A politikatudományi kutatás tárgya A politika fogalma és a politikatudomány kialakulása, intézményesülése. A politikatudományi kutatás tárgya Politológia I. Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

I. A politika fogalma Politika: egész közösség számára kötelező erejű döntések meghozatalának folyamata, hatalmi pozíciók elnyerésért folyik + érdekek ütközéséből fakadó társadalmi küzdelem. Változó jelentés történeti szempontból Háromféle értelmezés: 1. Közösség helyes vagy jó rendjének kialakítása. 2. Társadalom törvényes uralkodó rendjének fenntarása. 3. Eszkatologikus megközelítés (örök béke)

II. Miként születnek a politikai döntések? Politika jellemzője: társadalmi problémák alternatív, eldönthető kérdéseként történő megfogalmazódása Politikai tevékenység szükséglete Legfontosabb kérdés: Hogyan hozhatók meg az egész közösség számára a kötelező erejű döntések? Többféle megoldás létezik. Ma: többségi döntéshozatali eljárás.

III. A politikai közösség és a politikai viszony néhány sajátossága Politikai közösség: közös célok és érdekek Különbség magánjellegű társulások és politikai szervezetek között. Politikai szervezetek: közcélok követése, amelyek alternatív megoldásokat tesznek lehetővé. DE: magánélet autonómiájának tiszteletben tartása! Politikai közösség rendjének fenntarása: állampolgári lojalitás értelmében vett azonosulás.

IV. A politika sajátos racionalitása Politika: ésszerű mérlegelésre épül. DE politikai ésszerűség eltér a tudományos és technikai ésszerűségtől Gombár Csaba: különbség a bürokrácia, a technokrácia, a logokrácia és a demokrácia között. A politikai ésszerűséget a demokrácia testesíti meg. Társadalmi probléma megoldása: konszenzus megléte. Politika: értékek és érdekek vezérlik.

V. Politológiai háromszög Politika: összetett társadalmi valóság Politológiai háromszög: 1. a politika intézményes világa (polity); 2. politikai aktorok közötti konfliktusos folyamat (politics); 3. a közösség egészét érintő politikai döntések és közcélok megvalósítására irányuló stratégia (policy). Közpolitikai cselekvés alanya: állam és kormányzat. Közpolitika legfontosabb funkciói:

VI. A politikatudomány kialakulása I. Politikatudomány: politikai jelenségek empirikus vizsgálata és elméleti magyarázata. Kétezer éves történeti hagyomány DE a politikatudomány csak a XX. században önállósult teljesen. Előfeltétel: államhatalom létrejötte

VI. A politikatudomány kialakulása II. Politika tudományos vizsgálata: ógörög filozófia Szofisták: Platón és Arisztotelész Abszolutizmus kora: kameralisztika megjelenése A modern politikatudomány kialakulása: részben társadalmi fejlődés, részben tudományos szakosodás eredménye Kialakulásának előfeltétele: modern polgári társadalom és államhatalom szétválása

VI. A politikatudomány kialakulása III. Politikai gondolkodásban bekövetkezett változás Demokratikus nyilvánosság szerepe és politikai szabadságjogok kiszélesedéséért folytatott harc. Társadalomtudományok szakosodása Szoros kapcsolat a többi társadalomtudományi ág módszertani és elméleti eszköztárával. Társadalomtudományi kutatás: nemcsak szakosodás, hanem integrálódás

VI. A politikatudomány kialakulása III. Politikai gondolkodásban bekövetkezett változás Demokratikus nyilvánosság szerepe és politikai szabadságjogok kiszélesedéséért folytatott harc. Társadalomtudományok szakosodása Szoros kapcsolat a többi társadalomtudományi ág módszertani és elméleti eszköztárával. Társadalomtudományi kutatás: nemcsak szakosodás, hanem integrálódás

VII. Az intézményesülés útja I. Politikatudomány berendezkedése egyetemi és tudományos intézmények világában Politikatudomány az Egyesült Államokban alakult ki először önálló tudományágként. Világ legjobban intézményesült politikatudománya USA-ban található. Chicagói iskola (Charles Merriam, Harold Laswell). Behaviorista iskola

VII. Az intézményesülés útja II. Fasizmus elől elmenekült emigránsok hozzájárulása a politikatudomány fejlődéséhez II. vh után: michigani egyetem Társadalomtudományi Intézete vált a politikatudományi kutatások központjává. Professzionalizálódás Politológia nemzetközi nyelve az angol.

VII. Az intézményesülés útja III. Politikatudomány fejlődése Európában: Kenneth Newton és Josep M. Vallés: „európai politikatudomány fejlődése a demokrácia és a jóléti társadalomhoz köthető”. Politikatudomány vizsgálata három szempontból Szoros összefüggés a politikatudomány és modern jóléti állam kifejlődése között.

VIII. A politikatudomány mint az oktatás tárgya I. Sokféle képzési forma a fejlett demokratikus országokban. DE a képzés tartalma és belső struktúrája nincs dogmatikusan rögzítve. 4 fő irány a diplomás politológusképzésben 1. politikaelmélet és politikai eszmetörténet; 2. a politikai és kormányzati rendszer elemzése; 3. a nemzetközi kapcsolatok elmélete; 4. az összehasonlító politikatudomány.

VIII. A politikatudomány mint az oktatás tárgya II. Komparatisztika: A politika nemzetköziesedésének következménye: összehasonlító kutatások elterjedése (komparatív politikatudomány). Politológiai stúdiumok tagolása Politikatudományon belüli aldiszciplínákra való osztás

VIII. A politikatudomány mint az oktatás tárgya III. Politológia oktatása Magyarországon: Hosszú küzdelem a bevezetéséért és elismertéséért Részben az előző társadalmi és politikai rendszer megértésének és megreformálásának törekvéséből, részben annak radikális kritikájából fejlődött ki. Kritikai szellemű valóságfeltárás eredményei, uralkodó ideológia bírálata. Nyugati társadalomtudományok vívmányainak átvétele

VIII. A politikatudomány mint az oktatás tárgya IV. Politológiai kutatások: lassú intézményesülés, elmaradás a nyugat-európai szinttől Lassú intézményesülés okai: Jelentős különbségek a képzés jellegét és tartalmát illetően az egyes intézmények között. Politológusképzés kombinálása más társadalomtudományi szakokkal. DE politológusképzés: nem politikai hivatásra készít fel.

VIII. A politikatudomány mint az oktatás tárgya V. Politológusi szakma presztízse: DE politikatudományi tanulmányok legfontosabb feladata: hozzájárulás egy modernebb értelmiségi azonosságtudat kialakulásához. Demokrácia alapvető követelménye: viszonyok átláthatósága Hazánkban politológusok imázsát befolyásoló két tényező.

Köszönöm a figyelmet!