Evolúciós Pszichológia: Az evolúciós pszichológia, mint új tudományos paradigma 2014/2015 Simor Péter

Az evolúciós pszichológia „közeli rokonsága”: Etológia és Szociobiológia 1973 Orvosi Nobel díj E. O. Wilson: Sociobiology: A new Synthesis https://www.youtube.com/watch?v=eqZmW7uIPW4 "Karl Marx was right, socialism works, it is just that he had the wrong species"

Etológia Módszertan: Laboratórium helyett megfigyelés a természetes környezetben Központi téma: A morfológia helyett a hangsúly a viselkedésen Szemlélet: specifikus állatfajok leírása helyett univerzáliák és adaptációs szemlélet Az evolúciós szemlélet bevezetése az állati viselkedés tanulmányozásában Tinbergen 4 kérdése: Mechanizmus (milyen élettani folyamatok váltják ki közvetlenül a viselkedést?) Fejlődés (Hogyan alakul ki, és hogyan változik a viselkedés az egyedfejlődés során?) Funkció (adaptív érték a túlélésre és szaporodásra vonatkozóan) Evolúciós kontextus (hogyan változott az adott viselkedés az evolúció során?)

Etológiai szemlélet, új fogalmak „Ösztön” helyett (rögzített) viselkedésminták Kiváltó ingerek (input-output) Örökletes, invariáns, merev program (idegi hálózat hátterén, „előhuzalozott”) Alkalmazkodás szolgálatában Nyári Lúd: Tojásgörgetés Dankasirály: törött tojáshéj elszállítása A kiváltó inger utánzása (mimikri): „kódfeltörés”

Merev viselkedésminták és rugalmas viselkedésminták Korai bevésődés (kritikus periódus, plaszticitás, érés szerepe) Szexuális imprinting (korai tapasztalatok és párválasztás) Fordított szexuális imprinting? (emberek – Westermack effektus) Chi Chi a londoni óriáspanda esete https://www.youtube.com/watch?v=OkkEEIyFXoM Angelo D’ Arrigo és a szibériai darvak esete

Egyes madárfajok daltanulása Visszacsatolás a környezeti ingerek és a beépített programok közt Bereczkei 2000

Tanulási formák Habituáció (pl. városi galamb) Asszociációs tanulás Utánzás (csimpánzok) Tanítás (pl. hangyák – útvonal betanítása) Imitáció és emuláció (humán-csimpánz különbség) Whiten and Horner, 2005 Lyons et al 2007

Fajspecifikus magatartások Evolúciós termékek, kultúrától, társadalmi berendezkedéstől függetlenek (példa Eibl-Eibesfeldt: üdvözlési szokások a yanomamö indiánoknál és modern társadalmak közt): FUNKCIONÁLIS EKVIVALENCIÁK Humánspecifikus magatartások pl: Táplálékmegosztás Szülői gondoskodás „Pedagógia” Szabálykövetés Nyelvhasználat Hiedelemrendszerek Evolúciós Pszichológiai kritika: - módszertani - Elméleti : (kognitív) pszichológiai mechanizmusok figyelmen kívül hagyása

Szociobiológia Etológia: hangsúly a megfigyelésen, összehasonlító elemzéseken, leíráson Szociobiológia: hangsúly a funkción, szelekciós folyamatokon A viselkedés az egyéni reproduktív érték függvénye természetes szelekció szerepe a „sikeres” viselkedések fennmaradásában rátermettség (fitness): Az adott jegy (morf., genet., viselk.) milyen gyakorisággal jelenik meg a következő generációban utódok száma – gének gyakorisága a populációban

Génszelekcionista modell A viselkedések biológiai adaptációk: előnyösek a genetikai reprodukció szempontjából Itt az individuum átmeneti képződmény (és kicsit olyan is, mint egy fekete doboz) A szelekció a gének változataira és a a populációban való eloszlására hat (túlélés és szaporodás, mint a „válogatás” szempontjai)

Egy példa a ráfordítás és fitness összefüggésére Avunkulátus intézménye Matrilineáris társadalom (a vagyon női ágon öröklődik, a feleség a saját közösségében marad és szexuális viselkedését kevésbé ellenőrzik) A férj szerepe elhanyagolható (gyakori válások, féltékenységi drámák) Az apai szerepeket a nagybácsi veszi át (örökség, neveltetés) Az apaság bizonytalansága – stratégia: szülői ráfordítás a nővér gyermekére

A szülői ráfordítást a genetikai rokonság észlelt valószínűsége befolyásolja Problémák: A szelekció mire (milyen szinten) hat? Bereczkei 2000

Kritika (Buss) „Szociobiológiai tévedés”: Az ember, mint „rátermettség-maximalizáló” (az emberi folyamatok célja a rátermettség maximalizálása) Kétséges, hogy az ember képes tudatosan vagy tudattalanul kiszámolni a lehetséges cselekedetek kimenetei és az összesített rátermettség (költség-nyereség) közti korrelációt A nyereség ráadásul csak a következő generációkban derülne ki… A rátermettség környezetfüggő, nem általános jelenség Pszichológiai szint átugrása (milyen pszichológiai mechanizmusok eredményezik az egyes társadalmi jelenségeket?) Evolúciós megközelítés: az emberek ősi kövületek, kulcsingerek aktiválják a „valaha” a túlélés és szaporodás szempontjából adaptív mechanizmusokat

