Szilvás-kő Előzetes feladat a Bolyai János Gimnázium alapításának 50. évfordulójára Készítette:S.Sz.C.Borbély Lajos Szakgimnáziumának Szakközépiskolájának Szakiskolájának és Kollégiumának csapata Készült: 2016.10.26.
Szilvás-kő Szilvás-kő 625 méter magas hegy. Nógrád megyében, közel az országhatárhoz, Salgótarján mellett. Bazaltos vulkáni működés során keletkezett tanúhegy. a Karancs - Medves Tájvédelmi Körzet területén található. Szilváskő a Medves vidékének része. Három bazaltkúpból álló tanúhegy-csoport.
Szilvás-kő bemutatása Nagy-Szilvás-kő (625 m) képezi, amely hatalmas dómként magasodik Szilváskőpuszta és a Bárna-patak völgyfője fölé. Legmegragadóbb látványa a kőbányászat következtében felszínre került, 35-40 méter magasságú bazaltoszlopokból álló sziklafal. A bazaltoszlopok tövétől jelzett turistaút vezet fel a szikla tetején lévő kilátóhelyhez. A nagy csúcstól kissé délre emelkedik a Kis-Szilvás-kő (620 m) piramisra emlékeztető tömbje, mely megbújik a termetes bükkfák között.
Bazaltzuhatag 35-40 m magasságú a bazaltzuhatag. Kőbányászat következtében került a felszínre. Ez a legnagyobb bazaltformáció. Az oszlopos szerkezetű bazaltot lávaréteg, azt bazalttufa zárja. Az öt- és hatszög keresztmetszetű, karcsú bazaltoszlopok jól tanulmányozhatók a Bagó-kő bazaltbányájában.
Bazaltzuhatag létrejötte A hígan folyó bazaltlávák jellemző sajátossága az oszlopos elválás. Az oszlopok a lehűlés során fellépő zsugorodási feszültségek hatására alakulnak ki, amelyek olyan óriási erővel feszítik a kőzetet, hogy abban a felszínre, merőlegesen hasadások, repedések keletkeznek. Az egymással párhuzamosan futó repedések által közrefogott oszlopok legtöbbször öt- vagy hatszög keresztmetszetűek, gyakran teljesen szabályosak.
Keletkezése Bazaltos vulkáni működés során keletkezett. Bazaltkitörésének kora 3,8-2,2 millió évre tehető A kitörés első szakaszát heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte. A kitörés második szakaszában bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (Bagó-kő). Szerkezetükre elágazó, több, kisebb kitörési centrummal rendelkező vulkáni felépítmény. Kitörések anyagából törmeléket tartalmazó tufák rétegződtek egymásra.