Az atomerőmű története Csernobili atomerőmű Az atomerőmű története
Az atomerőmű A Csernobili atomerőmű (teljes eredeti nevén: Csernobili Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű) az egykori Szovjetunió, ma Ukrajna területén található az ukrán-fehérorosz határ közelében. Az erőmű az emberi technikatörténet legnagyobb hatású, 1986. április 26-án hajnalban történt ipari balesetről híresült el.
Az atomerőmű felépítése Az atomerőmű Kijevtől kb. 130 km-re észak-északnyugatra helyezkedik el, Kopacsi falu és Pripjaty város között, a Pripjaty folyó vizével táplált mesterséges tó félszigetein fekszik. Teljes működő kiépítettsége idején az erőmű négy, egyenként 1 GW villamos teljesítményt leadó erőművi blokkonként egy-egy 3,2 GW hőteljesítményű RBMK-1000 típusú reaktorral rendelkezett; valamint két újabb blokk (az 5. és 6.) állt építés alatt, amit a Csernobili atomkatasztrófa miatt már nem fejeztek be. Csernobil, az erőmű és környéke műholdas felvételen
Az erőmű története A Szovjetunió minisztertanácsának 1966. június 29-i határozata alapján 1977-ig 11,9 GW erőművi kapacitást kelett a köztársaság területén létesíteni, melyből 8 GW RBMK rendszerű reaktorokkal épített atomerőművekkel volt termelendő. Az 1. blokk reaktorcsarnoka 2007-ben A helyszín
A baleset A baleset oka egy hiányosan megtervezett és felelőtlenül végrehajtott üzemviteli kísérlet volt. A kísérlet célja a reaktor hűtőrendszerének – a „legnagyobb tervezett hiba” üzemállapotában való – folyamatos üzemét biztosító szükségmegoldás gyakorlati megvalósíthatóságának igazolása volt.
A baleset lefolyásának kronológiája 1:22 Az operátor további szabályzórudakat húzott ki a zónából. 1:22 A kísérlet kezdetét vette. 1:22 Az operátor észlelte, hogy a reaktivitás-tartalék a megengedettnek a fele. 1:23 A „második turbina gyorszáró zár” jelre az operátor megbénitotta az üzemzavari védelmet. 1:23:04 Lezárták a második turbina gyorszáróit. 1:23:35 A zónában szabályozhatatlanná vált a gőzfejlődés. 1:23:40 Az operátor megnyomta a vészleállító gombot. 1:23:44 A reaktor teljesítménye néhány másodperc alatt a névleges érték százszorosára nőtt, ennek következtében hirtelen nagy mennyiségű gőz szabadult fel. Felkészülés a kísérletre – 1986. április 26., szombat 0:05 A reaktor teljesítménye 24%-ra csökkent. 0:30 A reaktor teljesítménye a névleges érték 1%-ára esett. Vagy az operátor nem nyomta meg az automatikus teljesítménytartás gombot, vagy pedig műszerhiba miatt csökkent le a teljesítmény. A reaktor instabil. 0:32 Az operátor szabályozórudakat húzott ki a zónából a teljesítménycsökkentés ellensúlyozására. 1:00 A reaktor teljesítménye 7%-on stabilizálódott. 1:15 a „gőzdob vízszint alacsony” jelre az üzemzavari védelmet kikapcsolták.
A baleset lefolyásának kronológiája 1:23:45 A fűtőelempálcák felhasadtak. 1:23:49 Az üzemanyagcsatornák (hűtőcsövek) fala felnyílt. 1:24 Gázrobbanás. A vízgőz a forró grafittal, valamint a reaktor szerkezeti anyagaival reakcióba lépve gyúlékony hidrogént és szén- monoxidot termelt. Ezek a gázok a reaktor felnyílása után a levegő oxigénjével elkeveredve berobbantak. 1:24 Grafittűz. A szabaddá vált grafit begyulladt és napokig égett.
Mentesítés A mentés és a mentesítés résztvevőinek emlékműve a szarkofággal ”A hősöknek és a szakembereknek, akik megvédték a világot a nukleáris katasztrófától A védőlétesítmény elkészültének 20. évfordulója alkalmából, 2006. november 30.”
Kronológia 1986. április 26. Baleset történt a IV. reaktorban. A Szovjetunió minisztertanácsa 830 sz. rendeletével operatív bizottságot állított fel a baleset kivizsgálására és a mentési munkálatok irányítására. 1986. április 27. Pripjaty városát és az erőmű körüli tíz kilóméteres övezetet teljesen kitelepítették. 1986. április 27 – 1986. május 10. A IV. blokk romjaira helikopterekről kb. 5000 tonna védőanyagot (homok, márvány- és dolomitzúzalék, ólomsörét, bór) szórtak a tűz, illetve az aktívanyag-kibocsátás elfojtására, valamint a reaktorban maradt fűtőanyag kritikussá válásának megakadályozására. 1986. november 30. A védőlétesítmény műszaki átadása megtörtént. 1986. október 1. Az 1.blokkot újraindították. 1986. november 5. A II.blokkot újraindították. 1987. december 3. A III.blokkot újraindították. 1991. október 11. A II.blokk turbinacsarnokában kiütött tűz miatt a II.blokkot leállították. 1996. november 30. Az I.blokkot véglegesen leállították.
Képek Az elkészült védőlétesítmény
Képek A csernobili atomerőművet jelképező fáklya a Vörös-erdő mellett
Képek Az RBMK reaktor hűtőrendszerének vázlata
Köszönöm a figyelmet! Készült: 2016.12.04 23:31 Készítési idő: 2 óra 57 perc