Ami mindegyikben közös: adaptácionizmus Alkalmazkodás a genetikai rátermettség „érdekében” – fajtársakkal való vetélkedés Evolúciós pszichológia: a pszichés mechanizmusokra kiterjesztett adaptácionizmus A viselkedések egy valaha vagy most is adaptív funkciót szolgálnak (fokozzák a genetikai rátermettséget) Proximatív és ultimatív magyarázatok (pl. ételaverzió terhesség esetén, undor a zöldes színű folyadékoktól, stb) Kissé tisztázatlan kérdés: gének és viselkedés kérdése, körkörös érvelés

Az evolúciós pszichológia szintjei ADAPTÁCIÓS PROBLÉMA KOGNITÍV PROGRAM NEUROFIZIOLÓGIAI ALAPOK Cosmides & Tooby, 1997

Szociobiologia vs Evolúciós Pszichológia (EP) EP: a mentális tartalmak nem lényegtelenek, ezek a „közvetítenek” az egyed viselkedése és a faj fennmaradása közt Pl. A szerelem mint illúzió vs. a szerelem, mint valós és a faj szempontjából funkcionálisan releváns mentális jelenség (pl. hosszú távú kapcsolatok „működtetése”) Vizsgálható és vizsgálandó jelenség

Szerelem és az agy jutalmazó rendszere

A szerelem is egy evolúciós történet terméke Oxytocin és vasopressin receptorok szerepe a kötődésben és későbbi párválasztásban Microtus montanus Microtus ochrogaster

Oxitocin és kapcsolati hűség Scheele et al 2012

Az evolúciós Pszichológia biológiai vezérelvei (Cosmides & Tooby) Az agy, mint fizikai rendszer Információfeldolgozó rendszer (számítógép metafora) Alkalmazkodott a környezeti információ feldolgozására és a viselkedéses válaszok kivitelezésére (érzékelő és mozgató hálózatok) Illeszkedés a környezethez (Mire hat a szelekció? Neurális Darwinizmus – az idegsejt populációkra) Azért létezik, mert fokozza a túlélés esélyeit Egy kicsavart Példa: Tengeri zsákállat

2) A természetes szelekció olyan módon formálta agyunk „áramköreit”, hogy képesek legyünk megoldani fajunk evolúciós története során felmerülő problémákat Idegi hálózatainkat adaptációs problémák megoldása alakította ki a természetes szelekció útján Adaptív fenotipikus szerkezeti vonások elterjedtek a populáción belül Adaptációs problémák A faj evolúciós története során újból és újból felbukkannak Hatással vannak az egyedek szaporodására (természetes szelekció motorja) A természetes szelekció járulékai (Probléma: Honnan tudjuk, hogy mi a járulék és mi nem?

3) Tudatosság, mint a jéghegy csúcsa 3) Tudatosság, mint a jéghegy csúcsa. A tudatos élmények mögött bonyolult komputációs folyamatok állnak. Amerikai elnök (tudat) és az elnöknek dolgozó hivatalnokok (agy) metaforája A tudatos folyamatok mögött számos, részfeladatra specializálódott rendszer működése áll Pl Látás jelensége (mozgás, szín, irány, forma, arc azonosítás, stb.)

4) A különböző adaptációs problémák megoldására különböző agyi modulok specializálódtak Az elme funkcionálisan specializálódott hálózatokra szerveződik Egy adott hálózat egy adott adaptációs probléma megoldására fejlődött ki Funkcionálisan Integrált „mini-számítógépek” (modulok) Kognitív mechanizmusaink többsége terület specifikus Ezek a modulok („gondolkodó vagy tanuló ösztönök”): Egy bizonyos adaptációs probléma megoldására irányulnak Kifejlődnek minden egészséges emberben Tudatos erőfeszítés nélkül is működnek Nem tudatosan „futtatjuk le” a működésüket Elkülönülnek az információfeldolgozás általános módjaitól (?) Példák: Tudatelmélet, Arcfelismerés, élő/élettelen megkülönbözetése, oksági törvények, téri képességek, nyelv, stb.

