Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása"— Előadás másolata:

1 Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása
a legősibb tartósítási mód történhet a nap energiájával, szellőztetéssel, meleg és forró levegővel szénakészítésre elsősorban a vékony szárú zöldtakarmányok (füvek, pillangósok) alkalmasak a kaszálás optimális ideje a virágzás kezdete, esetleg a zöldbimbós állapot, amikor a buga vagy kalász még hasban van, de azonnal meg kell kezdeni a kaszálást, ha a növény alsó levelei száradni kezdenek a betakarítás időpontja jelentősen befolyásolja a széna minőségét

2

3 A szénakészítés során fellépő veszteségek
ezek együttes nagysága elérheti a 20-40%-ot légzési, enzimatikus veszteség (10-15%) kilúgzási, rothadási veszteség (aminosavak, szénhidrátok, aminosavak kimosódása; 15-30%) levélpergési veszteség (10-20%; elsősorban a pillangósoknál lehet jelentős) erjedési veszteség (az optimálisnál nagyobb nedvességtartalommal bekazlazott szénán baktériumok szaporodhatnak el, lebontják a táplálóanyagok egy részét; 3-7%) a széna táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a zöldtakarmányoké (főleg a túlmelegedés, a fehérjék denaturációja miatt; 10-15%) karotin veszteség (a levegő oxigénje és a növények karotináz aktivitása miatt a karotin-tartalom 25-35%-al csökkenhet a szárítás során, majd a kazalban, ill. bálákban tovább folytatódik a lebomlás 20-30mg/kg értékre, ami az eredeti anyaghoz viszonyítva 70-80%- os veszteséget jelent)

4 Természetes szénakészítési eljárások (a szárítás során kizárólag a nap energiáját hasznosítjuk)
Renden történő szárítás a takarmány a kazlazásig renden marad időjárásfüggő rendkezelést igényel (forgatás, rendsodrózás) régebben boglyák készítése (30% sz.a.) petrencézés kazlazás (18-22% nedvesség) manapság rendfelszedő pótkocsi, petrence készítő gépek, bálázók kisbálák (15-30 kg-osak, 18-22% víztartalomnál készíthető szellőztetés nélkül, egyébként 25-30%-nál nagybálák ( kg-osak) henger alakúak (kevésbé áznak be) szegletes formájúak (könnyebben kazlazhatók) a bálák penészesedése fungicid hatású tartósítószer, pl. propionsav használatával megelőzhető (a renden lévő zöldtakarmányra permetezve vagy a bálázógépre szerelt adapterrel)

5

6 Állványos szárítási módok
a csapadékos skandináv, valamint a havasi legelőkkel rendelkező alpesi országokban használták, használják az előfonnyasztott zöldtakarmányt állványokon szárítják tovább kisebb veszteséggel történhet a szárítás, mint renden (a csapadék kisebb kárt okoz) finn nyárs svéd állvány szénaszárító gúla

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17 Mesterséges szénakészítési eljárások
szellőztetéses szénakészítés (történhet kazalban, pajtában, toronyban) fonnyasztást követően nagyobb víztartalommal (35-50%) elkezdhető a kazlazás kisebb az időjárás-függőség és az ebből adódó veszteség jobban megőrizhető a karotintartalom a szellőztetés történhet előmelegített levegővel is hazánkban szélesebb körben a Vámosi-féle kazal terjedt el

18

19

20 hűvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki
Forró levegős zöldnövényi liszt készítés hűvös éghajlatú, csapadékos országokban dolgozták ki kiküszöböli az időjárás kockázatát perceken belül, oC-os hőmérsékleten beszárítják a takarmányt , emiatt minimális a légzési veszteség és a karotin lebomlás beruházás igénye ugyanakkor igen nagy, üzemeltetése drága a kész termék lehet zöld növény liszt (sertés, baromfi, nyúl, ló) vagy rostos pogácsa (kérődzők) a zöld liszteket granulálással, illetve antioxidánsokkal lehet védeni a karotin lebomlása ellen.

21

22 Szemestakarmányok szárítása
a szemestakarmányok betakarításának optimális időpontja a biológiai érettséghez közeli stádium, kukoricánál pl. 95%-os érettség biológiai érettség = befejeződött a szembe a szárazanyag beépülés a biológiai érettség fajtánként más szárazanyag-tartalomnál következik be a gabonák biztonságos tárolásának feltétele a 14%-os vagy annál kisebb nedvességtartalom

23 Szemestakarmányok szárítása
Betakarításkor ennél nagyobb a magvak víztartalma tovább folyik a légzés, csökken a szénhidrát-tartalom különböző gombák tovább élnek, penészesedés, toxintermelés a penészek, gombák életterét szárítással, hűtéssel, fungicid adalékanyagok használatával csökkenthetjük

24 Szemestakarmányok szárítása
a szemes-termények szárítása történhet kamrás, tálcás vagy toronyszárítókban kamrás szárítók: vetőmag szárítására használják, a szárítás alacsony hőmérsékleten 43-48oC-on folyik tálcás szárítók (sirokkó): a szárítandó termény a víztartalom csökkenésével egy-egy szinttel lejjebb kerül toronyszárítók: a termény a torony felső szintjéről gravitációs úton lefelé mozog, a szárító levegő erre merőlegesen keresztbe áramlik

25 Szemestakarmányok szárítása
a szakszerűtlen szárítás jelentősen csökkenti a termék minőségét a mag hőmérséklete lehetőleg a szárítás közben ne haladja meg a 60-80oC-ot, ehhez az kell, hogy a szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a oC-ot a túlszárítás csökkenti az aminosavak hasznosíthatóságát, a magvak üvegesen törnek (gyomorfekély), hajszálrepedések alakulnak ki (oxidáció) kukoricánál az egyenletesebb nedvességleadás miatt célszerű két menetes szárítást alkalmazni (először 18-20%-ra, majd ezt követően 14%ra)

26 Szemestakarmányok szárítása
a sikeres szárítás feltétele az előtisztítás (szárrészek, csutkadarabok, csuhélevelek, tört szemek eltávolítása) a szárításkor használt levegő melegítése hazánkban gázolajjal, gázzal történik

27

28


Letölteni ppt "Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása"

Hasonló előadás


Google Hirdetések