A modern városfejlődés későbbi szakaszai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Olasz Nap Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Március 20. “Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE): Promóciós tevékenység és szolgáltatások.
Advertisements

A Kárpát-medence gazdasági lehetőségei Dr. Parragh László Elnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
Nagy Ferenc Vállalkozási tanácsadó november 30.
FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 1 A világnépesség növekedése.
Az ipari forradalom Az ipari forradalom Angliája ( )
A szenior tudástőkére épített társadalmi innováció május 21. Miskolc ©Sárközy Erika.
Készítette: Gondos Borbála
Téma: Demográfiai robbanás 1960 után a világban (típusok, országcsoportok, országok) Készítette: Király Klaudia Geográfus, MSc.
A VÁROSRÉGIÓ DEFINIÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Horváth Sarolta Noémi Ph.D. hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK I. Előadó: Bod Péter Ákos.
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat Opponáló gondolatok Hablicsek László és Kutas János zárótanulmányához Készítette: Dr.
A járműipar gazdasági hatása a Közép- és Nyugat-dunántúli régiók fejlődésére Tóth Péter Győr, május 4.
Mindent a „Vállalkozások komplex infokommunikációs és mobilfejlesztéseinek támogatása” című pályázati kiírásról.
Dr. Szűcs Erzsébet Egészségfejlesztési Igazgatóság Igazgató Budapest, szeptember 29. ÚJ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI HÁLÓZATOK KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE.
Integrációs elméleti alapok, az integrációk típusai
Reflexiók a társadalmi és a nonbusiness marketing fogalmi kérdéseihez
vizuális megismerés – vizuális „nyelv” vizuális kultúra
DIGITÁLIS VÁSÁRLÁSOK, GENERÁCIÓS KÜLÖNBSÉGEK
Lieszkovszky József Pál (PhD hallgató, RGDI
Tájékoztató a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatról
A városok belső viszonyai
Gyűjtőköri szabályzat
Hitelkonstrukciók a pályázati rendszerben
A közigazgatással foglalkozó tudományok

Az Európai Uniós csatlakozás könyvtári kihívásai
Magyarország: logisztikai központ
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Az Európai Unió közlekedési politikája és a transzeurópai hálózatok
SZÁMVITEL.
Boros Péterné SZEF Alelnök SZEF AKADÉMIA Vezetője
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: a szub- és a dezurbanizáció
Környezetgazdaságtan 1
Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája
A modern városfejlődés későbbi szakaszai
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM
A közlekedés és az idegenforgalom
A Dunához kapcsolódó lehetőségek Budapest közlekedésfejlesztésében
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
Nemzetközi politikai gazdaságtan II.
Új pályainformációs eszközök - filmek
14. VILÁGGAZDASÁG.
A térbeli szintek hierarchikus rendszere
A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése
Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai
egyutcás /szalagtelkes falu /útifalu
Településföldrajz II. A városok fejlődése.
Informatikai eszközök a földrajzórán
A turizmus tendenciáinak vizsgálata Magyarországon
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Európa munkaerő igénye
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
SOTER-LINE Soter-Line Oktatási, Továbbképző és Szolgáltató Kft.
Együtt Nyírbátorért Helyi Közösség
Az urbanizáció földrajzi különbségei
A regionális szintek hierarchikus rendszere
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
Baranya Megyei Önkormányzat
Készítette: Koleszár Gábor
A gazdasági fejlettség mérőszámai
Kína népességföldrajza
KOHÉZIÓS POLITIKA A POLGÁROK SZOLGÁLATÁBAN
Egyesült Királyság: nyugat-európai „fényes elkülönülés”
Előadás másolata:

A modern városfejlődés későbbi szakaszai dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése Spontán módon Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 2

Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 3

Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 4

3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 5

A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 6

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 7

4. Reurbanizáció Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik 1980-as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 1980–1991: már 47%-nál 8

Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek Humántőke lehetőségei Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése Public–private partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) 9

1980-as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) Dokk-negyed: Canary Wharf Később: Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program New York: Harlem Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed) 10

Központi városok újranépesedésének emberi oldala „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 11

5. Poszt-szuburbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai Középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 12

Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki 13

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 14

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 15

Városfejlődés fogalmának változó értelmezése XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 16

Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utnána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 17