Tárgyalás- és előadástechnika 1. óra Bevezetés. Előadástechnika 1. Neuman – Szabó – Tanács BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 2016/17 tavasz

MIRŐL LESZ SZÓ? Hogyan: ültessük át nagy terjedelmű írásbeli munkáinkat élvezetes szóbeli előadássá? keltsük fel a figyelmet, tegyük emlékezetessé előadásainkat, adjuk át üzeneteinket kiválasztott közönségünknek? éljünk okosan az előadásokat támogató technikai eszközökkel? készüljünk fel fontos tárgyalási helyzetekre, és jussunk el a vesztes-vesztes tárgyalástól a nyertes-nyertes stratégiáig? használjuk a gyakorlatban a tárgyalási eszköztárat, hogy jó tárgyalók legyünk? hogyan lehet kivédeni, hogy rossz alku szülessen, mit tehetünk a nehéz tárgyalókkal szemben?

ELÉRÉSI ÚT http://www.filozofia.bme.hu/

A FÉLÉV RENDJE – Szabó Krisztina

A FÉLÉV RENDJE – Neuman Péter

A FÉLÉV RENDJE – Tanács János

KÖVETELMÉNYEK A kurzus teljesítéséhez a félév során 2 ZH dolgozatot kell írni. Az első a 7., a második a 13-14. héten (lásd félév rendje!) lesz. A ZH-k anyaga: az órai diasorok ismeretanyaga. A pótlás feltétele, hogy a 2 ZH közül legalább az egyiket legalább elégségesre kell teljesíteni elsőre. A két ZH külön-külön elégségesre teljesítése szükséges feltétele a jegy megszerzésének. A félév végi jegy kialakítása a két ZH pontjainak összegzésével az alábbi ponthatár szerint alakul: 50 % alatt: elégtelen 50 % - 62%: elégséges 62,5% -75%: közepes 75 % - 87 %: jó 87% felett: jeles

FÉLÉVKÖZIS VAGY VIZSGÁS VAGYOK? BMEGT41A010: Tárgyalás- és előadástechnika félévközi jegy, a vizsgaidőszakban a Neptunban majd NEM KELL vizsgát felvenni! BMEGT419044: Tárgyalástechnika-kommunikáció Vizsgajegy, a vizsgaidőszakban a Neptunban majd FEL KELL venni egy vizsgát!

Írott anyagból előadás Az előadás felépítése Előadástechnika 1. Írott anyagból előadás Az előadás felépítése

Feladat – Mi a közös a következő helyzetekben? Egy vezetői állást kínáló cég közös meghallgatásra hívja be a jelentkezőket, akik egymással beszélgetve mutatják be, mit tennének, ha ők kapnák a megbízatást. A TV-ben két szakértő vitatkozik pl. az egészségügyi reformon. Mindketten említenek meggyőző szempontokat, racionális érveket, álláspontjaik mégsem közelednek egymáshoz. Egy egyetemi hallgató TDK előadást tart. A szakmai zsűri lepontozza, de a hallgatóság egy tagja, egy cég képviselője megkeresi a konferencia végén és állásajánlatot tesz neki.

ÍROTT ANYAGBÓL ELŐADÁS Az egyik jellemző és nehéz előadási helyzet, amit szakmai pályátok során meg kell oldani: egy, általában nagyobb terjedelmű, írott anyag összefoglalása, ún. tudományos bizonyító előadás vagy prezentáció keretei között. Pl: szemináriumi dolgozat, féléves projektfeladat, TDK vagy OTDK dolgozat, szakdolgozat, diplomaterv, doktori értekezés, pályázati anyag, üzleti, stratégiai terv, stb... Általában 15-20 perc, ritkán 45-60 perc Nem lehet a teljes anyag tartalmát átadni!