5) Modern koponyánkban kőkori elme lakik Természetes kiválasztódás lassú folyamata Vadászó-gyűjtögető életmód az elmúlt több millió évben Kognitív mechanizmusaink a pleisztocén korban felmerült adaptációs problémák megoldására születtek Az evolúciós adaptáció környezete: szelekciós nyomások statisztikai összege (más-más korban és helyen jelentkezhettek) (pl. hímek utódgondozása vs. anya-gyerek kötődés)

Az evolúciós pszichológia elemzési szintjei (Buss, 1995) Általános Evolúciós Elmélet Természetes kiválasztáson alapuló evolúciós (összesített rátermettség) elmélet Középszintű Evolúciós Elmélet A szülői ráfordítás és a szexuális szelekció elmélete (Trivers, 1982) Konkrét evolúciós hipotézisek Olyan fajoknál, ahol a nemek különböznek a szülői ráfordítás tekintetében, a többet ráfordító nem egyedei válogatósabbak lesznek Ahol a hímek erőforrásokat tudnak az utódok rendelkezésére bocsátani, a nőstények az alapján választanak társat, hogy az mennyire képes és hajlandó erőforrásokat bocsátani a rendelkezésére Az utódba kevesebbet befektető nem egyedei versengőbbek lesznek egymással A hipotézisekből levont előrejelzések A nők evolúciósan kialakult preferenciái a magas státuszú férfiak iránt A nők evolúciósan kialakult preferenciái az erőforrásokat biztosító férfiak iránt A nők elválnak az erőforrások biztosítását elmulasztó, vagy azt más nőknek biztosító férfiaktól

A nature-nurture dichtómia feloldása (Buss, 1995) „öröklött-környezeti, biológiai-kulturális, veleszületett-tanult, stb.” Az evolúció során kifejlődött mechanizmusok specifikus környezeti bemenetelt követelnek (előhuzalozottság és plaszticitás egyben) Az evolúciósan kifejlődött mechanizmusok: Az evolúció során sikeresen megoldották a túlélés és szaporodás problémáit Csak bizonyos információ-vagy bemenetosztályokat fogadnak, amely definiálja az organizmus számára az adaptációs problémát, amivel szembenéz Az információt kimenetté alakítja (fiziológiai aktivitás, információ feldolgozás, adaptív viselkedés)

Fejlődés (tanulás, korai bemenetek) szerepe az evolúciós stratégiák létrejöttében Pl. Bereczkei & Csanaki (2001) Apa nélkül felnövő fiúk fokozott rivalizálási hajlama (intraszexuális szelekció elmélete) Apa nélkül felnövő gyerekek inkább követnek R-típusú (vs K-típusú) szexuális stratégiát Özvegyek és elváltak gyerekei közti különbség: ami számít az a családi struktúra, az apai modell, a szülői ráfordítással kapcsolatos elvárások

Példák az evolúciósan kifejlődött mechanizmusokra Pszichológiai Mechanizmus Funkció Szerzők Szavannaszerű tájak preferenciája Élőforrásokban gazdag és védelmet nyújtó környezet kiválasztása Kaplan (1992) Férfiúi féltékenység Az apasági bizonyosság növelése Buss és mtsai (1992) Csaló észlelő mechanizmus A szociális szerződésekben való kizsákmányolás megelőzése Cosmides (1989) Tudatelmélet Mások szándékainak megértése és előrejelzése (szociális „kresz”) Baron-Cohen (1985)

Egy híres példa: alkalmazkodás a társas életmódhoz Wason teszt: egy feltételes szabály megsértésének észrevétele D F 3 7 Ha a kártya egyik oldalán D van, akkor a másik oldalán 3-as számnak kell lennie. Melyiket kell mindenképpen megfordítani a négy kártya közül, hogy kiderítsük, melyik kártya szabályos és melyik nem?

Mindez a „csaló” szociális kontextusába ágyazva Sört iszik 16 éves Üdítőt iszik 25 éves Ön csapos egy bárban. Ha egy ember sört iszik, akkor 20 éven felülinek kell lennie. Van négy ember, akikről egy dolgot tudunk. Melyiket kell jobban megvizsgálni, hogy kiderítsük, megszegte-e a szabályt?

Szociális környezet, mint az egyik legfontosabb szelekciós mechanizmus

Viselkedésökológiai (evolúciós antropológiai) szemlélet Középponti kérdés: a viselkedés reproduktív következményei Az erőforrások felhasználása a genetikai rátermettség növelése érdekében (szociobiológia) Természetes szelekció: döntési mechanizmusok létrejötte a költség-haszon arány optimalizálása érdekében Különböző környezeti hatásokra (ökológiai-szociális), különböző stratégiák követése: ÖKOLÓGIAI KÖRNYEZET ÉS EGYÉNI KÜLÖNBSÉGEK (STRATÉGIÁK) JELENTŐSÉGE vs SZOCIOBIOLÓGIA Bereczkei 2000

Költség-Haszon optimalizálás kanadai tengeri varjak esetében (Krebs & Davis, 1993) Költség: Táplálékkeresés, repülési magasság, csiga leejtése (elég-e egyszer) Haszon: Táplálék elfogyasztása A varjak az energiafelhasználás szempontjából optimális magasságból ejtik le a csigákat Bereczkei 2000

Kondicionális stratégiák Változó környezet - Trade-off mechanizmus Párzási vs. szülői ráfordítás Szomatikus vs. reproduktív ráfordítás Szaporodás időzítése (túlélés-szaporodás)

Az evolúciós pszichológia problémái Pán-adaptácionizmus és körkörös érvelés Homályos Pleisztocén Teljes modularitás vs. plaszticitás kérdése A szelekció egysége Kultúra kérdése Helye a pszichológiai irányzatok közt