Wilhelm Fraenger és a gyönyörök kertje ADAMITÁK Wilhelm Fraenger és a gyönyörök kertje

Bosch képei mindig is megigézték a nézőket Bosch képei mindig is megigézték a nézőket. A régebbi korokban azt hitték, hogy képei csupán arravalók, hogy megborzongassák, elszórakoztassák az embereket. A 20. század művészettörténészei azonban úgy gondolták, hogy Bosch képeinek mélyebb jelentése van, de erről a mélyebb jelentésről különböző magyarázatok születtek. Ezek közül Wilhelm Fraenger elmélete széles körben elterjedt. A legnagyobb monográfiát Boschról ő írta. Fraenger szerint Bosch „ A szabad szellem testvériséghez tartozott,”ahhoz az eretnek szektához, amely a 13. századtól évszázadokon át jelen volt Európában. Bosch három nagy triptichonja formai jegyeit tekintve, késő gótikus oltárkép hagyományait követi ugyan , de tartalmuk annyira ellentétben áll a vallás követelményeivel, hogy semmiképpen sem kerülhettek az egyház szeme elé. Csak egy, egyházon kívüli és egyházellenes közösség találhatott lelki épülést ilyen oltárképek láttán. És ezt a szektát Fraenger az adamitákban látja. Kik is voltak ezek az adamiták? Epiphanius a 2. században egy ókeresztény adamita szektáról a következőket írja: templomaikat, azazhogy inkább zugaikat és barlangjaikat a földalatti fűtőberendezéseikben rendezték be, ahol a tűz körül szoktak összegyűlni . Az előtérben a lépcsőknél levették a ruháikat és a pincébe már a férfi és nő anyaszült meztelenül lépett. Itt a Szentírást olvasták és imádkoztak. Egyházukat a Paradicsomnak, egymást pedig Ádámnak és Évának nevezték. Nevük, az adamiták, Ádám nevéből ered.

Epiphanius - anélkül, hogy konkrét, meghatározott kifogásokat említene, meztelenségüket mégis a telhetetlen érzékiségre vezeti vissza. Szent Ágoston és Damaszkuszi János is írtak az adamitákról. Ezekről a forrásokból is az olvasható ki, hogy a föld alatt valamilyen tűzhely – mint minden keletkezés mitikus központja körül összegyűlő adamiták, rituális meztelenségükkel arra törekedtek, hogy a paradicsomi ártatlanság állapotában szülessenek ujjá. De van más értelmezés is. Theodorétosz szerint az adamiták meztelensége nem aszkétikus, hanem obszcén és orgiasztikus. Ezeréves szünet után a 13-14. században Észak-Európában egy hasonló jellegű szekta bukkan fel anélkül, hogy bármiféle történelmi összefüggés kimutatható lenne az ókeresztény és a középkori adamiták között. Wilhelm Fraenger azzal magyarázza Bosch legbonyolultabb képeit,hogy a festő egy Ádám hívő szektával és egy gnosztikus keresztény kultusszal áll kapcsolatban. Fraenger pontos magyarázatot ad a legtöbb Bosch képre a föltételezett Ádám kultusz alapján. Ugyanakkor semmiféle nyoma nincs annak, hogy Bosch korában ‘s.Hertogenboschban adamiták működtek volna. Így aztán arra sincs bizonyíték, hogy tagja lett volna az adamita gyülekezetnek és nekik festett volna – írja Walter Bosing, Boschról írott könyvében.

Fraenger nézeteit sokan kritizálják, sokan nem értenek vele egyet, de a Boschal való foglalkozás során megkerülhetetlen. Önképzőkörünk honlapján vezetőnk Cserjés Katika minden foglalkozás után feljegyzéseket ír. Hallgassák meg mit írt be 2013 július 7-én. „ A csoporttól nem állnak távol Fraenger fejtegetései, mert úgy tűnik, mégiscsak ő az, aki legkomplexebb, mindenre kiterjedő magyarázat – kísérlettel áll elő, míg a többi általunk elérhető elméletíró jószerével nem tesz többet az ügyért, mint hogy vadul tagadja Fraenger koncepcióját.” Nézzük A gyönyörök kertje triptichont, amely, a madridi Pradoban látható. Hatalmas, 220 x 389 cm.

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE 220 X 389 cm Madrid Prado

Majd nézzük meg mit ír Fraenger könyvében egy helyütt erről a triptichonról. A gyönyörök kertjéről általa leginkább Ezeréves birodalomnak nevezett képről Fraenger is felteszi a kérdést, hogy melyik keresztény jellegű kultusz számára készülhetett ez az oltár ? A kompozíció kiindulópontja, mint látjuk az Édenkert.

