Eger /17. második félév Komenczi Bertalan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

A közoktatás és a tudás (Csapó Benő: A tanulás és tanítás tudományos megalapozása) Elmúlt évszázad: az iskolázás gyors expanziója → Kimerült! Tartalék:
Néhány fontos terület a Kreatív Ipar fejlődéséhez
Információs és kommunikációs technikák szerepe a szakképzésben
Horizontális tanulás intézményi hálózati együttműködés
AZ AUTIZMUSSAL ÉLŐ GYERMEKEK FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Számítógép az oktatásban Készítette: Halász Rita Tanár- informatikatanár MA 2010/2011.
A fiatalkorúak képzési, fejlesztési lehetőségeinek módszertani kihívásai Hegedűs Judit – Lénárd Sándor, ELTE PPK.
2014. július 6. A hálózati együttműködés az innovációs tevékenység során Bedő Ferenc közoktatási szakértő
Értékelés a pedagógiában
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
Pécsi tudományegyetem neveléstudományi Intézet
Magyar Pedagógiai Társaság Somogy Megyei Tagozata november 21. Kis Jenőné dr. Kenesei Éva megyei elnök.
Kulcskompetenciák Európai Bizottság 2005
Modern tanulási környezet Civitas Pedagógiai Intézet DPM TISZK 2007.
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Iskolai Közösségi Szolgálat Definíció Cél Folyamat Példák Demokratikus Ifjúságért Alapítvány.
Tanulás és tanítás a kulturális evolúció rendszerében
A képernyő-interfész feltételezett hatásrendszere.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eger /14 – második félév Komenczi Bertalan
Összeállította: Gyulainé Bukovics Ildikó MEGELŐZÉS – ALKALMAZKODÁS - GONDOSKODÁS NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Interakció - Autonómia.
Összeállította: Horváth Csabáné NKI Árpád Fejedelem Általános Iskola Instrukció – kompetencia Megelőzés – Alkalmazkodás - Gondoskodás.
Tanulási elméletek, modellek elveinek alkalmazása az oktatásban
A pedagógia alapjai 3. előadás Emberformáló folyamatok: szocializáció, nevelés, a nevelés lehetőségei és korlátai Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia.
KÖRNYEZETTANULÁS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN
Hipermédia tanulási források az interneten
Eger április Komenczi Bertalan
Eger október 4. Komenczi Bertalan
Eger április Komenczi Bertalan
Elektronikus tanulási környezetek sajátosságai
Történelemdidaktika. I. A történelemtanítás általános kérdései Dr
A történelemtanítás, történelemdidaktika általános kérdései
Tanulás, kommunikáció, nevelés Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság IV. Országos Neveléstudományi KonferenciaMagyar Tudományos Akadémia 2004.
Az információs és kommunikációs technológiák szerepe a szakképzésben február 22. Dr. Tóth Péter főiskolai docens Fővárosi Pedagógiai.
Szeretet, türelem, tolerancia
Országos Közoktatási Intézet Tantárgyi obszervációs vizsgálatok
A konstruktivista pedagógia alapjai
Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.
A diákok/fiatalok és az aktív államporság „Civil szervezetek és a közoktatási intézmények közösségi kapcsolatai” Salgótarján, január 29.
Történelemtanítási stratégiák a nemzetközi történelemdidaktikai koncepciók tükrében F. Dárdai Ágnes
IKT az oktatásban március 18. Körmendy Zsolt
Avagy: Mit lát a pitypang magja repülés közben?
Aktív és felelős állampolgárság – demokrácia – szabadság OFI - KONFERENCIA OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET Aktív és felelős állampolgárság.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Neveléstudományi Doktori Iskola Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia.
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Komenczi Bertalan Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék Elektronikus tanulási.
Oktatói és módszertani megújulás a felsőoktatásban Dr. Balázs László főiskolai docens.
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
PROCSEE projekt 1. Szakértői Fórum disszeminációs esemény Racsko Réka
Belépés a hálózati/virtuális információs világba
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
EKE NTDI-DIGITÁLIS PEDAGÓGIA PROGRAM 2017
A gyakorlati képzés szemléleti hátterének és kereteinek meghatározása
A humán kognitív architektúra és a tanulás
Eger /16. második félév Komenczi Bertalan
Eger /15 – második félév Komenczi Bertalan
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
A felnőttek tanításának tanulásának, értékelésének pszichológiai aspektusai Előadó: Ludányi Ágnes.
Eger /17. első félév Komenczi Bertalan
Előadás másolata:

Eger 2016/17. második félév Komenczi Bertalan Elektronikus tanulási környezetek II. A tanulási környezet fogalma – pedagógiai paradigmák Eszterházy Károly Egyetem Médiainformatika intézet Oktatás- és Kommunikációtechnológia Tanszék

1. A tanítás és tanulás rendszerszemléletű megközelítése A tanulási környezet A horizontális dimenzió

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. Kognitív habitus és tanulási környezet 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

kognitív habitus betöltődnek az elmébe teoretikus kultúra posztmodern média-kultúra? delokalizált, hibrid hálózati mátrix teoretikus kultúra külső memória mátrix mitikus kultúra lingvisztikai mátrix mimetikus kultúra kognitív-kulturális keretrendszer mimetikus mátrix betöltődnek az elmébe kulcs-algoritmusai betöltődnek az elmébe epizódikus kultúra meghatározzák a memória, a gondolkodás és a tudásszerkezet paramétereit elsődleges adatbázis holisztikus, nem-szimbolikus epizód- és esemény tudás kognitív habitus a világ közvetlen megtapasztalása alapvető szemantikai folyamatok 4 4

? kognitív habitus kulturális evolúció aktív tanítás/tanulás Tudatosan kialakított környezeti hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás elősegítésére kognitív habitus kulturális evolúció kognitív erőforrások ? aktív tanítás/tanulás Tanulási környezet az a fizikai, biológiai és kulturális adottság-rendszer, amely sajátos kulturális ökológiai fülkeként a gyerekek fejlődésének és a felnőttek életvezetésének hátterét jelenti: a környezetet, amelyben, amelytől, és amelyen keresztül a tágabb értelemben vett tanulás, információszerzés történik. Tomasello, 2002.

