melléklet: Észterek1 diasor

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ Meretei Molli 10.c.
Advertisements

 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Műanyagok.
A bio élelmiszerek olyan növényi vagy állati eredetű élelmiszerek, amelyeket az ökológiai gazdálkodás szabályainak megfelelően állítottak elő.
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
Az anyag és tulajdonságai
Táplálékok, tápanyagok
Zsírsavak Növényi/állati eredetű zsírok/olajok fő alkotórészét képező karbonsavak Szénlánca: hosszabb nyílt láncú el nem ágazó telített.
Lipidek – zsírszerű anyagok
„Szívünk – lelkünk” egészsége Élelmiszerink minőségi előállítása és ami mögötte van! Készítette Budai Tibor Felkészítő Tanár Csaláné Böngyik Edit Corvin.
SO2.
HIDROGÉN-KLORID.
Hexán (=benzin) brómozása Készítette: Kmetty Laura 10.b
Szerves kémia Fontosabb vegyülettípusok
Készítette: Zsók Győző 10.C
Kémiai BSc Szerves kémiai alapok
Polimerkémia Poliaddíció dr. Molnárné Hamvas Lívia.
A takarmányok zsírtartalma
Étkezési zsiradékok.
Viasz és Gyümölcs észter
Az észterek.
Észterek.
Szappanok káros hatása
A cellulóz.
Cellulóz.
Cellulóz Cserés Zoltán 9.c.
Hidroxi vegyületek.
Szerves kémia Alifás telítetlen szénhidrogének
Gyermekek fejlődése és gondozásuk módszertana
A lipidek.
A kénsav és sói 8. osztály.
A salétromsav és a nitrátok
Táplálékaink, mint energiaforrások és szervezetünk építőanyagai.
A szén és vegyületei.
Oxigéntartalmú szénvegyületek csoportosítása
Az oldatok.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Táplálékok , tápanyagok
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
NYÁR mezőgazdaság. Melyik a hagyományos, és melyik a korszerű aratási folyamat ?
Háztartási vegyszerek
Takarmányok zsírtartalma
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
+ - Alkoholok Név Olvadáspont (oC) Forráspont (oC) Sűrűség (g/cm3)
HALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
Takarmányok zsírtartalma
Polimerek. Polimerek többségére jellemző tulajdonságok: rendezetlen óriásmolekulákból állnak molekuláik között gyenge, II. rendű kötések hatnak szilárd,
PÁLINKAFŐZÉS – kémiatanári szemüvegen át. XXI. Század kihívása, mert: 1.Nagy etil-alkohol tartalmú ital, aminek „nem rendeltetésszerű” fogyasztása igen.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK HIDROXIVEGYÜLETEK.
Tápanyagaink.
Lipidek.
Aromás szénhidrogének
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Vizes oldatok alkotórészeinek szétválasztási módszerei.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Tulajdonságai: színtelen gáz, kellemetlen szagú vízben jól oldódik, polimerizálódik, mérgező! rákkeltő hatású, metanol lebomlásakor is ez mérgez oldata.
A FASZÉN ELŐÁLLÍTÁSA ÉS TULAJDONSÁGAI Dr. Böddiné dr. Schróth Ágnes.
A szénhidrogének fizikai tulajdonságai. Alkánok (paraffinok) NévKépletOlvadáspont ( o C) Forráspont ( o C) Sűrűség (g/cm 3 ) MetánCH ,5-161,5- EtánC2H6C2H6.
Fontosabb karbonsavak. Fontosabb karbonsavak: Vajsav (Butánsav) n=4 Színtelen, undorító szagú folyadék  verejték  lábszag  avas vaj CH 3 CH 2 CH 2.
Biokémia Fontolva haladóknak
22. lecke A szénhidrátok.
A nitrogén és vegyületei
Élelmiszerek Az élelmiszerek fogalma. Az élelmiszerek árujellemzői és forgalmazásuk feltételei.
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
Kell ez nekem....? A szén és vegyületei.
Takarmányok zsírtartalma
Oxigéntartalmú szerves vegyületek hidroxivegyületek
Előadás másolata:

melléklet: Észterek1 diasor Alkoholokból és savakból kondenzációval keletkező anyagok alkohol + sav  észter + víz tankönyv 111.oldaltól

