6. hét: A környezetvédelemmel HEFOP 3.3.1. Minőségirányítás 6. hét: A környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmak Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

Környezeti menedzsment rendszer HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti menedzsment rendszer A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ) Életciklus-elemzés – ökológiai mérleg Az öko-controlling rendszer elemei A KMR rendszerek szabványosítása Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

Környezeti menedzsment rendszer HEFOP 3.3.1. Környezeti menedzsment rendszer   A környezeti menedzsment rendszer fogalma a kilencvenes évek elején született. A vállalatvezetők többsége saját bevallásuk szerint nem alkalmaz környezeti menedzsment rendszert, annak ellenére, hogy tevékenységükkel kapcsolatban számos környezetvédelmi feladatot kell már ma is valamilyen szinten ellátniuk. (KTM kiadvány, 1998.)

A környezeti menedzsment rendszer magába HEFOP 3.3.1. A környezeti menedzsment rendszer magába foglalja a környezeti követelményeknek való megfelelést, a környezettudatos működést, környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javítását, valamint a környezeti kockázat behatárolását. (Galambos, 1999.) A vállalati KMR-nek kettős szerepe van; egyrészt a környezet ügyének belső szervezeti pozícióját megerősítő eszköz, másrészt kifelé folyó kommunikációt megerősítő, intézményesítő csatorna. (Pataki,2001.)

A környezeti menedzsment rendszerek nem HEFOP 3.3.1. A környezeti menedzsment rendszerek nem azonosíthatók a környezettudatos irányítás fogalmával, mivel az előbbiek csak olyan rendszerek, amelyek lehetővé teszik a környezettudatos irányítás bevezetését. A KMR önmagában egy alapvető szervezési eszköz, amely más eszközök – pl. környezeti auditális, életciklus-elemzés, stb. nélkül nem képes megfelelően működni. (KÖVET-INEM, 2000.)

A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ) HEFOP 3.3.1. A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ)   A környezeti teljesítmény értékelése egy állandó belső menedzsment folyamat és eszköz, amely környezeti indikátorokat használ fel arra, hogy összehasonlítsa a szervezet múltbéli és jelenlegi környezeti teljesítményét a szervezetnek a környezeti teljesítményre vonatkozó kritériumaival. Ez a folyamat segíti a menedzsmentet a szervezet környezeti teljesítményének mérésében, vizsgálatában, értékelésében. A folyamat alkalmazása egyre jelentősebbé válik a környezettudatos vállalatirányítást képviselő cégeknél.

A környezeti teljesítmény értékelésének folyamata HEFOP 3.3.1. A környezeti teljesítmény értékelésének folyamata adatok gyűjtéséből, elemzéséből és azoknak kiválasztott, megfelelő környezeti indikátorokká való alakításából, a szervezet környezeti teljesítménykritériumokkal való összehasonlításából és az azt követő jelentésből és tájékoztatásból áll. A szervezeti KTÉ-t a folyamatos fejlesztés biztosításának érdekében rendszeresen felül kell vizsgálni. A KTÉ tervezésének fontos inputja a szervezet környezeti tényezőinek meghatározása. Ezt az információt jellemzően a környezeti menedzsment rendszerrel összefüggésben hozzák létre.

Életciklus-elemzés – ökológiai mérleg HEFOP 3.3.1. Életciklus-elemzés – ökológiai mérleg   A környezeti menedzsment egyik egyre több területen alkalmazott eszköze az életciklus-elemzés (Life Cycle Analysis – LCA), illetve a hasonló eljárást jelentő ökológiai mérleg (német elnevezése: Die Ökobilanz), amelynek során a vállalatok megpróbálják számszerűsíteni, de legalább is megbecsülni, hogy egy termék előállítása, annak elosztása, felhasználása, hulladékként való lerakása milyen környezeti terhekkel jár, beleértve az energiakiadásokat is. (Kerekes-Kindler, 1997.)

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet HEFOP 3.3.1. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (International Organization for Standardization – ISO) az ISO 14 000 szabványsorozat keretében határozza meg az életciklus-elemzés alkalmazásának elveit, céljait, rendelkezik a hatásvizsgálatról, illetve Minősítésről. Az LCA révén javítható a döntések megalapozottsága, feltárhatóak a meghatározó fontosságú tényezők és kapcsolataik. További vizsgálatokkal fény derülhet a még tisztázandó bizonytalanságokra, kockázatokra. (Nádudvari, 1998.)

A termék által okozott környezeti hatások jellemzéséhez HEFOP 3.3.1. A termék által okozott környezeti hatások jellemzéséhez nagy mennyiségű és sokrétű információt kell összegyűjteni a környezetbe kerülő (azaz olyan kimeneti mennyiségekről, mint a szennyezett levegő, víz, különféle hulladékok, stb.) és a környezetből felvett anyagokról (azaz olyan bemeneti mennyiségekről, mint az ásványi anyagok, nyers-és üzemanyagok, megújítható energiaforrások, stb.). (Szlávik, 1996.)

