Szemestakarmányok tárolása a szemestakarmányok évente egyszer termelődnek, de felhasználásuk folyamatos a tárolókapacitást a maximális igényre kell tervezni célja az állagmegóvás, de a leggondosabb tárolás alatt is bekövetkeznek veszteségek (vitamintartalom, avasodás, toxinok képződése) tárolás előtt célszerű a magvakat tisztítani és szárítani a betakarításkor a szemek közé keveredő levél, szár és csutka részek könnyen visszanedvesednek és a későbbi penészesedés potenciális forrásai

Szemestakarmányok tárolása a tört és aszott szemek könnyen avasodnak az idegen gyommagvak, sérült szemek, szár és levélrészek eltávolítása rostálással, szeleléssel, triőrrel lehetséges a tárolás történhet zsákosan (kész malomipari és takarmányipari termékek) ömlesztve az ömlesztve tárolás történhet horizontális magtárakban (kisebb beruházási költség, drágább üzemeltetés) és vertikális építményekben, silókban

Szemestakarmányok tárolása a magtárak sokféle formájúak (hagyományos gabonamagtár, magtárpadlásos istállók, földbe süllyesztett szigetelt sátrak stb.) a silók vasbetonból vagy fémből készülnek fontos szempont, hogy szellőztethetők legyenek (perforált alaplemez vagy központi légcsatorna ha nincs lehetőség szellőztetésre, a silóban tárolt gabonát időnként át kell tárolni egy másik silóba (egy üres silónak rendelkezésre kell állnia) a gabonamagvak biztonságosan tárolhatók silókban, de pl. a kukoricát, sérülékenysége miatt inkább magtárakban célszerű tárolni

Szemestakarmányok tárolása szellőztetésre azért van szükség, mert a betárolt szemekben a légzés még egy ideig folyik, a képződő hőtől felmelegszik a takarmány, nedvessé válik a termény, penészesedés, mikrobiális tevékenység indulhat meg a termény hőmérsékletét folyamatosan mérni kell és a garmada átforgatását, a szellőztetést a hőmérséklet emelkedésekor meg kell kezdeni a 15-16%-os víztartalmú takarmányt először 2-3 héttel a betárolást követően kell átszellőztetni a biztonságos tárolás feltétele a tárolóterek védelme a kártevők ellen, szilárd vagy gázosított kémiai anyagokkal (ezek az állatokra és emberre nem jelenthetnek veszélyt)

Szemestermények hűtve tárolása a szárítás energiaigényének csökkentése miatt fejlesztették ki cél, hogy a magvakat olyan hőfokra hűtsék le, amely megszünteti a mikrobák tevékenységét a hűtve tárolást célszerű meleg levegős szárítással kombinálni kíméletes előszárítással 17-18%-ra csökkentik a magvak nedvességtartalmát, majd ezt követi a hűtés melegedés esetén (17-20oC-on) a hideg levegő befúvatása automatikusan megkezdődik, melynek során a termény tovább szárad a hűtés hőmérsékletét a termény nedvességtartalma határozza meg

Szemestermények hűtve tárolása horizontális tárolótérben és silóban egyaránt elvégezhető a szárításhoz képest a kombinált hűtve tárolás 33%-al kedvezőbb fajlagos energiafelhasználást tesz lehetővé A termény víztartalmának hatása a szükséges hűtési hőmérsékletre víztartalom hűtési hőmérséklet 8-15% 10-12 oC 15-20% 8-10 oC 20% fölött 4-5 oC

Gyökér és gumós takarmányok eltartása eltartásuk nehezebb, mert nagy a nedvességtartalmuk tartósíthatók erjesztéssel a répafélék tartalmaznak elegendő erjeszthető szénhidrátot a burgonyát főzés után lehet erjeszteni a földszennyezés komoly nehézséget jelenthet prizmás tárolás az átválogatott, száraz burgonyát, répát tárolhatjuk ebben a formában a prizma maga 2-3 m széles, 1-1,5 m magas 25-30 m hosszú, háromszög keresztmetszetű építmény

Gyökér és gumós takarmányok eltartása célszerű a hossztengely mentén szellőző kürtőt beépíteni a prizmát 10-20 cm vastag szalmával, majd 20-30 cm vastag földdel fedjük le a gerincen célszerű a levegőzés miatt csak szalmával fedni támfalas szabadtéri tárolás nagyüzemekben terjedt el szigetelt, légkondicionált csarnokban inkább csak a vetőburgonya tárolására használják, lásd az egyetem burgonyatárolóit