Közbeszerzési változások és tapasztalatok, Felkészülés az e-közbeszerzési rendszerre Előadó: Dr. Csányi István, közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkár, Miniszterelnökség

Az előadás felépítése A Kbt. és a kapcsolódó rendeletek módosítása Az ellenőrzések eddigi gyakorlatának változásai Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése Az ellenőrzött iratanyagok leggyakoribb hibái

1. A Kbt. és a kapcsolódó rendeletek módosítása A Kbt. változása az év elején (Kbt. 115. § kapcsolatos változások) Eredménytelenné nyilvánítási lehetőségek bővülése (Kbt. 75. § (2) és (6)) 459/2016. Korm rendelet kihirdetése (az értékhatár alatti, de 1 millió forint feletti beszerzések ellenőrzése és az azzal kapcsolatos feladatok megjelenése) A 16/2012., 321/2015. és 322/2015. Korm. rendelet változásai

2. Az ellenőrzések eddigi gyakorlatának változásai Értékelés szempontjainak változásai (objektivitás előtérbe kerülése, új útmutató) Alkalmasság előírásában új gyakorlat kialakítása (alapvetően mennyiséget lehet meghatározni, csak objektív esetben lehet értéket, ha a mennyiség arányos meghatározása nem lehetséges)

2. Az ellenőrzések eddigi gyakorlatának változásai A 272/2014. és 320/2015. Korm. rendeletek módosításai révén megjelenő változások Legfontosabb változás: Az eddigi szakaszolt ellenőrzés, ténylegesen folyamatba építetté vált. Korábbi gyakorlat: Minőség-ellenőrzés Szabályossági ellenőrzés Módosítást követően: A keletkezett dokumentumok ellenőrzése folyamatosan történik.

3. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése Magyarország határideje a 2014/24 EU irányelv szerint 2018. október Vállalás: 2017. december 31.

3. Az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése A rendszer előnye (átláthatóság, nyilvánosság, ellenőrizhetőség, gyorsaság) A rendszer további jellemzői Szabad hozzáférés Regisztráció az ajánlattevői, ajánlatkérői oldalon Egységes felület Egy egységes rendszer

4. Az ellenőrzött iratanyagok leggyakoribb hibái Alkalmasság körében Árbevételi követelmény tekintetében a közbeszerzés tárgya versenyszűkítően kerül meghatározásra Alternatív árbevétellel kapcsolatos rendelkezések nem megfelelőek Referencia tárgya versenyszűkítően vagy túlzottan összetetten kerül meghatározásra, továbbá meghaladja a Kbt. 65. § (5) bekezdésben előírt 75%-os korlátot Többszörös referencia előírása Nem  vagy nem jól kerül meghatározásra az érték, ill. mennyiség előírása a referenciák tekintetében a műszaki leírás nem támasztja alá az előírt követelményeket a  sorba állítás mértéke magasabban kerül meghatározásra, mint a 2009. évi LXXXV. törvény 60. § (1) bekezdése szerint 35 naptári nap bonyolult  pénzügyi mutató kérése, mely nem mutat valós képet az ajánlattevő szerződés teljesítési képességéről egy negatív mérleg szerinti eredmény sem megengedet

4. Az ellenőrzött iratanyagok leggyakoribb hibái Értékelés körében Legalacsonyabb ár alkalmazásának indoka általában hiányzik Az ár súlyszáma nagyon alacsonyan kerül meghatározásra, vagy nem a 322/2015. Korm. rendeletben foglaltak szerint Az alkalmasságban előírt tapasztalat nincs egyértelműen elválasztva az értékelés körébe vont tapasztalattól Szakemberek bevonásának (fő) értékelése, akik szükségesek a teljesítéshez (tehát alkalmassági követelményként kellene őket előírni) Jogosultsággal való rendelkezés kerül értékelésre Pontkiosztás nem arányos, vagy olyan szempont kerül pontkiosztás értékelésre, amely arányosítható Az értékelés szubjektív elemeket tartalmaz az értékeléshez rendelt pontszámok az egyes részszempontok esetében nem egyeznek az értékelési részszempont nem kapcsolódik egyértelműen a beszerzés tárgyához a súlyszámok aránytalanul vannak meghatározva olyan tartalom értékelése, ami az ajánlatok indokolatlan érvénytelenségéhez vezethet

4. Az ellenőrzött iratanyagok leggyakoribb hibái Értékelés körében nem egyértelmű kifejezések használata jogszabálynak való megfelelőség értékelése építési beruházásnál: súlyszámok meghatározása nem felel meg a 70%-os szabálynak

4. Az ellenőrzött iratanyagok leggyakoribb hibái Egyéb jellemző hibák A közbeszerzés tárgyának nem elég pontos / lényeges elemekre nem kiterjedő feltüntetése Részajánlattétel kizárásának indokolása hiányzik, nem a felhívásban szerepel, vagy nagyon általános Opciós mennyisége meghaladja a teljes mennyiség 30%-át Finanszírozásra vonatkozó alapvető feltételek hiánya a felhívásban Tárgyalásos eljárás alkalmazása nem kellően alátámasztott a felhívásban EEKD kitöltési útmutatója hiányos, az EEKD nincs megfelelően kitöltve Ajánlatkérő által Rendes felmondás/közös megegyezéssel való felmondás előírása a szerződéstervezetben Nem rendelkezik a Kbt. 75.§ (2) bek. e) pontjának alkalmazásáról (Kbt. 75. § (6) bek.) Az ajánlati biztosíték tekintetében a Kbt. 50. § (2) bek. u) és 54. § (2) bek. szerinti adatok megadásának hiánya a felhívásban. Kbt. 98. § (3) bek. alkalmazásának a Kbt.-ben felsorolt feltételei nincsenek rögzítve a felhívásban (beszerzési feltételei, kiegészítő építés tárgy nem meghatározott).

4. Az ellenőrzött iratanyagok leggyakoribb hibái Egyéb jellemző hibák Fedezetigazolás úgy fogalmaz, hogy az „összeg a költségvetésbe betervezésre került” nincsenek összhangban a különböző dokumentumok az ajánlati kötöttség időtartamát több esetben 30 napban adják meg konkrét típus megjelölés, egyenértékűség mellőzése konkrét mennyiségi, illetve minőségi paraméterek hiánya túl általános jogszabályi rendelkezésekre hivatkozás

Statisztikai adatok Megindított minőségellenőrzések / indítások száma (db) 2016.01.01-2016.04.30. 76 2017.01.01-2017.04.30. 224 Változás aránya: 294% Közbeszerzési eljárások indításával kapcsolatban megküldött ellenőrzési dokumentumok (db) (jelentések, tanúsítványok összesen) 2016.01.01-2016.04.30. 93 2017.01.01-2017.04.30. 534 Változás aránya: 574% 2017.01.01. és 2017.04.30. között megindított ellenőrzések száma folyamatba épített / nem folyamatba épített bontásban (db) Az összes megindított dokumentum arányában folyamatba épített (már megindított) 13 6% nem folyamatba épített (nem megindított) 211 94%

Köszönöm a figyelmet!