II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre . GAZDASÁGPOLITIKA II. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. Marinovich Endre .

A GAZDASÁGPOLITIKA TÍPUSAI 1. ORSZÁG SZINTŰ – REGIONÁLIS – INTEGRÁCIÓS (EU) 2. POZITÍV (LEÍRÓ) – NORMATÍV (ELEMZŐ, TANÁCSADÓ) 3. RENDSZERSZABÁLYOZÓ – FOLYAMATSZABÁLYOZÓ

A gazdaságpolitikai ideológiákról A három fő ideológiai irányzat: - szocialista - konzervatív - liberális

GAZDASÁGPOLITIKAI IDEOLÓGIÁK CÉL/IDEOLÓGIA SZOCIALISTA KONZERVATÍV LIBERÁLIS NÖVEKEDÉS DOMINÁNS JELENTŐS INDIVID. DÖNTÉS MÁSODR. KOLL. DÖNTÉS ELUTASÍTJA TELJES FOGLALK. ÁRSTABILITÁS FIZ. MÉRL. EGY.S. ESÉLYEGYENLŐSÉG EGYENLŐ ELOSZTÁS

GAZDASÁGPOLITIKAI ISKOLÁK I. KLASSZIKUS ISKOLA A kínálat mindig létrehozza a saját keresletét (Say-dogma) A kapitalizmus önszabályozó rendszer, garantálja a teljes foglalkoztatást. A teljes foglalkoztatás melletti output mindig vevőre talál. A válság csak átmeneti jelenség lehet. A jövedelmeket vagy fogyasztásra vagy megtakarításra költik. Megtakarítás = beruházás. Létezik egy egyensúlyi kamatláb.

SAY DOGMA(1803) A teljesülés feltételei: 1/ az embereknek teljes egészükben el kell költeniük jövedelmüket; 2/ minden jószág árának egyensúlyban kell lennie. CSAK HOSSZABB TÁVBAN ÉRVÉNYESÜL !

GAZDASÁGPOLITIKAI ISKOLÁK II. KERESLET-ORIENTÁLT ISKOLA (KEYNES) Cáfolja a klasszikus tanításokat (beruházás≠megtakarítás; a teljes foglalkoztatás nem önműködően valósul meg). A teljes foglalkoztatás nem biztosítja a bérek rugalmasságát. A nemzetgazdasági kereslet határozza meg a jövedelmet, ezáltal a piaci egyensúlyt, a teljes foglalkoztatás felé a kereslet szabályozásával tudunk eljutni. Válság esetén csak fiskális úton lehet beavatkozni. Eszközök: beruházási kereslet növelése, transzferkifizetések emelése, fogyasztási, forgalmi adók csökkentése „Antirecessziós politika”

GAZDASÁGPOLITIKAI ISKOLÁK III. KÍNÁLAT-ORIENTÁLT ISKOLA (FRIEDMAN) A neoklasszikus nézeteken és a monetarizmuson alapul A pénzkínálat szabályozása határozza meg a nemzetgazdasági jövedelmet, ez vezet a teljes foglalkoztatáshoz. A piac képes hosszú távon elmozdulni az egyensúlyi állapot felé. Alacsony állami szerepvállalás, a válságot az állam okozza Erős magánszektor kiépítése a cél. Árstabilitás, államadósság csökkentése Eszközök: dereguláció, privatizáció, munkaerőpiac rugalmassá tétele, beruházás-ösztönzés „Antiinflációs politika”

GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZATOK I. Jóléti állam Neoliberalista állam Szociális piacgazdaság Közös jellemzők: piacgazdaság legfontosabb célok: növekedés és jólét Különbségek: másodlagos cél, verseny, szociális háló, állam szerepe

GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZATOK II. Másodlagos cél: Jóléti: teljes foglalkoztatás Neoliberalista: piac szerepének maximalizálása Szociális piacgazdaság: pénz értékállósága (árstabilitás) Verseny: Jóléti: szükséges rossz Neoliberalista: ez a lényeg, ezt kell abszolutizálni Szociális piacgazdaság: alapérték, igenli, de biztosítani kell az egyenlő esélyeket.

GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYZATOK III. Szociális háló: Jóléti: univerzális, mindenkire vonatkozik Neoliberalista: csak rászorultsági alapon Szociális piacgazdaság: szelekció, a rászorult is tegyen valamit („Hilfe zur Selbtshilfe”) Állam szerepe: Jóléti: egyenlőtlenségek enyhítése (redisztribúció, allokáció) Neoliberalista: minimális szerep, a mikrogazdasági folyamatokból maradjon ki az állam Szociális piacgazdaság: krízis esetén átmenetileg redisztribúció, allokáció

GAZDASÁGPOLITIKÁK TOVÁBBI CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI I. Mennyire támaszkodik az egyensúlyi, a koordinációs, a szabad piaci elv valamelyikére, illetve kombinációjára? Egyensúlyi: makrogazdasági indikátorok szigorú keretek között tartása Koordinációs: kormány és a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok szabályozottsága Szabadpiaci: vállalkozások központi szerepe USA: egyensúly, szabad piac Németország: egyensúly, koordináció Japán: koordináció, szabad piac

GAZDASÁGPOLITIKÁK TOVÁBBI CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI II. Demokrácia – szolidaritás – növekedés hármasa Ázsiai kapitalizmus-modell: növekedés + szolidaritás Angolszász modell: növekedés + demokrácia Rajnai modell: szolidaritás + demokrácia

AZ ÁLLAM SZEREPE A MODERN GAZDASÁGBAN Az állami szerepvállalás közvetlen formái pl.: hatósági ármeghatározás minimálbér-szabályozás (példa előnyökre-hátrányokra) állami vállalatok Az állami szerepvállalás mértéke meghatározható a kormányzati kiadások relatív súlyával is.  redisztribúciós ráta. Redisztribúciós ráta: állami kiadások/GDP*100

A REDISZTRIBÚCIÓS RÁTA ALAKULÁSA NÉHÁNY ORSZÁGBAN (%) (OECD, 2013) 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 AUSZTRIA 49,2 48,7 49,6 53,0 52,6 50,5 51,2 ÍRORSZÁG 34,3 36,6 42,8 48,8 66,1 48,1 42,1 JAPÁN 36,0 35,8 37,0 41,9 40,7 42,0 43,2 MAGYARORSZÁG 51,8 50,3 51,1 49,4 48,4 SVÉDORSZÁG 52,7 51,0 51,7 54,9 52,3 52,0 SZLOVÁKIA 36,5 34,2 34,9 41,5 40,0 38,3 37,4 USA 36,1 36,9 39,1 42,7 41,6 40,3

MAGYARÁZATOK AZ ÁLLAMI KIADÁSOK NÖVEKEDÉSÉRE Gazdasági: Wagner-törvény Baumol-hatás Politikai: Bürokrácia-elmélet Pártverseny Érdekcsoportok Választók és fiskális illúzió Választási és pártrendszerek Egyéb tényezők: adórendszer, világpiac hatása

Baumol hatás Wagner törvény Baumol hatás = Egyes iparágak képtelenek lépést tartani a gazdasági fejlődést biztosító technológiai progresszióval (egészségügy, oktatás, szemétszállítás) Wagner törvény: az állami kiadások növekedésének üteme nagyobb, mint a magánkiadásoké. Nő az állami szektor aránya. Ok: pl.urbanizáció (bűnözés, járványok, környezeti ártalmak)

KÖSZÖNÖM, HOGY MEGHALLGATTAK! VISZONTLÁTÁSRA!