Az urbanizáció földrajzi különbségei

Az előadások a következő témára: "Az urbanizáció földrajzi különbségei"— Előadás másolata:

1 Az urbanizáció földrajzi különbségei
dr. Jeney László egyetemi docens Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 Társadalomföldrajz C 209, hétfő 9.50–11.20 Összesen 12 alkalom
2 óra elmarad: október 22. (pihenőnap), október 29. (őszi szünet) Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából (70p) Vaktérképes topográfiai feladat a megadott földrajzi névanyagból: 140 város/régió/ország (30p) A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Beluszky P. – Kovács Z. – Olessák D. (szerk) 2001: A terület- és településfejlesztés kézikönyve. – Budapest: CEBA Kiadó, pp. 55–59.; pp. 70–91. ISBN: Jeney L. 2013: Városföldrajz. – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – 2

3 Urbanizáció fogalma Város: „urbs” latin szóból ered
Urbanizáció: összetett fogalom Minőségileg: városiasodás Városi életforma terjedése  falvak és városok közötti különbségek csökkenése Mennyiségileg: városodás Városok arányának növekedése, módjai a) Várossá nyilvánítással b) Településhatárok módosításával (falu városhoz csatolásával, városok kettéválásával) Városlakók arányának növekedése, módjai a+b) Városok arányának növekedésével c) Városok falvaknál gyorsabb népesedésével (beköltözés vagy természetes szaporodás) (Egyesek szerint: első városnövekedési szakasz) Követi: szuburbanizáció, dezurbanizáció, reurbanizáció, posztszuburbanizáció Szerencsésebb inkább agglomerálódásnak nevezni 3

4 A városállomány és a várossá nyilvánítások Magyarországon 1885–2010 között
Várossá nyilvánítási „boom” Magyarországon 1990 után Városok átlagnépessége csökkent Városok átlagos intézmény-ellátottsága csökkent 4

5 Urbanizáció földrajzi eltérései
Különösen a fejlődő országokban nagyok az urbanizáció földrajzi egyenlőtlenségei Városiasodottság: jelentős különbség a falvak és a városok között Városodottság: városlakók néhány nagyvárosban koncentrálódnak, máshol falusias területek, hiányoznak a kis- és középvárosok Városlakók arányának tényezői, függ: Természetföldrajzi viszonyok (hat a gazdaság térbeli eloszlására is) Településhálózat történelmi fejlődése Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint A város hivatalosan (közigazgatási/jogi értelemben) elfogadott definíciója 5

6 1. Természetföldrajzi viszonyok
Általában magasabb a városlakók aránya: Síkvidéki országokban, mint a hegyvidékiekben Mérsékelt égövben, mint a zord klímájú területeken (hideg égöv, sivatagok, esőerdők) De: bizonyos esetekben előfordul, hogy épp a zordabb területeken magas a városlakók aránya  néhány városon kívül lakatlan térségek vannak (pl. Szibéria, sivatagok) Városlakók aránya Magyarországon: Alföldön > dombvidékeken Alföldön magasabb a városlakók aránya: Hajdú-B 80%, Csongrád 75%, Békés 74% (mezővárosok + közöttük lakatlan vagy tanyás területek) Dombvidékeken alacsonyabb: Nógrád 44%, Heves 46%, Somogy 51% (aprófalvak) 6

7 2. Településhálózat történelmi fejlődése
Eltérő gyarmatosítás Dél-Ázsia: angolok nem telepednek le  endemikus falusias társadalom Latin-Amerika: indián előzmények + spanyol telepesek  nagy fokú urbanizáció: egyházi és világi közigazgatási központok, bányák, kikötők Magyarország Alföld: XVI–XVII. sz.: török uralom miatt védtelenebb aprófalvakból bemenekültek a mezővárosokba (nagyobb védettség)  hagyom. településhálózat kipusztulása Ny-Dtúl (nem volt török): kiegyensúlyozott településfejlődés (sűrű, jól fejlett kis- és középvárosi hálózat) 7

8 3. Társadalmi–gazdasági fejlettségi szint
XX. század közepéig egyértelműen összefüggött a falusi népesség aránya és az elmaradottság  városodottság a fejlettség fokmérője Ipari forradalom: fejlett gazdaságok  faluból városba áramlás (NBr: első ország, ahol a városi lakosság 50% feletti) 1950: 50% felett még csak a fejlett világban (Eu és É-Am) Ma: Bel. 97%, NBr., Holl. 89%, Dán. 85%, Fro. 75%, Olo. 67% K- és Köz-Eu: megkésett urbanizáció: Mo. 67%, Ro. 57%, Alb. 38% Fejlődő országok: iparosodás, urbanizálódás csak a XX. sz. 2. fele (Trópusi Afr. és D-Ázsia ma is jóval a világátlag alatt van, elmaradottabb országokban a népesség kis része városlakó): Nepál 11% Burundi 8%, Bhután 7%, Ruanda 6% 8

9 A városodás alakulása 1950-től napjainkig
Kultúrrégiónként, országonként csökkenő eltérések az urbanizációban  ma már az urbanizáció kevésbé jelenti a fejlettséget Fejlett világ: szub- dezurbanizáció  nagyvárosok népességnövekedése lelassult Fejlődő világ: demográfiai robbanás főleg a városokban  legnagyobb megapoliszok, de hiányos kis- és középvároshálózat Közepes fejlettségű félperifériák (Latin-Am. vagy Oroszo.): erőteljes urbanizálódás  igen magas a városi lakosság aránya Ma: Föld népességének több mint fele városokban él, folyamatosan nő A városlakók arányának változása és 2000 között Forrás: ENSZ 9

10 4. A város elfogadott fogalma
(Régen: a király által adományozott örökölt városi jogállás) Inkább Európában volt jelentősége (ma már kevésbé) Újvilág: nem volt jelentősége, mert nem volt rendi társadalom Ma: népességszám alapján Japán fő Izland, Norvégia, Svédország: 200 fő  Svo. 83%, Nor. 74% (pedig északi, hegyvidéki országok) Ma: komplex mutatórendszer alapján (pl. Mo.) Meghatározott funkciók, intézmények megléte Gazdasági szerkezet: ipar, szolgáltatások jelentősége Népsűrűség Jellemző beépítés (beépítési sűrűség, átlagszintszám) 10