„Matekfeladat” Más az előadás funkciója, mintha a teljes írott anyag olvasta volna a befogadó. Kommunikációs feladat. Számoljunk egy kicsit: Egy 12 pontos Times New Roman betűtípusú szöveg kb. 2000-2200 karakter/oldalt jelent. Egy ilyen oldal felolvasása előadási körülmények között kb. 2,5 perc. Egy 15-20 perces előadáson tehát 5,6,7,8 ilyen oldalt tudnál felolvasni. Ehhez képest kb. tetszőleges hosszúságú anyagot kell értelmesen összefoglalnod. EZ LESZ A FELADAT!

Példa Egy 15 oldalas, 1,5 soros, Times New Romannal megírt TDK-dolgozat (kb. 50 ezer karakter) max. 32%-át tudnád átadni. Elvileg a TDK dolgozat minden betűjét és infóját fontosnak tartod, mert együtt alkotnak egy kerek egészt. Ehhez képest az előadás keretében elvileg is csak max. harmadát tudnád átadni!!! Ahogy haladsz előre a pályádon, rendszerint csak növekszik az előadás alapjául szolgáló anyag terjedelme! Pl. egy 300 ezer karakteres doktori értekezése ismertetésére a védésen ugyanúgy 20 perc, mint egy kari TDK előadás, de az sem segítene, ha 45 vagy 60 percünk lenne rá! Ezt a kiszámolós játékot a saját esetedre azért érdemes eljátszani, hogy felfogd az előtted álló feladat súlyát és lényegét!

Dilemma Az igazi feladat az, hogy hogyan lehet értelmesen beszélni a témádról és mit érdemes átadni az adott keretek közt! Dilemma: anyag terjedelme vs. előadható információ mennyisége. Ezt kell megoldani az előadás megtervezésével. Aki azzal mentegetőzik az előadása után, hogy ilyen témát ilyen sok mondanivalóval nem lehet ilyen terjedelemben előadni, az nem oldotta meg a fenti feladatot!

Hogyan adnád elő? Hogyan adnád elő 3 percben a trilógiát? Uhhh! Megoldhatatlan? Pedig mások már megoldották!

AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE A szóbeli előadás vázlatának felépítése = az írásos anyag leépítése: más a szerkezet, mások az arányok. A felépítés nem előrehaladó: nem az írásos anyag elejétől kezdve, folyamatosan előre- haladva kell egy-egy részt áttenni az előadásba. Ha így csinálod, akkor mire az írásos doksi végére érsz, szinte biztos, hogy előadhatatlan mennyiségű ppt-t vagy szöveget állítottál elő, és kezdheted a szelektálást!

Visszafejtés A szóbeli előadás vázlatának felépítése = az írásos anyag leépítése: visszafelé halad: a témád konklúziójától, kutatásod, munkád „poénjától” visszafelé haladva kell felépíteni. A visszafejtést vezető kérdések: Mire fut ki az előadásod? Mi a lényeg, állítás, tézis, eredmény stb. egyetlen mondatban? Mi az a további 2-3 információ (állítás, tézis, eredmény), amire közvetlenül szükséged van a legfőbb mondanivalód értelmezéséhez, gazdagításához? Ezt lehet bővíteni az időbeli korlát függvényében!

Egy lehetséges előadási struktúra Előadás-áttekintés: miről lesz szó? Tézised, kérdésed, problémád A háttér felvázolása: hol állt a világ nélküled, előtted? Eredményeid részleteiben, az elvégzett munka mennyiségének és minőségének megjelenítése Konklúzió, eredmények lényege tömören összefoglalva, válasz a kiinduló kérdésre Munkád/eredményeid következményei, használhatósága, jelentősége, nyitott kérdések (Diasorban: ez kb. 7-8 diának felel meg. A 3., 4., 6. pont állhat többnyire 2 diából, míg a többi egyből.)

Tézised, kérdésed, problémád Hasznos előrebocsátani, hogy mi mellett fogsz érvelni: figyelemfelkeltő kezdés tudatosítsd, miről is beszélsz (mit állítasz, mit nem) A tézisedet felteheted eldöntendő (választó, kiegészítendő) kérdés formájában is: pl. ha nem akarod előre megmondani a konklúziót, és szeretnéd, hogy izguljunk a végéig de: ne felejtsd el megválaszolni, lehetőleg magadtól! Mindenképp készülj a világos, egyértelmű válaszra! A tézis legyen: informatív, valamit mondó, részlet gazdag, de férjen bele egy bővített mondatba!!! Tézised, hipotézised kialakításával itt talál további támpontokat!

