Az eukarióta sejtek felépítése

27. lecke Sejtalkotók 1.

Sejthártya (plazmamembrán): Membrán szerkezetű sejtalkotó szerepe: Elválasztja, de egyben össze is köti a sejtet a környezetével Biztosítja az anyagforgalmat a sejt és a külső környezet között Membránfehérjéivel és glikolipidjeivel: az azonos szöveti sejtek felismerik egymást és kapcsolatba kerülnek egymással megkötnek különféle, a sejtanyagcserét befolyásoló anyagokat, pl. hormonokat megjelölik a sejteket

Sejthártya

Sejtfal: Nem membrán szerkezetű sejtalkotó A sejthártyán kívül helyezkedik el Szilárd képződmény A növényeknél cellulóz, a gombáknál kitin anyagú A cellulóz és a kitin rostok között nagy méretű pórusok vannak, ezért a sejtfal a vizes oldatok számára szabadon átjárható

Gomba sejtfal

Sejtplazma (citoplazma): A sejt alapállománya Felépítése: Kolloid oldat: víz + ionok, szénhidrátok, lipidek, nukleinsavak, fehérjék fehérjék: 1. enzimfehérjék pl. a glikolízis enzimjei 2. vázfehérjék: összekapcsolódnak és egy dinamikus fehérje hálózatot alkotnak

Szerepe: Sejtalkotók ágyazódnak bele Biokémiai folyamatok színhelye Fehérje hálózata Befolyásolja a sejt alakját Segíti a sejtalkotók mozgását

Sejtváz (citoszkeleton): Elhelyezkedése: a sejtplazmában Felépítés: Fehérje hálózat: mikrofilamentumok és mikrotubulusok Mikrofilamentumok (rostocskák): Fehérje fonalak kötegekbe,vagy hálózatba rendeződve Mikrotubulusok (csövecskék): Változó hosszúságú csőszerű képződmények Fehérjékből épülnek fel Csöves felépítésű sejtalkotókat is képeznek, a sejtközpontot, a csillót és az ostort

Citoszkeleton

Sejtközpont (citocentrum): Elhelyezkedése: a sejtmag közelében Felépítése: Két kicsiny, egymásra merőleges henger alakú test Az egyes testek 9 db csövecske hármasból állnak, melyek hengerpalást szerűen helyezkednek el Szerepe: Sejtosztódás és a sejten belüli mozgások irányítása A növényi sejtekből hiányoznak

sejtközpont

Csillók és ostorok: Felépítésük: Azonos Állandósult plazmanyúlványok két részük az alapi test és fonál Alapi test: a sejthártya belső oldalán a citoplazmában van, felépítése a sejtközponthoz hasonló Fonál: a sejt felszínén van, kívülről sejthártya borítja, belül egy központi helyzetű fehérje csövecske pár van, körülötte, hengerpalást szerűen 9 csövecske páros helyezkedik el

Csilló: rövid és nagy számú Ostor: hosszú és kevés van belőle Működésük: A perifériás csövecske párok egymáson történő elcsúszása eredményezi a fonál mozgását Előfordulásuk: Csilló: papucsállatka, állatok (ember) csillós hámszöveti sejtjei Ostor: ostoros egysejtűek, hímivarsejtek Csilló: rövid és nagy számú Ostor: hosszú és kevés van belőle

Csilló

Riboszóma: Felépítése: Elhelyezkedése: Szerepe: Két alegység Fehérje és rRNS Elhelyezkedése: Sejtplazmában szabadon, vagy Sejtplazmában levő membránhoz (endoplazmatikus retikulum, sejtmag) kötődve Szerepe: Felületén polipeptidlánc szintetizálódik

Az eukarióta sejt sejtplazmában levő membrán szerkezetű sejtalkotók: Membránjaik tereket határolnak el, melyekben különböző biokémiai reakciók mennek végbe Fajtái: endoplazmatikus hálózat (retikulum) Golgi- készülék lizoszóma mitokondrium zöld színtest sejtmag

Endoplazmatikus hálózat (e. retikulum) Felépítése: Lapos zsákokból és csövekből álló membránrendszer Összefüggő, egységes üregrendszere van Fajtái: Durva felszínű ER (DER) membránjának citoplazma felőli felszínéhez riboszómák kapcsolódnak működése: a felületéhez kötődött riboszómákon képződő polipeptidek tárolása, átalakítása és a sejten belüli szállítása

Sima felszínű ER (SER) membránján nincsenek riboszómák működése: szteroidok és szénhidrátok szintézise

DER

DER

DER

Golgi- készülék Felépítése: Működése: 6- 8 egymással párhuzamosan elhelyezkedő, lapos zsákocskákból (Golgi egységekből) áll, melyekről membránnal határolt hólyagok fűződnek le Működése: Enzimek ill. a sejtből kikerülő összetett fehérjék szintézisében valórészvétel (lizoszóma emésztő enzimek, fehérje hormonok) Sejthártya és a sejtalkotók membránjának a képzése Sejten belüli anyagszállítás

Lizoszóma Felépítése: Működése: Membránnal határolt hólyag, amely makromolekulák lebontására képes enzimeket tartalmaz Belsejében erősen savas közeg van Működése: Sejten belüli lebontás (emésztés) Elöregedett vagy feleslegessé vált sejtalkotók anyagainak lebontása Kívülről felvett makromolekulák lebontása