Társadalmi és kulturális keretfeltételek Sajátos környezeti feltétel- és hatásrendszer az aktív, célirányos tanítás és tanulás számára. médiumok módszerek tanulók tanterem tanár tananyagok kommunikáció taneszközök Társadalmi és kulturális keretfeltételek 1. A tanulási környezet fogalma

Ismeretelméleti alapok Konstruktivista tanulási környezet Objektivista tanulási környezet A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik. A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. Ismeretelméleti alapok 1. A tanulási környezet fogalma

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Pedagógiai/didaktikai paradigmák Aebli,1951/Nahalka,2002. Objektivista didaktikai irányzatok A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása A pedagógus, könyvek (Előfeldolgozott tudás) Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek Középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak fogalmi ikonikus enaktiv A tudás forrása egyre inkább a közvetlen, objektív valóság Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

? Pedagógiai/didaktikai paradigmák Objektivista didaktikai irányzatok + konstruktivizmus A könyvek és szavak pedagógiája, egyszerű ismeretátadás A szemléltetés pedagógiája A cselekvés pedagógiája Korszak A középkor végéig 17-19. század 20. század A tudás forrása Előfeldolgozott tudás, a pedagógus, könyvek Az objektív valóság Az objektív valóság A tudás közvetítője A nyelv + ingerek + cselekvés Színterek A középkori egyetemek Comenius pedagógiája Reformpedagó-giai mozgalmak Konstruktivista pedagógia 20. század végétől A belső modelleknek a környezethez illesztése Nincs közvetítés csak konstrukció és facilitálás Iskolai és „reális” életvilágok fogalmi ikonikus enaktiv konnektivizmus behaviorizmus kognitivizmus konstruktivizmus ? Episztemológiai/pszichológiai ihletésű tanuláselméletek a 20. században Forrás: Aebli,1951/Nahalka,2002

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

Frontális oktatás Tradicionális tanulási környezet INSTRUKCIÓ TANÍTÁS A tanár aktív pozíciója MAGYARÁZAT, LEVEZETÉS, ÁBRÁZOLÁS INSTRUKCIÓ A TANULÁS PERCEPTÍV FOLYAMAT A tanuló passzív pozíciója TANULÁS Frontális oktatás 2. Tradicionális tanulási környezet

Frontális oktatás a XIX. században

A frontális munka jellemzői Tartós kulturális minta Módot ad a tanárnak a szereplésre és a mesélésre Serendipity-effektus Az osztályban „kettős színpad” kialakulásához vezet Jelentős erőfeszítést kíván a tanártól 3. A tanári munka szervezése

A frontális munka előnyei Lehetővé teszi a dialógikus társas környezetben történő tudáskonstrukciót. Tanár és diákok intim közössége alakulhat ki. Szabadságot és választási lehetőséget biztosít a diákoknak. Közösségteremtő hatása lehet. Önfegyelemre nevel. Olcsó, gazdaságos tanítási forma. Tradicionális tanulási környezet

A frontális munka hátrányai Ez a munkaforma „bírja el” a legtöbb szakszerűtlenséget, látszattevékenységet. Előzetes felkészülés, előkészítés nélkül is alkalmazható. Az előírt tananyag megtanításának az illúzióját adja (letanítás!). A tanítás eredménytelenségének felelőssége a tanulókra hárítható. Tradicionális tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet A tanuló aktív pozíciója SZITUATÍV, KONTEXTUÁLIS, TÁRSAS KONSTRUKCIÓ MOTIVÁLÁS,TÁMOGATÁS,TANÁCSADÁS A tanár reaktív pozíciója TANÍTÁS 3. Konstruktivista tanulási környezet

Konstruktivista tanulási környezet

Elektronikus tanulási környezetek II. A tanítás és a tanulás rendszerszemléletű megközelítése II. 1. A tanulási környezet fogalma 2. Pedagógiai paradigmák – tanuláselméletek 3. Tradicionális vs. konstruktivista tanulási környezet 4. Komplementer/problémaközpontú tanulási környezet Mache die Dinge so einfach wie möglich - aber nicht einfacher. Albert Einstein

A tudás nem a külső realitás mása, hanem modell jellegű, személyes mentális konstrukció, amely személy és kontextusfüggő. A tudás pontos képet alkot az adott realitásról, megosztható és átadható, objektív, sem személyhez sem kontextushoz nem kötődik.

Problémaközpontú tanulási környezet 1. Releváns problémák, valóságközeli szituációban. Terepmunka, drámapedagógia, szerepjáték 2. Többféle kontextus, eltérő nézőpontok projektmódszer 3. Társas tanulás, csoportos problémamegoldás 4. Támogatás és folyamatos visszacsatolás biztosítása 5. Tanulási kompetenciák és motívumok folyamatos fejlesztése + A mindennapi életvilág reális problémái. 4. Problémaközpontú tanulási környezet