A KÜLFÖLDIEK JOGÁLLÁSNAK NEMZETKÖZI JOGI KÉRDÉSEI – ELŐADÁS – 2007. december BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

A külföldiek jogállására vonatkozó alapvető elvek Kétféle felségjognak vannak alávetve (Á-uk személyi felségjoga & FÁ területi felségjoga). Alapvető emberi jogok rájuk is vonatkoznak  csak FÁ áp-ainak státuszjogaival NEM rendelkeznek. Ált. NJ-nak nincsenek erre részletes szabályai, hézagos szabályozás  csupán elvek vannak. Külföldiekkel való bánásmód mércéinek doktrínái: ) nemzeti elbánás elve (latin-amerikai Á-ok Calvo-doktrina); ) „nemzetközi minimum standard” (XX. századtól, nyugati világ). Megoldások: 1) belső jog szabályozza (idegenjog) + 2) kétoldalú megállapodásokkal & viszonosság (ma már ritka  vö.: NSZ-ek kiterjedt rendszere).

Belépésre vonatkozó szabályok 2 FŐ ELV: egyetlen Á sem zárkózhat el más Á-ok polgáraival való érintkezés elől (vö. NZKi közösségben való részvétel) minden Á joga, hogy szabályozza a külföldiek belépését, a határokat átszelő mozgásokat (vö. szuverenitás-elve) E két elv összeegyeztethető első általános, második kivétel jellegű. Általában beutazási engedéllyel (vízummal)  de gyakoriak az Á-ok közötti ún. vízummentességi megállapodások. Illegális bevándorlás leküzdésére: kétoldalú ún. tolonc-egyezmények.

Külföldiek tartózkodása (jogok & kötelezettségek terjedelme a tartózkodási céltól + időtartamtól függ) Turisták Ideiglenes tartózkodók: munkavállalók (pl. művészek, egyetemi oktatók, kutatók) tanulm. tolyt. diákok Vendégmunkások:  NSZ-ek (pl. 1990-es ENSZ Egyezmény, ILO 97. és 143. Egyezménye). Bevándorlók: legkedvezőbb helyzetben lévő külföldiek, letelepedési engedélyük van [határozatlan időre], „kvázi-állampolgárság” Menekültek Ők szorulnak rá leginkább a NKZi védelemre.

Diplomáciai menedékjog (asylum) NSZ-ek: 1951: Genfi Konvenció & 1967-es Jkv. (menekült = azok, akiket hazájukban politikai, vallási, nemzetiségi, faji vagy tsd.-i csoporthoz tartozás miatt üldöznek v. üldöztetésnek vannak kitéve + másik Á-ban tartózkodnak), 1953-tól: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság. Diplomáciai menedékjog (asylum) Területi menedékjog A külképviseletbe menekült személy kiadásának megtagadását jelenti  belföldön! Ma már csak regionálisan létezik, Latin-Amerikában (pl. Havannai Egyezmény) politikai üldözötteknek [ lásd: 1969. évi BE = a képviseletet rendeletésszerűen kell használni]. A FÁ maga dönti el, hogy a területére menekültnek megadja-e a menedékjogot vagy sem. Külföldön! Egyetemes nemzetközi jogi szabály.

Külföldiek távozására vonatkozó szabályok (speciális esetek) ) Kiutasítás főként idegenrendészeti szab.sértés miatt. Korlátok: a) nem lehet kollektíven, b) megfelelő eljárás & legkisebb sérelem; c) jogorvoslat; d) non-refoulement elve. NJ: a kiutasítottat az áp. szerinti Á- nak vissza kell fogadnia. Kiadatás  közönséges bűntettes kiadása más Á-nak a büntetőeljárás lefolytatása céljából. NJ-ban NINCS ált. kiadatási kötelezettség. NSZ / viszonosság alapján van helye [pl.: bilaterális NSZ-ek (kb. 1500-1600); ET 1957-es többoldalú egyezménye; joghatóságot biztosító multilat. szerződések = „aut punire, aut dedere”]. Alapelvek: kettős inkrimináció elve; specialitás elve (csak olyan bcs. miatt lehet eljárást indítani, amelyre vonatkozóan a kiadatást kérték); politikai bcs-ek kizárva. Bűnügyi jogsegélyszerződések  megkezdett BE. lefolytatását adják át.

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!! dr. M o l n á r T a m á s BCE T-Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézete Tel.: 482-7223; Fax: 482-5001 E-mail: tamas.molnar@uni-corvinus.hu