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE Paradicsom (részlet) Nézzük meg közelebbről a bal oldali szárnyat. Itt a Paradicsomban a Teremtő egymáshoz vezeti Ádámot és Évát. A következő képen láthatjuk őket még közelebbről.

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE Paradicsom (részlet) A következő képen láthatjuk őket még közelebbről

Nézzük meg a középső táblát. HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE (részlet) Középső tábla Nézzük meg a középső táblát.

A középső részről viszont Ádám gyermekeinek tucatjai néznek ránk. Így Fraenger szerint megrendelőként nem lehet szó másról, mint valamilyen adamita irányzatról. Éppen ezért A gyönyörök kertjének középső tábláján szerinte a tiszta ősállapotot látjuk, amely még nem ismeri a bűnt és a szemérmet, hiszen a középső táblán ábrázolt embereket sem zavarja meztelenségük. Az emberalakokkal zsúfolt középső tábláról emeltünk ki néhány jelenetet.

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE ( részlet) eper körüli meztelenek 5, kép Az eper körüli meztelenek

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE (részlet) A tó körül lovaglók

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE (részlet) A madarak és az előtte táncoló pár 7. Kép A madarak és az előtte táncoló pár

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE ( részlet) A jobb alsó sarok a négerrel

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE részlet Megnézték, keresték-e az Ormos Zsuzsi által említett donátort? A jobb sarokban láthatunk felöltözött alakot is, ő a megrendelő, donátor Fraenger szerint.

Nézzük ismét a középső következő képet HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE (részlet) Középső tábla Nézzük ismét a középső következő képet

Fraenger szerint tehát a tiszta ősállapotban ábrázolt embereket nem zavarja meztelenségük.. Mindez arról tanúskodik, hogy Bosch az ártatlanság megjelenítését nem kötötte össze valamilyen gonosz mögöttes tartalommal, hanem valójában az Istennel és a teremtéssel békében élő paradicsomi boldogság képét kívánta megjeleníteni. De honnan származnak akkor a Paradicsom sokféle lakói ? Fraenger szerint ezt az alapvető kérdést még senki sem tette fel és általa bibliai dilemmába kerülünk. A Teremtés Könyve szerint az ősszülőknek a Paradicsomban nem voltak gyermekei. Az utódok az Édenkerten kívül a kietlen világban születtek. Azonban itt a középső rész színhelye jól láthatóan nem a föld, hanem a Paradicsom közvetlen folytatása.

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE (részlet) A Paradicsom és a középső tábla együtt .

Bosch itt egy utópiát ábrázol, Isten gyermekeinek bűntelen kertjét. A paradicsomi táj jól láthatóan folytatódik a középső részen. A két rész összekapcsolódik. Ezért Fraenger szerint a középső táblán nem lehet szó másról, mint annak az állapotnak a megmutatásáról, hogy mi lett volna, ha ősszüleink nem esnek bűnbe. Ugyanis szerinte Bosch itt egy utópiát ábrázol, Isten gyermekeinek bűntelen kertjét. Illetve, mivel az eredendő bűn dogmáját nem kerülhette meg egyszerűen - olyan állapotot ábrázol, amely akkor következnék majd be, ha az eredendő bűntől megtisztult emberiségnek megengedtetik, hogy visszatérjen a Paradicsomba, minden teremtmény békés közösségébe. Ebből a rövid kiemelésből is látható, hogy Fraenger rokonszenvvel ír Bosch képéről és nemcsak Bosch, hanem Fraenger sem magyaráz bele, rossz, gonosz, mögöttes tartalmakat. Ugyanakkor talán az is érezhető, hogy megmagyarázta, mennyire egyéni. A kép jobb oldalán a pokol zenészeiről, zeneszerszámairól, Németh Katalin mutatott képeket.

HIERONYMUS BOSCH: A GYÖNYÖRÖK KERTJE 220 X 389 cm Madrid Prado

Most pedig a paradicsom állatait fogjuk látni Most pedig a paradicsom állatait fogjuk látni. A háttérben az Éden állatai részben egzotikus állatok. A felfedezések nyomán rajzokból ismerte más földrészek állatait. A Paradicsom állatait, Gyönyörök kertjében Rozgonyiné Piroska összeállításában láthatjuk, korabeli zenés aláfestéssel. Szilágyi Klára