A globális klímaváltozás hatásai a szárazföldi gerinces faunára Készítette: Gáspár Zita Zsófia Környezettudomány MSc. 2015.

Tartalom A globális éghajlatváltozás problémái Élőhely csökkenés, a migráció az eltűnő illetve az újonnan megjelenő potenciális élőhelyek hatására A szaporodási időszak eltolódása Különböző populációkra gyakorolt hatások Összefoglalás, megoldások

A globális éghajlatváltozás problémái Nem egyenletes az eloszlása a Föld felszínén Túl gyors a változás A nagy édesvíztározók vannak a legnagyobb hatásnak kitéve A szélsőséges időjárási események gyakoriságának növekedése Szinergikus hatások más környezetkárosító tevékenységekkel A döntéshozók nem veszik komolyan az intő jeleket

A földi átlaghőmérséklet változása

Szélsőséges időjárási események

Szinergikus hatások CO2, CH4, N2O és más üvegházgázok emissziójának növelésével a globális átlaghőmérséklet nő, továbbá kevésbé oldódnak a vizekben (Henry- törvény). A jéggel borított területek méretének csökkenésével csökken az albedó is, ami szintén indukálja a globális átlaghőmérséklet növekedését. A tartós, nagy mennyiségű csapadékhullás és a lefolyás gyorsítása (műutak, erdőirtás..) földcsuszamlásokhoz vezethet. Az élő rendszerekre ható különböző nem szokványos ingerek növelik a stresszt az életközösségekben.

Élőhely csökkenés, migráció az eltűnő illetve az újonnan megjelenő potenciális élőhelyek hatására

Kétéltűek A gerincesek közül a leginkább fenyegetett csoport. A megfigyelésekből kiderül, hogy őket elsősorban nem a hőmérséklet- növekedés, hanem a sok esetben ezzel járó szárazodás állít nehéz helyzetbe. A Costa Rica-i aranyvarangyok() nagyon specifikus élőhelyen 1000- 2000 m magasan úgynevezett köderdőkben éltek, amelyek a klímaváltozás hatására nagy mennyiségben visszahúzódtak. Az élőhelyek eltűnése mellett egy gombás eredetű bőrfertőzés (chytridiomycosis) is nagy mennyiségben pusztítja a kétéltűeket –sajnos már világszerte. Costa Rica-i aranyvarangy ( Bufo periglenes )

Hüllők Inkább a nyertesei a klímaváltozásnak, mert jellemzően jól tűrik a szárazságot illetve a meleget is. Azonban például a mediterrán vidékeken egyre gyakoribb erdőtüzek például fenyegetik az ott élő populációkat. Továbbá a sok esetben kétéltűekkel is táplálkozó fajokat azok nagy egyedszám-csökkenése is korlátozza. A vízisiklókat például az aszályos időszakok veszélyeztetik. A rézsiklóknál nagy területnyerés volt megfigyelhető a melegedéssel egy ütemben. vízisikló (Natrix natrix) rézsikló (Coronella austriaca)

Szibériai daru (Leucogeranus leucogeranus) Madarak Európában, Észak-Amerikában a nagy távolságra költöző madarak egyedszáma lecsökkent a kisebb távolságra vándorló illetve nem költöző madarak egyedszámához képest. Egyes költöző madarak ősszel nem indulnak el a telelő helyeikre, ezzel nagy kockázatot vállalva, hogy télen szembe kell nézniük akár a tartós faggyal is. Szibériai daru (Leucogeranus leucogeranus)

Emlősök Az emlősök két részre oszthatóak a terjeszkedési képességeiket illetően a gyors (ált. ragadozók pl. vadmacska, farkasok) és a lassú terjeszkedési képességű fajokra (ált. kisemlősök pl. rágcsálók, főemlősök). A megfigyelések globálisan azt mutatják, hogy az élőhelyek évről- évre átlagosan 6 km-t tolódnak el a Sarkok felé. Főleg a trópusi fajok, ezzel a sebességgel nem tudnak lépést tartani.

A szaporodási időszak eltolódása

Kétéltűek Kritikus helyzetbe került számos kétéltű faj, mert a klímaváltozással sok esetben együtt járó szárazodás, lehetetlenné teszi a szaporodásukat, ugyanis tavasszal gyakran, peterakáskor még meglévő kisebb vizek (pocsolyák, patakok) még az előtt kiszáradnak, hogy az ebihalak átalakulnának szárazföldi egyedekké. Tovább rontja a helyzetüket, hogy a kétéltűek nagyon érzékenyek a környezetszennyezésre, az UV sugárzásra, és a legyengült immunrendszerű példányok szaporodási sikere mélyen alulmúlja az egészségesekét. Gyepi béka (Rana temporaria)

Hüllők Általánosan megfigyelték, hogy a hüllők korábban kezdik a tenyészidőszakot, mert hamarabb érkezik a tavaszi melegedés. Ez által tovább tart az aktív időszakuk, ami bizonyos populációknál testméret- növekedést indukált. Az ausztrál vakondgyíkoknál megfigyelték, hogy a nagyobb hőmérsékleten kikelt tojásokból született gyíkoknak nőtt problémamegoldó-képessége. ausztrál vakondgyíkfélék (Bassiana duperreyi)

Madarak A vizes élőhelyek csökkenése számos vízparti madár költési helyének megfogyatkozását vonja maga után. A fehérfejű rétisasok a következő 65 évben területük 75%-át is elveszíthetik a klímaváltozás következményeképpen, ami a szaporodásukat olyan mértékben befolyásolja, hogy a fajt akár a kihalás szélére is sodorhatja. fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus)

Emlősök Az ibériai hiúzok (Lynx pardinus) azért lettek veszélyeztetettek, mert a zsákmányállatukként szolgáló nyulak érzékenyek a klímaváltozással együtt járó szárazodásra, mely a mediterrán vidéket különösen nagy mértékben érinti. A vadmacskák nagyon jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Ibériai hiúz (Lynx pardinus) Európai vadmacska (Felis silvestris silvestris)

Összefoglalás, megoldások Élőhely védelem Monitoring rendszerek kiépítése A sugárzási kényszert növelő tevékenységek, anyagkibocsájtások csökkentése Környezetszennyezés csökkentése Élőhely fragmentáció csökkentése Rekultiváció Klímaváltozás sebességének csökkentése

Források

Köszönöm a figyelmet!