Példák rossz tézisre Az előadásom tanulsága az, hogy a közszereplésre komolyan fel kell készülni. Féléves projektmunkám legfontosabb eredménye, hogy a Facebookot a 16-30 éves korosztály használja döntően. Az internet jelentős változást hozott a marketingeszközök tekintetében és további lehetőségeket rejt magában.

Példák jó tézisre T1: „A pártelnökök vitájához vezető folyamat egy gyáva nyúl játékként értelmezhető, amelyet X egy analógiás érvelés segítségével nyert meg, miközben Y nem volt képes egy ellenanalógiával hatástalanítani.”

Példák jó tézisre T2: tegyük fel, hogy ez a videó foglalja össze féléves kemény kutatási munkád eredményeid. Ennek tézisét a következőképpen lehetne megfogalmazni: „Az életrajzírók eddig egybehangzóan tagadták, hogy Nicole Kidman valaha is disznót vágott volna. Az elmúlt félév során felkutatott dokumentumok, valamint a kortársakkal készített mélyinterjúim alapján erős a gyanú, hogy Nicole Kidman titokban igenis disznót vág.”

Példák jó tézisre T3: „Hipotézisem szerint (1) a magyar anyanyelvű gyermekek olvasástanulásának sikeressége összefügg a fonológiai tudatosságuk fejlettségével, azonban (2) nem teljesen ugyanaz a fonológiai tudatosság területeinek érési sorrendje, mint az angol anyanyelvű gyermekeknél. Ezt a hipotézisemet a magyar nyelv eltérő sajátosságaira alapozom."

Példák jó tézisre T4: „A működési kockázatmérési gyakorlatban általánosan alkalmazott Poisson gyakoriság - lognormális súlyosság modellkeret alátámasztható elméleti, stilizált keretrendszerben is, és az egyes megfigyelt hibapontokból robosztus becslés készíthető.”

Példák jó tézisre T5: „H1: A felhőalapú számítástechnika fogalma kevésbé ismert Magyarországon a vállalkozások körében. H2: A felhőalapú számítástechnikát ismerő vállalkozások közül kevesen alkalmazzák a szolgáltatást: adatelemzés, e- mail, e-mail marketing, fájltárolás, fájlmegosztás terén.”

Miért tekinthetjük jónak ezeket a téziseket/hipotéziseket? Kellőképpen pontosak, világosak, egyértelműek  fókusz, relevancia Megérthető belőlük, hogy mi támaszthatja alá, és milyen információk cáfolnák őket  bizonyíthatóság, elvethetőség Megjeleníti a használt módszerek és források jellegét  módszertani tudatosság Használnak szakmai terminológiát a pontosság végett, de nem csupán bikkfanyelven megfogalmazott szakzsargont  informatív a tág szakterületi szakértő, sőt, az intelligens laikus számára is (részletesen tárgyaljuk következő részben) Megjelenítik az eredmények ÉS hátterüket  világossá teszik, hogy mihez képest ÉS hogy mit hozott az elvégzett munka

Miért tekinthetjük jónak ezeket a téziseket/hipotéziseket? 2. Ha megnézel egy elég részletes TDK pontozólapot, akkor azt látod, hogy az iménti szempontok megjelennek az előadás részleteinek értékelésében is. Értelemszerűen pozitív a bírálók számára, ha tézised/hipotézised révén már előadásod első mozzanatai megmutatják, hogy kezeled ezeket a szempontokat! Nem kell, hogy minden imént megadott szempontot megjelenítsen a tézised, de jó, ha minél többet! Ellenőrizd ezek mentén a sajátodat, hogy tudod-e velük gazdagítani, pontosítani!

