Kodály Zoltán felvidéki gyűjtőútja MNÁ, 2014.
1882-ben született Kecskeméten
Család, gyermekkor Apja a vasútnál dolgozott, sokat költözködtek: Szob, Galánta, Nagyszombat Tanulmányok: Galántai népiskola, nagyszombati érseki főgimnázium 1900-ban került Pestre: Pázmány Péter Tudományegyetem – magyar-német szak Zeneakadémia – zeneszerzés tanszak
Népzene A Zeneakadémián ismerkedett meg a hozzá hasonló utakon járó Bartók Bélával, ekkor vette kezdetét életre szóló barátságuk.
Gyűjtőutak
Első gyűjtőút: Felvidék Kodály már gyerekkorában Galántán hallott népdalokat, ahogy maga jegyzi: „cselédlányoktól és parasztoktól, akik vonatra vártak az állomáson, apám ugyanis állomásfőnök volt Galántán”. De hatott rá a Vikár Bélával való találkozása, aki megismertette a gyűjtés szempontjából oly fontos masinával, a fonográffal.
A fonográf A fonográf görög szó, magyar jelentése: hangíró, mely Thomas Edison találmánya (1877). A fonográf az úgynevezett Edison féle mélyírással dolgozik, azaz a tű a hangrezgések ütemében nagyobb vagy kisebb mélységben hatol a viaszhengerbe.
Berkesi Sándor rádiójegyzete (Isten csodája, hogy még áll hazánk) „Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben egyek lehetünk. Akkor mondhatjuk majd igazán: örvendjen az egész világ!” /Kodály Zoltán/