Szerecz György Magyar Nyelvstratégiai Intézet Budapest Maga az ember (A stílusfogalom állandósága és változásai) Szerecz György Magyar Nyelvstratégiai Intézet Budapest

A stílusfogalom megközelítései a retorikai-stilisztikai hagyomány – megtart és visszatart viszonyjelenség stílus és norma evolúciós megközelítés A stílusfogalom megközelítései

A stílusfogalom zavarai stílus vagy műfaj? egyéni vagy kollektív? felismerni, megérteni vagy meghatározni akarjuk? A stílusfogalom zavarai

A fogalom határai definíció elméleti konstrukció konstrukciós terminus (pl. geometriai fogalmak) metaforikus terminus (pl. a stílus) definíció elméleti konstrukció a meghatározásból értjük meg maradéktalanul leírható ha pontos, akkor használható metafora köznapi nyelvből kölcsönzött fogalom értjük, de pontosításra szorul nem írható le maradéktalanul nem tudjuk pontosan, de használjuk A fogalom határai

a stílus mindig több, mint ami anyagszerűen megragadható a stílus az anyagból jön létre Stílus és anyag

Aranyhídon Közeledik a mély síkon. Közeledik Aranyhídon Közeledik a mély síkon. Közeledik. Vidáman jön a kigyúlt smaragd-mezőn. Pici, pici tündér, mint a meséskönyvek rajza. Kibomlott selyemkóc-haján csöppnyi gyémántkorona csillog, s cipője: lila lehelet, ibolyaszirom. Rálép az íves aranyhídra: szédítő szakadék fölött merészen indul a nagy fekete torony felé, ahonnan kristályzengéssel hívogatja egy piros harang. Aranyhídon Közeledsz a mély síkon. Közeledsz. Vidáman jössz a kigyúlt smaragd-mezőn. Pici vagy, pici tündér, mint a meséskönyvek rajza. Kibomlott selyemkóc-hajadon csöppnyi gyémántkorona csillog, s cipőd: lila lehelet, ibolyaszirom. Rálépsz az íves aranyhídra: szédítő szakadék fölött merészen indulsz a nagy fekete torony felé, ahonnan kristályzengéssel hívogat egy piros harang. Ki vagy te?

Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse Nem vagy senkinek, Nem vagy senkinek. Te vagy, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség, Lidérces, messze fény, Lidérces, messze fény. De, jaj, te nem tudsz így maradni, Úgy szeretnélek megmutatni, Hogy látva lássanak, Hogy látva lássanak. Ezért minden: önkínzás, ének: Szeretném, hogyha szeretnél, és Lennél valakié, Lennék valakié. Milyen volt szeme kékje, nem tudom már, De ha kinyílnak ősszel az egek, A szeptemberi bágyadt búcsuzónál Szeme színére visszarévedek. Milyen volt szemed kékje, nem tudom már, Szemed színére visszarévedek. Ki vagy te?

Köszönöm a figyelmet!