melléklet: Észterek1 diasor Alkoholokból és savakból kondenzációval keletkező anyagok alkohol + sav észter + víz tankönyv 111.oldaltól
Karbonsavészterek H O R1 C O + H R2 C O R1 R2 +H2O alkoholokból és karbonsavakból keletkeznek észter funkciós csoportot tartalmaznak H O R1 alkohol C O + H R2 sav C O R1 R2 észter +H2O R1 , R2 : szénhidrogén-láncok
észter képződése kondenzációval víz kihasadásával C HO + CH3 O C O etánsav C O CH3 CH2 CH3 észter etil-etanoát CH3 CH2 OH etilalkohol +H2O
Kis szénszámú észterek: gyümölcsészterek Kis szénszámú alkoholokból és kis szénszámú savakból keletkeznek: kis molekulájúak
Kis szénszámú észterek: gyümölcsészterek folyékonyak, könnyen párolognak jellegzetes, többnyire kellemes illatú anyagok, töményen mérgezők vízben kis mértékben oldhatók híg vizes oldatuk nem mérgező, gyümölcsökben fordul elő: azok jellegzetes ízét, szagát adja Felhasználásuk: ipari oldószerek (festék, lakk, ragasztó) élelmiszerek, szeszes italok , kozmetikumok, illatszerek gyártásánál mesterséges aromaanyagok
tankönyv 111.oldal 5.3
szilva alma körte sárgabarack őszibarack x Egy gyümölcs több észter különböző arányú keverékétől lesz jellegzetes ízű Oszlop1 szilva alma körte sárgabarack őszibarack etil-etanoát x propil-etanoát butil-etanoát izoamil-etanoát etil-butanoát butil-butanoát http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/gyujt/aroma.html
árlista
Mik az aromák? Miért alkalmaz az élelmiszeripar aromákat? Melyek az aromák csoportjai? Melyik csoportot használják leginkább? Miért használnak aromákból sokat? Hogyan kerülhetők el a káros hatásaik?
Műkaják https://www.youtube.com/watch?v=lESE5_f651s (Műkaják) Mit vegyünk? Mit együnk, mit tegyünk, hogy egészségesebbek legyünk? Miket ne (v)együnk meg? 3 dia / diánként max. 12 sor szöveg, szóbeli indoklással max. 5 perc
Nagy szénszámú észterek: viaszok szilárdak, de lágy könnyen formálható anyagok alacsony olvadáspontúak, kis sűrűségűek, vízben nem oldhatók, víztaszítók éghetők gyümölcsök, virágok, levelek, rovarok, szőr , toll védőbevonataként fordulnak elő, méhek építőanyagai
Gliceridek : a glicerin észterei Zsírok: glicerinből és főként telített zsírsavakból keletkeznek Olajok: glicerinből és főként telítetlen zsírsavakból keletkeznek
glicerid keletkezése: (CH2)16 HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O HC OH H2C HC H2C (CH2)16 + HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O 3H2O + (CH2)16 HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O glicerin + telített zsírsav észter : zsír
zsírmolekula olajmolekula
Zsírok Olajok szilárdak főként állati eredetűek bőr alatt: hőszigetelő réteg folyékonyak főként növényi eredetűek magvakban fordulnak elő szilárdulnak: „kötnek” olajfestékek alapanyagai közös tulajdonságok alacsony op, fp, víznél könnyebbek, vízben nem oldhatók apoláris oldószerekben oldhatók, apoláris anyagokat jól oldanak az élő szervezetek apoláris oldószerei (pl. A,D,E,K vitamin, koleszterin) lúgokkal szappanra és glicerinre bonthatók, ezek alapanyagai avasodnak (kellemetlen ízű és szagú anyagokra bomlanak) éghetők, az élő szervezetek energiaforrásai a legnagyobb energiatartalmú tápanyagok, tartaléktápanyagok