I. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2017. FEBRUÁR 09. GAZDASÁGPOLITIKA I. ELŐADÁS ELŐADÓ: DR. MARINOVICH ENDRE 2017. FEBRUÁR 09.

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK I. A TÁRGY CÉLJA: A hallgatók átfogó képet kapjanak a gazdaságpolitika céljairól, eszközeiről, döntéseinek hatásairól, megismerkedjenek a magyar gazdasági folyamatok, gazdaságpolitika főbb alakító tényezőivel, illetve tendenciáival. KÖVETELMÉNY: Szóbeli kollokvium

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK II. KÖTELEZŐ IRODALOM: Az előadásokon elhangzottak. A diák letölthetőek a tanszéki honlapról. Az előadásokon megadott folyóirat- és újságcikkek. Veress József (szerk.): Fejezetek a gazdaságpolitikából – AULA 2004, ill. 2005. vagy Veress József (szerk.): Gazdaságpolitika a globalizált világban – Typotex, 2009 alábbi fejezetei: 1., 2., 3., 4., 5., 7., 9.

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK III. AJÁNLOTT IRODALOM: Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos időkben– Századvég, Budapest, 2011 Veress József (szerk.): A gazdaságpolitika nagy elosztórendszerei – TYPOTEX, Budapest, 2007

BEVEZETÉS, KÖVETELMÉNYEK IV. OKTATÓ: Dr. Marinovich Endre professor emeritus Társadalomtudományi Intézet Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszék (D. II. 22. szoba) Fogadóóra: csütörtök 13.30 – 15,00 Tel.: 46-77-897 E-mail: Marinovich.Endre@uni-bge.hu

A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA I. Nehéz egyértelmű definíciót találni. A gazdaságpolitika szorosan kapcsolódik a makroökonómiához. Egyfajta megfogalmazás: az állam nézetei, elhatározásai, döntései, amelyeket társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. A gazdaságpolitika jelentősen befolyásolja a társadalmi-gazdasági szereplők döntéseit, mozgásterét  a gazdaság-elemzésnél a gazdaságpolitikát is vizsgálni kell.

A GAZDASÁGPOLITIKA FOGALMA II. Más megközelítésben a gazdaságpolitika közép-pontjában szükséglet-kielégítés áll. Szükséglettípusok gazdaságpolitikai szempontból: Egyéni Össztársadalmi Fejlesztési ! Demonstrációs effektus kiküszöbölése!

GAZDASÁG ÉS POLITIKA A gazdaságpolitika kormányzati szintű kategória.  nem kizárólag a közgazdasági racionalitásból indul ki. A közgazdaságtan a preferenciákat általában adottnak veszi, a politika a preferenciák megváltoztatására is törekszik. A gazdasági és a politikai célszerűség szembekerülhet egymással. Mindezt a választási ciklusok felerősítik.

SZÜKSÉG VAN-E GAZDASÁGPOLITIKÁRA? Alternatív közgazdaságtan: nincsen rá szükség, az irányzat az egész hagyományos közgazdaságtant támadja. A legfontosabb cél az emberi jólét növelése. Racionális várakozások iskolája: a gazdaságpolitika hatástalan. Az előre látható kormányzati döntések nem gyakorolnak hatást a kibocsátásra, ha váratlan a döntés, az destabilizáló hatású lehet. Joseph Stiglitz: a piaci hibák kiküszöbölésére irányuló kormányzati döntések újabb hibákat szülnek.

SZÜKSÉG VAN-E GAZDASÁGPOLITIKÁRA? George J. Stigler: a gazdaságpolitikára mindenképpen szükség van, de fontos a tudományos megalapozottság. Milton Friedman: szükség van rá, de csak igen szűk körben. Szigorú korlátokat kell érvényesíteni.

NOBEL-DÍJ GAZDASÁGPOLITIKAI KUTATÁSÉRT Év Nobel-díjas A kutatás tárgya 1976 Milton Friedman monetarizmus 1980 Laurence R. Klein statisztikai modellszimuláció 1995 Robert Lucas ésszerű várakozásokra alapozott gazdaságpolitikák elemzése 1998 Amaryta Sen jóléti gazdaságpolitikák 2004 Kydland-Prescott gazdaságpolitika konzisztenciája 2006 Edmund S. Phelps Infláció és a munkanélküliség egymásra gyakorolt hatása, a mai és jövőbeni generációk jóléte közötti összefüggés

A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) I. Már Adam Smith foglalkozott az állam szerepének meghatározásával: A társadalom védelme külső támadásokkal szemben; A társadalom tagjai között ne legyenek igazságtalanságok; Olyan kiadások, intézmények létrehozása, amelyek a társadalom többségének érdekeit szolgálják.

A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) II. Samuelson-Nordhaus négy gazdaságpolitikai funkciót különböztet meg: Jogi keretek biztosítása; A makroökonómiai stabilizációs politika meghatározása Az erőforrások elosztásának a gazdasági hatékonyság fokozását célzó befolyásolását; A jövedelemelosztást befolyásoló programok kidolgozását.