KI A KÖZÖNSÉG? A tézisnek a legjellemzőbb előadás-technikai szituációkat figyelembe véve egyszerre kell szólnia: Tág szakterületi szakértő a szűk szakterületi szakértőhöz, a tág szakterületi szakértőhöz és az intelligens laikushoz (pld. potenciális ügyfél, megrendelő, leendő munkáltató stb.) Szűk szakterületi szakértő Intelligens laikus Tisztázandó a hallgatóság mérete és jellege, a rendelkezésre álló idő és a beszéd célja!

KI A KÖZÖNSÉG? A szűk szakterület szakértője: ismeri a releváns szakirodalmat és a kapcsolódó fogalmakat, a ténylegesen alkalmazott módszereket. az előadás tartalmával annak részleteiben is vitaképes, ki tudja értékelni az elhangzottak tarthatóságát, megbízhatóságát. Pld. a korábbi T1 tézis kapcsán ismeri a gyáva nyúl játék, az analógiás érvelés, a politikai viták stb. területeit, ezek egyikének vagy többnek a szakértője.

KI A KÖZÖNSÉG? A tág szakterület szakértője: nem ismeri a konkrét releváns szakirodalmat és a kapcsolódó fogalmakat, de ismeri a jellemző megközelítésmódokat: az adott területen hogyan néznek ki a releváns problémák, milyen módszerekkel szokták vizsgálni őket, milyen típusú bizonyítékokat szokás használni alátámasztásul, hogyan hangzanak a tartalmas tézisek/hipotézisek stb. alapvetően az előadás módszertani tartalmával vitaképes, ezt tudja kiértékelni: nem ismeri pl. a szakmai fogalmak pontos definíciót, de tudja, hogy azok kb. milyen jellegűek szoktak lenni kemény no-go mércéket tud alkalmazni: átmehet a szűrőjén egy-egy szakmai részleteiben problémás előadás, de nem fog átmenni a módszertanilag durván problematikus előadás. Pl. a korábbi T1 tézis kapcsán minden kommunikációtudományi, bölcsészettudományi, politikatudományi szakember tág szakterületi szakértő, hiába nem ért az érveléstechnikához.

KI A KÖZÖNSÉG? Az intelligens laikus: (pld. potenciális ügyfél, megrendelő, leendő munkáltató stb.) Nincs szakértői tudása az adott területen, de okos, értelmes. Nem képes szakmai vitába bocsátkozni, mert nem ismeri a fogalmakat, módszereket stb. DE képes megérteni a jelentőségeket, a fogalmi különbségeket, rácsodálkozni arra, hogy bizonyos dolgok hogyan befolyásolhatnak más dolgokat Képes rácsodálkozni, hogy egy analógiás érvelés eldönthet egy vitát. Ezt meg lehet mutatni? Lett volna eszköz kezelni? Ő itt Jani. Jani unintelligens laikus. Janit fárasztja és kikészíti a világ szakmai bonyolultsága. Pláne, ha az a képzésétől különböző területen jelentkezik. De Te ne légy Jani!

Eredmények Konklúzió: eredmények összefoglalása, hipotézis megerősítése/cáfolata, reflexió a saját hibákra, rávilágítás az erősségekre és a gyengeségekre. Munkád jelentősége: kinek és miért lehet fontos, hasznos? Kitekintés a jövőre: Milyen további lépéseket tehetnél még? Mentőöv: „–Mégis honnan vette ezt az adatot? – X.Y. hivatkozott ábrájából, íme!” Ha valamire így sem emlékeznél, de tudod, hogy benne van az írott anyagodban, nyugodtan kérd el azt a bírálóktól, hogy belenézhess/legyen ott nálad a sajátod! Te sem tudhatsz mindent fejből!

KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék Facebook oldala: https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytor tenetTanszek?fref=ts

KÖZÉRDEKŰ A Filozófia és Tudománytörténet Tanszék blog oldala: http://bmefilozofia.blog.hu/

KÖZÉRDEKŰ Számít a véleményed! OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül)

KÖSZÖNÖM SZÉPEN A FIGYELMET! Neuman Péter: peter.neuman@filozofia.bme.hu Szabó Krisztina: kriszti.szabo@filozofia.bme.hu Tanács János: tanacs@filozofia.bme.hu