A legtöbb termék esetében a használat során éri a HEFOP 3.3.1. A legtöbb termék esetében a használat során éri a környezetet a legnagyobb kár, és az összegzett környezetterhelést a visszaforgatás arányának növelésével lehet mérsékelni. Tehát az életciklus minden fázisában a visszaforgatás arányának növelésére kell törekedni, valamint törekedni kell olyan termékek előállítására, amely használata során kevesebb káros anyag jut a környezetbe. Öko-controlling

A környezettudatos vállalatirányítás hatékonyságához HEFOP 3.3.1. A környezettudatos vállalatirányítás hatékonyságához elengedhetetlen a megfelelő környezeti információs és monitoring rendszer működtetése, amely a controlling rendszer keretein belül is megvalósulhat. Ezek a környezeti menedzsment rendszerelemek a controlling rendszerrel való összefüggésükben alkotják az öko-controlling rendszerét.

Az öko-controlling a vállalati vezetés alrendszere, HEFOP 3.3.1. Az öko-controlling a vállalati vezetés alrendszere, koordinálja a környezeti vonatkozású tervezést, irányítást, ellenőrzést és információellátást, valamint kiépíti ezek rendszerét. Az öko-controlling rendszer elemei: környezeti információs rendszer, környezeti monitoring rendszer, környezeti kézikönyv és dokumentáció.

A környezeti információs rendszer keretében szervezik az HEFOP 3.3.1. A környezeti információs rendszer keretében szervezik az adatszolgáltatást és határozzák meg, hogy ki rendelkezhet a lényeges környezeti adatokkal. Az információszerzés a vállalatra vonatkozó környezeti adatok gyűjtésének és feldolgozásának feladatkörét fogja át, legfontosabb területe a begyűjtött információk rendszerezése (Kósi – Varga – Kovács – Kőmíves, 1997.): az anyag- és energiaáramlás felmérése a vállalatnál, információszerzés az anyag- és energiaáramlás ökológiai megítéléséhez, ökológiai mérlegkészítés információk rendelkezésre bocsátása a gazdasági-ökológiai döntésekhez.

A környezeti monitoring szolgál az emisszió-imisszió értékek HEFOP 3.3.1. A környezeti monitoring szolgál az emisszió-imisszió értékek méréstechnikai megfigyelésére. Az információk gyűjtésén kívül az elemzéseknek, az adatok rendszerezésének van nagyon fontos szerepe. (Angyal, 1998.) Problémát jelenthet azonban az adatok szerkezete, ugyanis nincs környezetsemleges termelés vagy termék, csak szubjektív környezetterhelhetőségről lehet beszélni, így az a termelés elfogadható, amely megfelel a társadalmilag meghatározott elvárásoknak (környezeti határértékek).

A KMR rendszerek szabványosítása HEFOP 3.3.1. A KMR rendszerek szabványosítása Az ISO 14001 és az EMAS alkalmazásával lehetőség nyílik az összes környezetvédelmi kérdés megoldásának átfogó és integrált megközelítésére. Mindazonáltal a követelmények eléggé rugalmasak ahhoz, hogy a környezeti menedzsment rendszerek tervezésénél megengedjék a gyakorlatban és a működésben a vállalkozásokon belül és a vállalakozások között jelentkező eltérések figyelembe vételét. Alapvető fontosságú, hogy a megvalósítási folyamat tökéletesen figyelembe vegye az egyedi körülményeket, valamint minden egyes vállalkozás és helyszín sajátos helyzetét. (Kerekes-Kindler, 1997.).

A vezető vállalatok szerte a világon egyre növekvő mértékben HEFOP 3.3.1. A vezető vállalatok szerte a világon egyre növekvő mértékben tekintik a környezeti rendszerek alkalmazását a mindennapi üzleti gyakorlat szerves részének. A független fél által kiadott tanúsítás megszerzését mind több piaci érv indokolja: az ISO 14001 szabvány 1996. szeptemberi megjelenése után 18 hónap alatt a világon több mint 3400 szervezet szerezte meg a tanúsítást. 1998 márciusáig mintegy 1500 ipari telephely került bejegyzésre az Európai Unió környezeti menedzsment és audit rendszere (Environmental Management and Audit Scheme - EMAS) keretében, amely a BS 7750 brit szabványra épült, ez utóbbi hatályát vesztette az ISO 14001 szabvány életbe lépésével. (KÖVET-INEM, 2000.).

ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Környezeti menedzsment rendszer A környezeti teljesítmény értékelése (KTÉ) Életciklus-elemzés – ökológiai mérleg Az öko-controlling rendszer elemei A KMR rendszerek szabványosítása

ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI HEFOP 3.3.1. ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Ismertesse a környezeti menedzsment rendszer fogalmát Ismertesse az öko-controlling rendszer elemeit Jellemezze a KMR rendszerek szabványosítását