A modern városfejlődés későbbi szakaszai

Az előadások a következő témára: "A modern városfejlődés későbbi szakaszai"— Előadás másolata:

1 A modern városfejlődés későbbi szakaszai
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 2. Szuburbanizáció Angolszászok: exurbanizáció Relatív dekoncentráció
Városlakók kiköltözése Spontán módon Közvetlen elővárosi zónába Agglomeráció Aggl. egészének népessége továbbra is növekszik Aggl. gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul: város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Fázisai Korai fázis: kiköltözők megtartják városi munkahelyüket  ingázás Érett fázis: később munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 2

3 Lakosság spontán szuburbanizációja
Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 3

4 Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is
Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 4

5 3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 5

6 A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 6

7 A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus
Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, , facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 7

8 4. Reurbanizáció Relatív koncentráció
„Vissza a városba” folyamat zajlik 1980-as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 1980–1991: már 47%-nál 8

9 Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika
Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek Humántőke lehetőségei Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése Public–private partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) 9

10 1980-as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek
Emblematikus város: London Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) Dokk-negyed: Canary Wharf Később: Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program New York: Harlem Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed) 10

11 Központi városok újranépesedésének emberi oldala
„Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 11

12 5. Poszt-szuburbanizáció
Többen vitatják, hogy létezik Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai Középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 12

13 Agglomeráció szerkezete
Agglomeráció elnevezései Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Város közigazgatási értelemben (városmag, központi város, nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia): jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv helytelenül gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Mindkettő terjeszkedhet belülről kifelé A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 45 helyett 78 településre terjedt ki 13

14 Városi agglomerációk népességszámának változása
Agglomerálódás Elővárosi övezet 14

15 Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján
Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 15

16 Városfejlődés fogalmának változó értelmezése
XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása (pl. jöv, életminőség, GDP/fő) együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) Fejlett világ, XX. sz.: városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakaszok Városok fejlődése ≈ városok evolúciója (nem feltétlen jelent társ–gazd-i javulást: túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 16

17 Városnövekedési szakaszok tanulságai
Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 17

18 Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

19 Fogalmak, információs és módszertani kérdések
Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) napjainkig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 19

20 Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása
Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer honlapja (megszűnt) 20

21 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként
1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 21 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

22 1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken
Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 22

23 1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 23

24 1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fra-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra
Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 24

25 1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben
Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 25

26 1990–2000 Alapvetően megfordul a kép
Kelet-Közép-Európa csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 26

27 2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés
Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások 27

28 A nagyvárosok 1950-2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei
elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino 28 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

29 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása
29 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

30 A klasztereik földrajzi elhelyezkedése
30 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások