Szociális és társadalombiztosítási jog Bevezetés Előadó: dr. Kártyás Gábor kartyas.gabor@jak.ppke.hu

Követelmények Tananyag: Az előadáson elhangzottak, az ott megjelölt jogszabályhelyek. Ajánlott irodalom: Juhász-Tausz: Szociális jog (2012). Elektronikus formában elérhető a Munkajogi Tanszék oldalán. Írásbeli vizsga (tesztkérdések, fogalom-meghatározások, felsorolások stb.)

Szociális jog tágabb értelemben Állami újraelosztási rendszer része Egyes egyének által megtermelt javakból elvonás Kitől, mennyit? Ebből támogatás egyéni igényeknek, amely piaci úton nem kielégíthető (reprodukciós zavar – nincs jövedelem, nem elérhető a szükséges jószág, eltartottak többségben) társadalmilag elismert igény (nem önhibából, „rászorultság”) Nem tartozik ide: közösségi igények (pl. közmű)

Szociális jog tágabb értelemben Állam által jogilag szabályozott rendszerben és eszközökkel (közhatalommal) Nem állami eszközök is: egyéni jótékonykodás, család, non-profit szféra, egyházak, szakszervezetek, munkáltatói juttatások, lakóközösségek Közjog és magánjog között: Állam a kötelezett, ügyfél a jogosult De mégis függőségi viszony Lényege: érdekközösség, szolidaritás

Szociális (segély) típusú ellátások Két jogterület Szociális (segély) típusú ellátások Szubszidiárius jellegű, „utolsó védőháló” Rászorultság alapján jár, költségvetési forrásból Minimum standardhoz igazodó mértékek Olcsóbb bevezetés, rugalmas rendszer, de stigmatizáló hatás, „szegénységcsapda” TB típusú ellátások Foglalkoztatáshoz kapcsolódik, Járulékfizetés kell és biztosítási esemény bekövetkezésekor jár Korábbi jövedelmet pótol, azzal arányosan Magasabb életszínvonalat ad, de csak résztvevőkre, jövedelem arányosan

Két jogterület Általában TB és segély típusú ellátások vegyesen Magyarországon a TB a domináns, de sok vegyes elem (pl. álláskeresési ellátások) Alternatív megoldás: minimum jövedelem alanyi jogon?

Nemzetközi források ENSZ Alapokmány Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (deklaráció) Gazdasági, szociális, kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya ILO egyezmények Európa Tanács: Európai Szociális Charta (1961), módosítása (1996) és kiegészítő jegyzőkönyvei (Charta-csomag) EU: újraelosztási rendszert nem érinti, csak koordináció (szabad mozgás, átjárhatóság) EU Alapjogi Charta IV. cím: Szolidaritás

Szociális jogok alkotmányos alapjai Emberi léthez szükséges (polgári, politikai jogok mellett) Államnak nem elég tartózkodnia, cselekednie kell Állami forrást igényel (Tulajdonhoz való jog korlátja?) Nem univerzálisak: nem minden emberre, rászorulókra Nem konkretizálható (pl. rászoruló, létminimum, tisztességes ellátás)

Alaptörvény XII. cikk (1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. - alapjog (2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson. kötelezettség államnak

Alaptörvény XIX. cikk (1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. (2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg. - és a TB?

Alaptörvény XIX. cikk (3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja. (4) Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.

Alkotmánybírósági gyakorlat 32/1998: szociális ellátások célja az emberi méltóság biztosítása (magasabb, mint a létminimum) 7/2000: nincs alanyi jog rendszeres jövedelemre, ellátás mértéke csökkenhet 43/2000: részjogok nem vezethetőek le (pl. lakhatáshoz való jog) 56/2001: nem alanyi jog a rászorulókról való gondoskodás, hanem állami feladat

Alkotmánybírósági gyakorlat 23/2013: az egyes ellátások a változó gazdasági környezetben átalakíthatóak, megszüntethetőek 14/2014: a jogalkotói beavatkozás alaptörvényi korlátai: pl. diszkrimináció tilalma, tulajdon védelme, de a változtatás mértéke is önmagában jelentős lehet

Alapdilemmák Önsegély – Szolidaritás Rehabilitáció – Kompenzáció Munkához való jog – Min. ellátáshoz való jog

Köszönöm a figyelmet! 15 15