A személyiség fogalma, személyiségelméletek A személyiség fogalma, személyiségelméletek. Típustanok és vonáselméletek „Valamennyien bizonyos szempontból olyanok vagyunk, mint a.) minden más ember, b.) sokan mások, c.) senki más.” Kluckhohn és Murray (1953) a.) humánetológia, kulturális antropológia b.) személyiségtipológiák c.) klinikai esetismertetések

A személyiség elméletének áttekintése I. A személyiség a világra és a benni lévő emberekre adott reakció összessége, tehát folyamat. Definíció - kísérletként, G.Allport után: „A személyiség az egyén mindazon jellemzőinek egyedi szerveződéssé integrált összessége, melyet az illető egyén változó körülményeihez való folyamatos alkalmazkodás közben használ. Személyiségelméletek Magatartás általános, a teljesség igényével fellépő elméletei. Ennek megfelelően szükségszerűen nomotetikusak. Fontos tudnunk: az átlagok semekkora sokaságával sem érthető meg az egyén egyedisége. Az egyén megértéséhez tehet az idiografikus módszer is szükséges.

A személyiségelméletek csoportosítása: alkattan, konstitucionális teóriák: hangsúlyozzák a biológiai, genetikus, szomatikus alapokat, valamint a korai tapasztalatot, továbbá az evolúciós hátteret. Szociális- tanuláselméletek hangsúlyozzák egyrészt a szociális kontextus fontosságát (G.H. Mead, R.Benedikt, F.Boas, stb.), illetve a tanulási folyamatokat. (N.Miller és J. Dollard, H:O:Mowler). Pszichometriai, személyiségvonás elméletek: faktoranalízissel jelentek meg, G.Allport, R.Cattell. 4. Dinamikus (pszichoanalítikus) elméletek (Sigmund Freud) 5. Interperszonális (humanisztikus) elméletek (Carl Rogers)

Személyiség és személyiségelméletek A személyiség megközelítése hétköznapi szóhasználatban: - egyén: az emberi nem egy tagját, egyedi képviselőjét jelöli. - egyéniség: az egyéni az egyik embert a másiktól megkülönböztető vonásokat jelöli - jellem: azoknak a viszonylag állandó, tartós személyiségvonásoknak az együttese, amelyek az emberek cselekedeteiben, tetteiben, életstílusában mutatkoznak meg.

A személyiség fogalma: -eredete: Persona, Personality -meghatározása: bonyolult feladat, G.-W.Allport: A személyiség alakulása, Gondolat, 1980., több mint ötven meghatározás. Rubinstein megfogalmazásában a személyiség a külső hatások és belső feltételek által meghatározott. A külső hatások és belső feltételek egységének három aspektusa: Filogenetikai (fajfejlődési) Ontogenetikai (egyéni fejlődési) Aktuálgenetikai (jelenlegi személyiségállapottal kapcsolatos)

A személyiség egyik definíciója: A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak (adottságoknak, lehetőségeknek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri, megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez. A személyiség tehát öröklött és szerzett, az egyén élete során kialakult tulajdonságok, vonások sajátos szerveződése, egysége. A személyiség egy másik definíciója (Popper). Az egy életszakaszon belül viszonylag állandó pszichés sajátosságoknak az egyénre jellemző struktúrába való szerveződése. E struktúra a testi adottságokon mint –diszpozíciós talajon – a társadalmi alkalmazkodást szolgáló fejlődés során alakul ki.

2. Személyiségvonások és dimenziók elmélete A személyiség dimenzionális megközelítése azon az elméleti alapon áll, hogy feltételezi a személyiség fejlődését és viselkedését alapvetően meghatározó, ellentétekben polarizáltan megfogalmazható tulajdonságok, vonások, sajátosságok létezését. Vonások: - állandó, - változó, - általános, - különös, - egyedi C.G. Jung Extroverzió-introverzió személyiségdimenziói Faktoranalítikus irányzatok: Eysenck (merőleges módszer) 5 faktor - Cattel (ferde módszer) 16 fő faktor 3. A személyiség tipológiai megközelítése A típustanok az emberi tulajdonságok bonyolult rendszerében kívánnak eligazodást nyújtani azáltal, hogy alkati vagy viselkedési jellemzőkből kisszámú csoportot (típust) képezve igyekeznek predikciókat adni a társas beilleszkedés mintázataira.

Gordon Allport A személyiség: Pszichológiai értelmezés (1937) A személyiség alakulása (1958) Vonáselmélete: A közös vonások olyan dimenziók amelyek alapján az egyének egymással összehasonlíthatók A személyes diszpozíciók a vonások egyénen belüli, egyedülálló mintázatai Uralkodó diszpozíciók a viselkedés szinte minden mozzanatát áthatja Centrális diszpozíciók kevésbé áthatóak de még meglehetősen általános válaszhajlamot tükröznek Másodlagos diszpozíciók speciális, szűk válaszhajlam

A jungi típusok eloszlása (Allport nyomán)

A merőleges faktoranalízis (Eysenck nyomán)

A ferde faktoranalizis (Cattel nyomán)

