Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel kísérése II. 1. Önkormányzati horizontális és vertikális együttműködési és koordinációs mechanizmus kiterjesztését megalapozó kutatás Előadó: Prof. Dr. Bukovics István Dátum: 2016.09.15.

„A nemzetnek joga van elvárni azt, hogy közigazgatása a kor igényeihez és a saját anyagi erejéhez mérten a legjobb legyen.” Magyary Zoltán

koordináció A koordináció egymás mellé rendelést, összehangolást, “megfelelő viszonyba hozást” jelent. Az önkormányzati koordináció a területi és helyi szintű önkormányzatok (illetve ezek intézményei, gazdasági társaságai stb.), valamint a két szint közötti tevékenység összehangolását jelenti. (pl. információáramlás, kommunikáció stb.)

ÖNKORMÁNYZATI KOORDINÁCIÓ Vertikális koordináció: eltérő szintek között Hierarchikus: közvetlen befolyásolás (pl. hatáskörbe tartozó szervezetek irányítása/felügyelete/ellenőrzése) vagy közvetett befolyásolás (pl. adatszolgáltatás, beszámoltatás, tájékoztatás kérése működési kérdésekben stb.) Horizontális koordináció: azonos szintek között Piaci: pl. közös szolgáltatóközpont létrehozása, amelyet belső költségelszámolási szisztéma alapján működtetnek Hálózati: pl. az intézményi kapcsolódások, összeköttetések támogatják a szervezetek közötti együttműködést és a vezetők, munkatársak közötti személyközi kapcsolatokat

Koordinációs eszközök Koordinációs eszközök típusa Lehetséges elemei Technokratikus Szabályok, szabályzatok, eljárások Tervek, programok, ütemtervek Költségkeretek, pénzügyi tervek Strukturális Ad hoc és állandó bizottságok Projektek, teamek Szolgáltatásmenedzsment Személyorientált Vezető-kiválasztás Konfliktuskezelés Szervezeti kultúra

Kutatási célok Átfogó célja, hogy feltárja, javítsa a települések közötti és a közigazgatás egyes szintjei közötti együttműködési és koordinációs mechanizmusokat. Indoklás: a megvalósulás segíti, szakmailag támogatja a 2014-2020-as fejlesztési ciklus önkormányzati fejlesztéseit, hozzájárul a helyi közszolgáltatások minőségének javításához, a rendelkezésre álló források jobb kihasználásához, a működés hatékonyságának növeléséhez a fenntartható fejlődés érdekében.

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 1. Alkérdéskörök 1. Milyen de jure és de facto tényezők indokolják/határozzák meg a vertikális és horizontális önkormányzati koordinációt? a koordináció jogi szabályozása finanszírozási feltételek közös önkormányzati feladatellátás közös stratégiai tervezés feltételei területi fejlesztéspolitika

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 2. Alkérdéskörök 2. Milyen szerepe van a vertikális koordinációnak az önkormányzati tevékenységekben és az egyes önkormányzatok működésében? területi és helyi önkormányzatok együttműködése önkormányzati stratégiai tervezés koordinációja támogatáspolitika hatása önkormányzatok intézményeinek szerepe a feladatellátásban önkormányzatok gazdasági társaságainak szerepe a feladatellátásban járási hivatalok és önkormányzatok párhuzamos feladatköreinek hatása szakági szervek Kormányhivatalba integrálásának hatása

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 3. Alkérdéskörök 3. Milyen szerepe van a horizontális koordinációnak az önkormányzatok működésében és azok hatékonyságában? közös önkormányzati hivatalok koordinációja önkormányzati társulások koordinációja önkormányzatok közszolgáltatásainak koordinációja önkormányzatok közös projektjeinek koordinációja érdekszövetségek koordinációja

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 4. Alkérdéskörök 4. Milyen szerepe van az eredményességben a vertikális és horizontális koordináció együttes megjelenésének, azaz az integrált koordinációnak az önkormányzati tevékenységekben? közös önkormányzati hivatalok integrált koordinációja MJV és vonzáskörzetük önkormányzatainak integrált koordinációja központi szerepet betöltő települések és vonzáskörzetük önkormányzatainak térségfejlesztő szerepe, integrált koordinációja

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 5. Alkérdéskörök 5. Milyen formális és informális típusú koordinációs mechanizmusokat és eszközöket alkalmaznak az önkormányzatok és milyen tényezők befolyásolják ezeket? képviselő-testületek működése bizottságok működése érdekszövetségek és ágazati társulások lobbytevékenységének hatása civil szervezetek tevékenységének hatása helyi stakeholderek befolyásoló szerepének hatása testvérvárosi kapcsolatok szerepe személyközi kapcsolatok szerepe

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 6. Alkérdéskörök 6. Mivel magyarázható az alkalmazott koordinációs mechanizmusok és eszközök eltérő sikere az egyes önkormányzatok esetében? települési adottságok szervezeti kompetencia szervezeti reziliencia

A kutatás kérdéskörei és alkérdéskörei 7. Alkérdéskörök 7. Milyen típusú – a fenntarthatóságot és szolgáltató önkormányzati működést segítő –, önkormányzati koordinációs mechanizmusok és eszközök kerülhetnek bevezetésre 2020 után? vertikális koordináció szerepének változása piaci koordinációs mechanizmusok szerepének változása hálózati koordinációs mechanizmusok szerepének változása

A kutatás módszertana – elemzési eszközök A kutatás deduktív és induktív, dominánsan kvalitatív eszközöket alkalmaz: dokumentumelemzés; szakirodalom-elemzés; on-line kérdőív; strukturált interjúk; fókuszcsoportos interjúk; strukturált és strukturálatlan megfigyelés; benchmarking a „jó gyakorlatok” feltárására; esettanulmány a hazai „jó gyakorlatok” tapasztalatairól; kísérlet: a „koordinációs modell” alkalmazásának hatásvizsgálata, MJV - Megyék és települések együttműködése programsorozat, utánkövető workshopok.

Adat- és információforrások Településtípusok További tipizálás 1 000 fő alatti települések 1 001 és 5 000 fő közötti települések 5 001 és 20 000 fő közötti települések 20 001 és 50 000 fő közötti települések 50 000 főnél nagyobb települések községek (2 000 fő alatt) közös önkormányzati hivatal községek (2 000 fő felett) – önálló önkormányzati hivatal nagyközségek városok megyei jogú városok megyeszékhely

A kutatás eredménytermékei

Végezetül… Az állam nem attól jó, hogy a közjó érdekében igényeket elégít ki, hanem, hogy a szükséglet-kielégítés normatív rendszerét hogyan tudja megvalósítani.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!