Karbonsavészterek H O R1 C O + H R2 C O R1 R2 +H2O alkoholokból és karbonsavakból keletkeznek észter funkciós csoportot tartalmaznak H O R1 alkohol C O + H R2 sav C O R1 R2 észter +H2O R1 , R2 : szénhidrogén-láncok

észter képződése kondenzációval víz kihasadásával C HO + CH3 O C O etánsav C O CH3 CH2 CH3 észter etil-etanoát CH3 CH2 OH etilalkohol +H2O

Kis szénszámú észterek: gyümölcsészterek Kis szénszámú alkoholokból és kis szénszámú savakból keletkeznek: kis molekulájúak

Kis szénszámú észterek: gyümölcsészterek folyékonyak, könnyen párolognak jellegzetes, többnyire kellemes illatú anyagok, töményen mérgezők vízben kis mértékben oldhatók híg vizes oldatuk nem mérgező, gyümölcsökben fordul elő: azok jellegzetes ízét, szagát adja Felhasználásuk: ipari oldószerek (festék, lakk, ragasztó) élelmiszerek, szeszes italok , kozmetikumok, illatszerek gyártásánál mesterséges aromaanyagok

tankönyv 111.oldal 5.3

szilva alma körte sárgabarack őszibarack x Egy gyümölcs több észter különböző arányú keverékétől lesz jellegzetes ízű Oszlop1 szilva alma körte sárgabarack őszibarack etil-etanoát x propil-etanoát butil-etanoát izoamil-etanoát etil-butanoát butil-butanoát http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/gyujt/aroma.html

árlista

Mik az aromák? Miért alkalmaz az élelmiszeripar aromákat? Melyek az aromák csoportjai? Melyik csoportot használják leginkább? Miért használnak aromákból sokat? Hogyan kerülhetők el a káros hatásaik?

Műkaják https://www.youtube.com/watch?v=lESE5_f651s (Műkaják) Mit vegyünk? Mit együnk, mit tegyünk, hogy egészségesebbek legyünk? Miket ne (v)együnk meg? 3 dia / diánként max. 12 sor szöveg, szóbeli indoklással max. 5 perc

Nagy szénszámú észterek: viaszok szilárdak, de lágy könnyen formálható anyagok alacsony olvadáspontúak, kis sűrűségűek, vízben nem oldhatók, víztaszítók éghetők gyümölcsök, virágok, levelek, rovarok, szőr , toll védőbevonataként fordulnak elő, méhek építőanyagai

Gliceridek : a glicerin észterei Zsírok: glicerinből és főként telített zsírsavakból keletkeznek Olajok: glicerinből és főként telítetlen zsírsavakból keletkeznek

glicerid keletkezése: (CH2)16 HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O HC OH H2C HC H2C (CH2)16 + HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O 3H2O + (CH2)16 HO C CH3 O (CH2)16 O C CH3 O glicerin + telített zsírsav észter : zsír

zsírmolekula olajmolekula

Zsírok Olajok szilárdak főként állati eredetűek bőr alatt: hőszigetelő réteg folyékonyak főként növényi eredetűek magvakban fordulnak elő szilárdulnak: „kötnek” olajfestékek alapanyagai közös tulajdonságok alacsony op, fp, víznél könnyebbek, vízben nem oldhatók apoláris oldószerekben oldhatók, apoláris anyagokat jól oldanak az élő szervezetek apoláris oldószerei (pl. A,D,E,K vitamin, koleszterin) lúgokkal szappanra és glicerinre bonthatók, ezek alapanyagai avasodnak (kellemetlen ízű és szagú anyagokra bomlanak) éghetők, az élő szervezetek energiaforrásai a legnagyobb energiatartalmú tápanyagok, tartaléktápanyagok