A bölcsesség és a kreativitás Az emberi kiválóságok A bölcsesség és a kreativitás

A bölcsesség implicit elméletei A bölcsesség sajátos jelentéssel bír, amely nyelvi megjelenésében széles körben elterjedt és megértett. A bölcsességet az emberi működés kivételes szintjének tekintik. A bölcsesség az elme/szellem állapotát és viselkedést jelent. A bölcsesség a perszonális és interperszonális kompetencia magas fokával kapcsolatos A bölcsesség jószándékot tartalmaz.

Explicit elméletek Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint személyes jellemzőt vagy a személyiség diszpozíciók konstellációját Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint a neo-piagetiánus hagyomány szerinti postformális és dialektikus gondolkodást Azok, amelyek a bölcsességet úgy értik, mint szakismeret-rendszert, amely az élet értelmével és az élet vezetésével kapcsolatos

A Berlini Bölcsesség Paradigma A bölcsesség, mint szaktudás az élet fundamentális pragmatikájában (az emberi élet eszenciájával, a tervezéssel, szervezéssel és a jó élet megértésével kapcsolatos tudást és nézetet értjük ezalatt)

A pszichológiai-szociológiai elméletek szerint a pragmatikai készség tartalmazza: a kérdésre való válaszolni tudást a párbeszédben való részvétel képességét azáltal, hogy felváltva beszélgetünk a nyelv non-verbális aspektusára való figyelem és reagálás képességét a tudatosság képességét, amit a párbeszéd tárgyában kell szerepeltetni, hogy segítse a hallgatót a teljes megértésben

azok a szavak, kifejezések ismerete és használata, amiket a párbeszéd alatt mondani vagy megválaszolni kell a téma függvényében a képességet, hogy megtartsa a témát, vagy udvariasan témát váltson, ha ennek szükségét látja a szemkontaktus fenntartásának képességét (nem túl mereven nézni, vagy túlságosan félre nézni) azt a képességet, hogy megkülönböztesse, hogyan beszéljen, viselkedjen különböző kommunikációs partnerekkel (formális, vagy informális helyzetben)

A bölcsesség tanulmányozása Előzmények: Általános tényezők (pl. kogn.stílus) Szakértelem specifikus tényezők (pl. kogn. heurisztikák) Facilitáló tapasztalati körülmények (pl. kor) Szervező folyamatok (életterv, életvezetés, áttekintés) Bölcsesség elsajátítása és fenntartása Általános keret (elme és erény tekintetében) Pszichológiai keret (viselkedés, élet értelme) Berlini Bölcsesség paradigma Alapvető és metakritériumok

Alapkritériumok és metakritériumok Tényszerű tudás Procedurális tudás Meta Életút kontextualizmus Érték-relativitás A bizonytalanság felismerése/kezelése

A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény minőségi értékelésének öt kritériuma gazdag tényszerű (deklaratív) tudás az élet alapvető pragmatikájáról gazdag procedurális tudás az élet alapvető pragmatikájáról az életút kontextualizmus, a tudást hivatott identifikálni , ami az élet sok témáját és kontextusát tekintetbe veszi az értékek és élet-prioritások relativizmusa, amely az egyének és a társadalom által elismert értékkülönbségek ismeretével és az irántuk való toleranciával kapcsolatos a bizonytalanság felismerése és kezelése

A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény empirikus vizsgálata a tanulmányban részvevő személyek standardizált körülmények között fiktív személyek nehéz élethelyzeteivel konfrontálódtak, a résztvevőket azután megkérik, hogy hangosan reflektáljanak a felvázolt dilemmára.

Az életkor szerepe

Empirikus eredmények A kor szerepe (nincs) A szakmai tapasztalat szerepe (nem jelentős) A bölcsességgel kapcsolatos teljesítmény megkívánja az intelligencia, a kognitív stílus és személyiség összjátékát

A bölcsnek nevezett személyek tanulmányozása (klinikusokkal összehasonlítva) A bölcsesség kollektív (az idősek többet hasznosítanak belőle) Bölcsesség a közmondásokban (szelekció, optimalizáció és kompenzáció)

A bölcs gondolatmenet A magatartás és életvezetés céljai és stratégiái Számol a tudás korlátaival Ítélet és tanács kiválósága Kivételes megfigyelés, mélység és kiegyensúlyozottság A szellem és jellem szinergiájára törekvés Az egyén és a közösség jólléte

A kreativitás D.K. Simonton

A kreativitáskutatás története Guilford (ő kapott ezért elismerést) Köhler Rogers Skinner Bruner McClelland…

Témák Kognitív folyamatok Egyéni jellemzők Életút fejlődés Szociális kontextus

Kognitív folyamatok Pszichoanalízis: elsődleges folyamat Kognitív pszichológia Belátásos tanulás (pl. előfeszítés) Kreatív kogníció (nyílt végű kérdések) A kreatív szakértelem inkább tanult mint veleszületett Számítógépes szimulációk

Személyiségjellemzők Intelligencia (bizonyos intelligencia-szint szükséges) Személyiségprofil (: pl. nonkonform, bohém, érdeklődő, nyitott, rugalmas, kockázatvállaló Őrült – zseni (nem igaz, épp a kreatív emberek rendelkeznek kompenzáló mechanizmusokkal)

Élethosszig tartó fejlődés Kérdés: Milyen gyermekkori tapasztalatok hozhatók összefüggésbe a kreativitással? Hogyan aktualizálódik ez a potenciál a felnőtt élet során?

A kreatív potenciál kialakulása Nem mindig a gondozó környezetből emelkedik ki: Kitettség az olyan élményeknek, amelyek a hagyományos szocializáció kényszerét gyengítik Kitettség kihívást jelentő élményeknek

A kreatív potenciál aktualizálása Pl. jegyzetfüzetek, naplók tanulmányozása – kvalitatív Pszichometriai mércék – kvantitatív kutatások (pl. életkorral való kapcsolat)

Szociális környezet Interperszonális környezet (elvárások, intrinzik-extrinzik motiváció, brain-storming Tudományos környezet (fontos, hogy akik a terület szabályaival tisztában vannak, eredetinek tartsák – Martindale: költők)

Szociokulturális környezet Politikai környezet (háború, anarchia ellehetetleníti, felszabadulás, függetlenség elnyerése segíti) Kulturális változatosság segíti

Nyitott kérdések Nők, kisebbségek kreativitása Longitudinális vizsgálatok gyermekkortól A kreatív teljesítmény sikerének magyarázata (nemcsak a művészetben!)