A Cattel-féle 16 személyiségfaktor: tartózkodó, elkülönülő, kritikus - kifelé nyitott, melegszívű Kevéssé intelligens, konkrét gondolkodású -intelligensebb, elvont gondolkodású Érzelmileg labilis - - érzelmileg stabil Alkalmazkodó, szelíd, alárendelő - magabiztos, agresszív, akaratos Józan, komoly, körültekintő - nemtörödőm, impulzív, élénk Célratörő, szabályokat áthágó - lelkiismeretes, szabálytisztelő Félénk, visszafogott, gátolt - vállalkozó szellemű, kockázatvállaló Kemény, magabiztos, önálló - lágy, függőséget igénylő Bizakodó, konvencionális, alkalmazkodó - gyanakvó, önálló ítéletalkotó, saját útjain járó Gyakorlatias, alapos - ötletes, élénk fantáziájú Nyílt, természetes - agyfúrt, számító Magabiztos, határozott - aggódó, önmarcangoló Konzervatív - kísérletező Csoporthelyzettől függő - önálló Fegyelmezetlen - szabálytisztelő, fegyelmezett Laza,nyugodt - feszült, gátolt

Az Eysenck-féle személyiségmodell (Eysenck nyomán) KIEGYENSÚLYOZATLAN szeszélyes érzékeny szorongó nyugtalan merev agresszív józan izgulékony pesszimista változékony tartózkodó impulzív nem szociábilis optimista INTROVÁLT EXTROVERTÁLT passzív szociábilis gondos kifelé nyitott tapintatos beszédes békés készséges fegyelmezett könnyed megbízható élénk kiegyensúlyozott gondtalan nyugodt vezetőképes STABIL melankolikus kolerikus flegmatikus szangvinikus

3.1. A Hippokratesz-Gallenosz féle vérmérsékleti típusok Szangvinikus, kolerikus, melankólikus, flegmatikus 3.2. A Kretschmer-féle alkati típusok Piknikus, aszténiás, atletikus 3.3. A Sheldoni alkati tipológia Viszcerotóniás, szomatotóniás, cerebrotóniás 3.4. A Pavlov-féle idegrendszeri típusok Élénk, féktelen, nyugodt, gyenge 3.5. A környezethez való attitűd szerinti tipológiák - Rotter, Belső kontroll, külső kontroll - Wittkin, Mezőfüggőség, mezőfüggetlenség Friedman, Rosenman A környezettel való megküzdési tendenciák alapján A típusú B típusú A nagyszámú személyiségelmélet közös megállapítása: az egészségesen működő személyiség-működjék bárhogy- képes a legtökéletesebb környezeti (társadalmi) alkalmazkodásra.

A négy temperamentumtípus, amely két-két ellentétpárt alkot, a következő Ellentétek 1. Szangvinikus (jelentése = bizakodó) 2. Kolerikus (jelentése = lobbanékony) Ellentétek 3. Melankolikus (jelentése = szomorú) 4. Flegmatikus (jelentése = közönyös)

Testalkat Személyiségtípus Megbetegedésre való hajlam piknikus ciklotim ciklikus (mániás-depresszív) pszichózis aszténiás skizotim skizofrénia atletikus viszkózus epilepszia

Sheldon testalkati típusai (Allport nyomán)

„B” típusú ember Megfontolt nyugodt Kevésbé irritálható „A” típusú személyiség (menedzser típus) könnyen provokálható alacsony frusztrációs küszöb gyors munkavégzés belső üteme türelmetlenség pontosságra való törekvés verseny teljesítményorientáltság foglalkozáshoz való túlzott elkötelezettség gyors beszédmód, hirtelen gesztusok „B” típusú ember Megfontolt nyugodt Kevésbé irritálható Finoman modulált beszéd és gesztusnyelv stb.

A-típusú magatartás Tartós magatartás típus, melynek összefüggése kardiovaszkuláris megbetegedésekkel, infarktussal, reinfarktussal több nemzetközi prospektív vizsgálatban igazolt. Jellemzői: Könnyen provokálható hostilitás (ellenséges magatartás) év/vagy düh. Türelmetlenség Alacsony frusztrációs küszöb Dolgok gyors végzésének belső kényszere Polifázis (egyszerre több tevékenység végzésére való hajlam) Pontosságra való intenzív törekvés Az élet több területén versengés Extrémen erős teljesítményorientáció Túlságosan elkötelezettség foglalkozáshoz, hivatáshoz Gyors és/vagy hirtelen beszédtempó és gesztusok Diagnózishoz tartósság és fenti jellemzőkből legalább három jelenléte kell.

Maga a magatartás csak a jéghegy csúcsa, mögötte pszichológiai és személyközi jellemzők és magatartásmódok állnak: Emóciók, igen magas teljesítményszint, „hajtós” magatartás. Ezek alapján kognitív szinten vélemények és félelmek jelentik: vagy a legkiválóbb vagyok, vagy teljesen értéktelen. A „szuperman állapotból” váratlanul depressziós, bizonytalan állapotba kerülhet, kiégettség, jelentős mások kritikája, önkritika vagy traumatikus események hatására. Projekcióval mérges, dühös, bűnbakképző magatartásmód járhat. Vitális exhaustio fogalma és infarktusra predisponáló volta. 2,3 x több infarktus, 5-6 x több reinfarktus. Szociális támogatás (szociál support) fontossága itt.

A normalitás Az orvostudományban általában (legszélesebb értelemben) az átlagos környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodás képességét értik normalitás alatt. A normalitás kritériumai: - általános alkalmazkodó képesség, - élvezés, örömképesség, - kompetens interperszonális viselkedés, - intellektuális képességek, - érzelmi és motivációs kontroll, - szociális attitűdök, - produktivitás, - autonómia, - integráltság, - kedvező énkép.