A Népszabadság-ügy – tények és tanulságok

1. Előzmények Amit a Népszabadsággal csináltak, az nem előzmény nélküli. Megtették korábban az alkotmánnyal, az alkotmánybírósággal, a számvevőszékkel, a civil szervezetekkel, az Origóval, a TV2-vel is

2. Miért szűnt meg a Népszabadság: „gazdasági okok miatt” A nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján: Napi 37500 példány átlagosan 180 forintért (előfizetőknek 150, vásárlóknak 270), évente 300 körüli megjelenés, közel 2milliárd forint terjesztői bevétel Havi 40 millió forintos bérköltség Kiadói ökölszabály: egyharmad bér, egyharmad nyomda+papír, egyharmad terjesztés = 120 millió forint/hó Ha mindegyikre rászámolunk 20 százalékot, akkor is kijön nullára Ha korrekt a belső árazás, akkor nincs (nagy) veszteség

3. Hogyan teljesített a lappiacon a Népszabadság?  A MATESZ adataiból nem derül ki, hány példányban fogy a Magyar Idők és a Magyar Hírlap, mivel nincsenek auditálva. Szakmai becslések szerint 4500-5000 példányt adnak el címenként naponta. Magyar Nemzet: 15 ezer Népszava: 12 ezer Népszabadság: 37500 (Több fogyott belőle, mint az összes többi országos politikai napilapból együttvéve). Akkor miért kellett megszűnnie?

4. Nem a példányszám a legfontosabb   A leghatékonyabb antikorrupciós intézmény az országban A K-Monitor néhány nappal a bezárás után összegyűjtötte: a 2004 óta kormányzó bal-és jobboldali kormányok alatt több mint 5600 korrupciós ügyet tárt föl a Népszabadság. Sokkal többet, mint bárki más a magyar sajtóból, vagy mint az Állami Számvevőszék meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal együttvéve. A Népszabadság évi 2 milliárd forintból működött, ugyanennyi volt a saját bevétele. Az ÁSZ évente 8,8 milliárd, a KEHI közel 1 milliárd forintból működik évente, értelmezhető saját bevétel nélkül.

5. Nem a példányszám a legfontosabb  A Népszabadságnak nem csak a médiabeli, hanem a közéleti súlya is lényegesen nagyobb volt a példányszámánál. A legnagyobb hírtermelő kapacitás az MTI után A híreit rendszeresen átvette az ATV és az RTL Klub híradója, a Klubrádió, az Index, a HVG.hu... Vidéki és külföldi tudósítói hálózattal rendelkezett Elvégezte a legdrágább és legidőigényesebb munkát, az utánajárást, az összefüggések feltárását, a tényellenőrzést (biztonsággal át lehetett venni a híreit)

6. Milyen jogsértések érték a munkavállalókat a bezárás kapcsán?   A munkáltató hazudott a munkavállalóknak: egyszerű költözésnek állította be a Népszabadság bezárását. A döntést egy olyan felügyelőbizottság hozta meg, amelynek munkájában a munkáltató hibájából nem vehetett részt a munkavállalók FB-be delegált tagja. A döntést egy jogilag érvénytelen, aláírás és dátum nélküli levélben tudatták A munkáltató elmulasztotta a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedés előtti, törvényben előírt kötelező egyeztetést. A dolgozók e-mail postafiókját illetve szerkesztőségi számítógépeit lezárták, és nagyrészt azóta is zárva tartják A szerkesztőségi rendszerekben és számítógépeken tárolt jegyzetekhez és kéziratokhoz (amelyek a jog szerint a mi szellemi termékeink és a mi tulajdonaink) máig csak részben férünk hozzá. A Népszabadság Online tartalmait eltüntették a világhálóról, ami a szabad közléshez illetve a tartalomhoz fűződő jogainkat is sérti.

7. Milyen segítséget kaptunk az állami hatóságoktól és intézményektől?   Semmilyet. Nyílt levél a miniszterelnöknek (a Rogán- és a Lázár-minisztériumba is elküldve, máig nem érkezett válasz) Akik nem segítettek: munkaügyi hatóság, adatvédelmi hatóság, médiahatóság... Két eljárást indítottunk a Munkaügyi Bíróságon, a 15 napos határidő ellenére eddig csak egy döntés született, a hét pontos kérelmünkből csak egyet ítéltek meg, a többire nem reagáltak. 

8. Mit tett a szakszervezet és az ÜT?   Jogi védelem (TASZ) Közös megegyezés kikényszerítése (közös feltételrendszer, a főszerkesztő közvetít, nem hajlandók írásba foglalni) 100 százalékos szervezettség, mindenki helyett a szakszervezet és az ÜT tárgyal Gyengék (szerződésesek, próbaidősök stb.) előreengedése, senki sem távozik pénz nélkül

9. Konklúzió A kormány bárkivel bármit megtehet, a hatalommal szemben sem a jogrendre, sem az intézményrendszerre nem lehet számítani A médiában alacsony fokú a mozgalmi szolidaritás (a munkaerő-piaci helyzet tragikus, az egzisztenciális félelem diktál), de erős a szakmai összetartás A szervezettség és a közös fellépés segít (a Sajtószakszervezet jogsegéllyel és információkkal, az alapszervezet az egység biztosításával, az ÜT a jogi keretek kikényszerítésével) Az érdekképviseletek meg tudták volna előzni a puccsot, ha a munkáltató betartja a jogszabályokat