Fajtái: Elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos lizoszóma A növényi sejtekben több lizoszóma összeolvadásával alakul ki a sejtnedvvel telt sejtüreg

GERL- rendszer A Golgi- készülék, a DER és a lizoszóma működési együttese

ER, Golgi- készülék, lizoszóma

Mitokondrium Alakja: hengerszerű Felépítése: Két membránja van A membránok két teret határolnak körül, a külső tér a két membrán között van a belső tér a belső membránon belül A belső teret a plazmaállomány (alapállomány) tölti ki A belső membrán betüremkedik a belső tér felé, így nagyobb a felülete, mint a külső membránnak A betüremkedések csőszerűek vagy lemezszerűek, ezért a mitokondriumok két félék: csöves, ill. lemezes mitokondriumok

Mitokondrium

mitokondrium

Lemezes ill. csöves mitokondrium

Működése: Száma: A lebontó anyagcsere központja, a biológiai oxidáció két folyamatának a színhelye A citromsav ciklus a belsőtérben, a plazmaállományban zajlik A terminális oxidáció színhelye a belső membrán A sejt számára szükséges ATP túlnyomó része itt képződik, a mitokondrium a sejt erőműve Száma: A sejt típusától függően változik (1-től több ezerig) a feladatuk ellátásához sok energiát igénylő sejtek nagyszámú mitokondriumot tartalmaznak

Zöldszíntest (kloroplasztisz) Alakja: zárvatermőknél diszkosz alakú Felépítése: Hasonlít a mitokondriuméhoz, külső- és belső membrán, külső- és belső tér, a belső térben plazmaállomány belső membrán nagyobb felületű, betüremkedik a belső térbe Különbség: a betüremkedések gránumokat képeznek gránum: pénzérmeszerűen egymásra helyezett membránkorongokból álló egység a gránumokat membránlemezek kapcsolják össze

Működése: A zöld színtest A felépítő anyagcsere központja, a fotoszintézis két szakaszának a színhelye A fényreakció a pigmentrendszereket tartalmazó gránummembránban (tilakoidmembr.) megy végbe A sötét reakció színhelye a plazmaállomány A zöld színtest csak az eukarióta fotoautotróf (fotoszintetizáló) növényi sejtekre jellemző Pl. a zárvatermő növényeknél a táplálékkészítő alapszöveti sejtekre

A mitokondrium és a színtest plazmaállományában DNS (prokarióta DNS) RNS Riboszómák (prokarióta riboszómák) Nukleinsav- és fehérjeszintézis enzimei vannak Nukleinsav szintézis Fehérjeszintézis is történik (ezen tényeket veszi figyelembe az endoszimbionta elmélet, ami magyarázza a két sejtalkotó származását) Mitokondrium, színtest osztódásra is képesek a sejten belül

28. Lecke Sejtalkotók 2. Kromoszómák

Sejtmag (nukleusz, karion) Mérete: mikrométeres nagyságrendű Alakja: változatos (gömbölyű, ovális, karéjos stb.) Elhelyezkedése: ált. középen a sejtplazmában Száma: általában egy (kettő: papucsállatka, sok: harántcsíkolt izomrost nulla: érett emlős vörösvérsejt)

Felépítése: Maghártya (magmembrán): kettős membrán: a külső membrán, felszínén riboszómák vannak a DER membránjában folytatódik a két membrán közötti tér a DER üregében folytatódik fehérje molekulákból felépülő pórusai vannak

kapcsolat biztosítása a pórusokon keresztül anyagkicserélődés szerepe: elhatárolás kapcsolat biztosítása a pórusokon keresztül anyagkicserélődés sejtplazmából a sejtmag belsejébe: fehérjék sejtmag belsejéből a sejtplazmába: tRNS, mRNS, riboszóma alegységek

Magplazma: nukleinsavak: RNS- ek, DNS- ek (fehérjék: enzimfehérjék, összetétele: víz, ionok, nukleotidok, fehérjék, nukleinsavak: RNS- ek, DNS- ek (fehérjék: enzimfehérjék, kromatidák fehérjéi, riboszóma alegységek fehérjéi) kromatidák

Kromatida: egy DNS molekula és fehérje molekulák A kromatidák összessége a kromatinállomány (két része van: eukromatin: világosabb terület, RNS- szintézis színhelye heterokromatin: sötétebb terület, tömörebb kromatida részek)

Magvacska: kromoszómák: a kromatidákból képződnek a sejtosztódáskor a sejtosztódás kezdetén két kromatidásak a sejtosztódás végén egy kromatidából állnak számuk a fajra jellemző Magvacska: rRNS- t kódoló DNS szakaszokat tartalmazó kromatida részletek építik fel

Működése: DNS és RNS szintézis Riboszóma alegységek képződése A genetikai információt hordozó anyag (DNS molekulák) tárolása A fehérjeszintézis és egyéb sejtanyagcsere folyamatok irányítása A genetikai információtartalom utódsejtekbe való átkerülésének a biztosítása a sejtosztódáskor (a kromoszómák révén)