képest eltérést állapít meg, és ez az adófizetési kötelezettséget érinti, az adóhatóság a korábbi határozatot megváltoztatja, határozat hiányában első fokú határozatot hoz, kivéve ha a korábbi ellenőrzés eredményeként hozott adóhatósági határozatot bíróság felülvizsgálta, vagy az folyamatban van.

Az egyes adókötelezettségek ellenőrzése Az adóhatóság elsősorban az adózónál fellelhető iratok vizsgálatával ellenőrzi, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adókötelezettségeinek – különösen a bejelentésre, bevallásra, adatszolgáltatásra, nyilvántartásra, bizonylat kiállítására, megőrzésére, könyvvezetésre, az adó-, adóelőleg levonására, beszedésére vonatkozó előírásoknak –, azokat határidőben, illetőleg az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon teljesíti-e.

Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés Az adóhatóság az adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet, amely keretében a) próbavásárlással, fel nem fedett próbavásárlással a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítését, b) leltározással az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását, c) a megrendelők köréről, a tapasztalható forgalmi viszonyokról, a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközökről, a vállalkozásban részt vevő személyekről szóló jegyzőkönyv készítésével a vállalkozás körülményeit, d) a vállalkozási tevékenységben résztvevők alkalmazásának jogszerűségét, társadalombiztosítási jogszabályokban a bejelentésükre vonatkozó kötelezettségének teljesítését, e) az adózónál az adómegállapítás alapját képező statisztikai állományi létszámot, f) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát, g) termék előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint a termékekkel kapcsolatosan végzett tevékenységeket, h) az adózó által a könyvei, nyilvántartásai vezetéséhez, valamint a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, számításokat vizsgálja.

Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél – a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése céljából – a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytathat le. Az adóhatóság ellenőrzést folytat le akkor is, ha az állami adó- és vámhatóság a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát. Az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, így különösen a beszerzések és az értékesítések körülményeinek, a gazdasági esemény személyi és tárgyi feltételeinek, illetve a gazdasági esemény megtörténtét igazoló iratok valódiságának vizsgálatára.

Határidők az ellenőrzési eljárásban Az ellenőrzés határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap. A bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illetőleg az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap. A bevallás utólagos ellenőrzésének időtartama cégbejegyzésre nem kötelezett adózó esetén nem haladhatja meg a 180 napot. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az adóhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés 6 hónapon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az adóhatóság rendelkezésére. Abban az esetben, ha az adózó az ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja. Ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése során a tényállás tisztázása érdekében más adózó ellenőrzését rendeli el (kapcsolódó vizsgálat), ennek időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít bele. Az adóhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet.

Az ellenőrzés megindítása Az ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével, 1 példányának átadásával, vagy általános megbízólevél átadásával kezdődik. Ha az adózó vagy képviselője, meghatalmazottja, alkalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik. Az ellenőrzés lefolytatására az adóhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (adóellenőr) jogosult.

Az adóhatóság kötelezettségei az ellenőrzés során Az adóellenőr/adóhatóság köteles: az ellenőrzés megkezdését megelőzően magát és az ellenőrzési jogosultságát igazolni, az adózót az ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni. az ellenőrzés során jogait úgy gyakorolni, hogy az az adózó gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza. az ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az adózót, képviselőjét, meghatalmazottját, alkalmazottját az ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. köteles az adózó által felajánlott bizonyíték visszautasítását az ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni. az ellenőrzés során a tényállást tisztázni és bizonyítani, kivéve, ha törvény a bizonyítást az adózó kötelezettségévé teszi. a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni. A nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető.

Az adóellenőr jogai az ellenőrzés során az adóköteles tevékenység, vagyontárgy vagy jövedelem ellenőrzéséhez szükséges helyiségekbe beléphet, a vállalkozási tevékenységgel összefüggő járműveket, járművek rakományát, helyiségeket, helyszínt átvizsgálhat, iratokat, tárgyakat, munkafolyamatokat vizsgálhat meg, az adózótól, képviselőjétől, alkalmazottjától felvilágosítást, más személyektől nyilatkozatot kérhet, tisztázhatja az adóköteles tevékenységben résztvevők személyazonosságát, részvételük jogcímét, próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet, próbagyártást rendelhet el, az adózóval szerződéses kapcsolatban álló más adózónál kapcsolódó vizsgálatot végezhet, mintavételre jogosult, más, a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítást folytathat le. A vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemély lakásában az adóellenőr akkor jogosult az ellenőrzést lefolytatni, ha az adókötelezettség a lakással, mint vagyontárggyal kapcsolatos, vagy az adózó jövedelme a lakás hasznosításából származik, vagy valószínűsíthető, hogy a lakásban vállalkozói igazolványhoz kötött tevékenységet bejelentés nélkül végeznek.

Az adózó kötelezettségei az ellenőrzés során Az adózó köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani. Ha az adózót adómentesség, adókedvezmény illeti meg, ezt okirattal vagy más megfelelő módon köteles bizonyítani.

Az adózó jogai az ellenőrzés során Az adózó jogosult az ellenőrzést végző személyazonosságáról és megbízásáról meggyőződni, az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni, megfelelő képviseletről gondoskodni. ha a magánszemély adózó és jogainak gyakorlásában akadályozott – bizonyos kivételekkel – kérni az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását, vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését, az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását követő 15 napon belül, írásban észrevételt tenni. Ha az adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá, az erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak az adózót érintő részét az adózóval részletesen ismertetni kell. Az adózó, ha megítélése szerint az ellenőrzés határidejének túllépése az adóhatóságnak felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat a felettes szervhez. A felettes szerv az adózó észrevételeinek figyelembevételével dönt az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy az eljáró adóhatóságot az ellenőrzés lezárására utasítja.

Az ellenőrzés befejezése Az adóhatóság a megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja. Az ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával fejeződik be. Az ellenőrzés megállapítását az adóhatóság az adózóval, próbavásárlás esetén a jelen lévő alkalmazottal vagy az értékesítésben közreműködő személlyel ismerteti. Az utólagos, az ismételt, illetve az állami garancia beváltásához kapcsolódó, valamint a feltételes adómegállapítás alapjául szolgáló tényállás megvalósulására vonatkozó ellenőrzés esetén az adóhatóság az ellenőrzés eredményétől függetlenül a megállapításokról határozatot hoz. Egyéb esetben a hatósági eljárást csak akkor kell megindítani, ha az adóhatóság valamilyen kötelezettség teljesítését írja elő vagy jogkövetkezményt állapít meg.

Az ellenőrzés befejezése Az adózó a jegyzőkönyvre észrevételt tehet. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). Az ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül, az ok felmerülésétől számított 15 napig akkor is lehet folytatni, ha a határozat meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé (kiegészítő ellenőrzés). Az adóhatóság az adózót a kiegészítő ellenőrzésről a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjának megjelölésével haladéktalanul értesíti.