A GAZDASÁGPOLITIKA FUNKCIÓI (FELADATAI) III. Jelenleg öt funkcióról beszélhetünk: 1. Társadalmi-jogi keretek biztosítása 2. Verseny biztosítása 3. Redisztribúció 4. Allokáció rövid távon 5. Stabilitás hosszú távon

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IDŐTÁV SZERINT CÉLOK CSOPORTOSÍTÁSA IDŐTARTAM SZERINT: TÁVLATI CÉLOK STRATÉGIAI CÉLOK TAKTIKAI CÉLOK

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI I. Általánosságban: társadalmi jólét növelése, a jóléti függvény maximálása Kicsit pontosabban: gazdasági növekedés elősegítése hatékonyság növelése gazdasági stabilitás a gazdaság modernizálása jövedelemegyenlőtlenségek csökkentése

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI II. Számszerűsíthető módon (a makroökonómiai „bűvös” négyszögből kiindulva): 1. Fenntartható (egészséges) gazdasági növekedés 2. (Ár)stabilitás 3. (Teljes) foglalkoztatás 4. Egyensúly (külső és belső)

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI III. 1. Fenntartható gazdasági növekedés Mérés: GDP-növekedés + GDP-szerkezet Szerkezet: export, beruházás vs. fogyasztásorientált 2. Árstabilitás Infláció alakulása (ezen belül esetleg maginfláció) 3. Foglalkoztatás Munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta, aktivitási ráta

A GAZDASÁGPOLITIKA CÉLJAI IV. 4. Egyensúly Külső egyensúly: külkereskedelmi mérleg, folyó fizetési mérleg (egyenleg összege, illetve a GDP százalékában) Belső egyensúly: államháztartási egyenleg (a GDP százalékában)

ISMÉTLÉS: NEMZETKÖZI FIZETÉSI MÉRLEG A pénzügyi mérlegek azon együttese, amely a nemzetközi kereskedelem lebonyolításához szükséges nemzetközi pénzmozgásokat méri. Árumérleg Szolgáltatás-mérleg Jövedelem-egyenleg Viszonzatlan átutalások FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEG Tőkemérleg Tévedések és kihagyások FIZETÉSI MÉRLEG

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK I A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK I. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2013) ÉV REÁL GDP-NÖV. (%) 2000 4,2 2007 0,1 2001 3,7 2008 0,9 2002 4,5 2009 -6,8 2003 3,9 2010 1,3 2004 4,8 2011 1,6 2005 4,0 2012 -1,7 2006 2013* 0,3

A GDP-NÖVEKEDÉS MOTORJA (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2013) EXPORT BERUH. M. FOGY. K. FOGY. 2000 21,8 7,7 5,0 1,2 2001 7,8 5,9 5,3 2002 3,7 8,0 9,3 4,8 2003 6,2 2,1 2004 15,7 3,1 0,0 2005 11,6 5,6 3,8 0,2 2006 19,0 -2,5 1,9 5,8 2007 16,2 1,6 -1,6 -4,3 2008 5,7 2,9 0,6 0,1 2009 -9,6 -8,0 -6,8 2,2 2010 14,3 -9,7 -2,7 1,1 2011 6,3 -3,6 0,4 -0,3 2012 2,0 -3,8 -1,9

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK II A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK II. (FORRÁS: KOPINT-TÁRKI 2013) ÉV INFLÁCIÓ (%) 2000 9,8 2007 7,9 2001 9,2 2008 6,1 2002 5,3 2009 4,2 2003 4,7 2010 4,9 2004 6,8 2011 3,9 2005 3,6 2012 5,7 2006 2013* 1,6

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK III A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK III. (KOPINT-TÁRKI, KSH 2013) ÉV M. N. F. R. 2000 6,3 56,3 2007 7,4 57,3 2001 5,6 56,2 2008 7,8 56,7 2002 2009 10,0 55,4 2003 5,9 57,0 2010 11,2 2004 6,1 56,8 2011 10,9 55,8 2005 7,2 56,9 2012 57,2 2006 7,5

A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK IV A MAGYAR GAZDASÁG ÉS A KLASSZIKUS GAZDASÁGPOLITIKAI CÉLOK IV. (KOPINT-TÁRKI, EURÓPAI BIZOTTSÁG 2012) - ÉV ÁHT (GDP%) FFM (GDP%) FFM 2000 -3,0 -8,6 2007 -5,1 -7,3 2001 -4,1 -6,1 2008 -3,7 -6,9 2002 -9,0 -7,0 2009 -4,6 -0,1 2003 -8,0 2010 -4,3 1,2 2004 -6,5 -8,3 2011 +4,3 1,0 2005 -7,5 -7,2 2012 -1,9 1,9* 2006 -9,4 -7,4

A GAZDASÁGPOLITIKA ESZKÖZRENDSZERE 1. MAKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK monetáris politika, költségvetési politika, árfolyam-politika 2. MIKROGAZDASÁGI ESZKÖZÖK versenypolitika, iparpolitika, kereskedelempolitika, foglakoztatási politika (konkrétabban pl. támogatások, szubvenciók) 3. TÁRSADALOMPOLITIKAI ESZKÖZÖK oktatáspolitika, lakáspolitika, egészségügy- és nyugdíj-politika

A GAZDASÁGPOLITIKA RÉSZPOLITIKÁI Ágazati típusú részpolitikák: agrárpolitika, iparpolitika Funkcionális típusú részpolitikák: pénzügypolitika (monetáris és fiskális politika), versenypolitika, külgazdaságpolitika Rendszerpolitika: versenypolitika, infrastruktúra-politika, támogatáspolitika Folyamatszabályozó politika: pénzügypolitika, jövedelempolitika

A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI I. Közvetlen szereplők: Belföldiek: parlament kormány állam központi közigazgatási szervek) központi bank (függetlenség!) Külföldiek: nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

A GAZDASÁGPOLITIKA SZEREPLŐI II. Közvetett szereplők: Szövetségek (pártok, közjogi szövetségek (kamarák, TB-önkormányzatok, magánjogi szövetségek (piaci szövetségek, érdekszövetségek, lobbyk) Tanácsadók (tanácsadó intézmények, szakértői testületek, tanácsok, csoportok)

KÖSZÖNÖM, HOGY MEGHALLGATTAK ! VISZONTLÁTÁSRA