Műanyagok.

Az előadások a következő témára: "Műanyagok."— Előadás másolata:

1 Műanyagok

2 Fogalmuk Olyan makromolekulák, melyeket mesterségesen, művi úton hoznak létre

3 Csoportosításuk 1.) Az előállítás alapanyaga szerint:
Természetes alapú műanyagok: A természetben található makromolekulák átalakításával állíthatók elő Mesterséges alapú műanyagok: Kis molekulatömegű anyagokból - monomerekből -, szintetikus úton készülnek

4 Csoportosításuk 2.) A feldolgozás szempontja szerint
Termoplasztikus (hőre lágyuló) műanyagok, amelyek láncmolekulás vegyületek, feldolgozásuk egyszerű fizikai műveletekkel történik. Termoreaktív (hőre keményedő) műanyagok, melyek térhálós szerkezetűek. Ezeket vagy az előállítás reakciósorozata közben formálhatjuk, vagy termoplasztikus anyagok térhálósításával állítják elő. A kész műanyag hőre nem lágyul, hanem előbb megkeményedik, majd alkotórészeire bomlik.

5 Csoportosításuk 3.) Szerkezetük szerint Fonalas molekulájúak
Térhálósak

6 Csoportosításuk Mesterséges alapú műanyagok esetén az előállítás reakciótípusa szerint: Polimerizációval keletkezők Polikondenzációval keletkezők Poliaddicióval keletkezők

7 Természetes alapanyagú műanyagok
Kiindulási vegyületük: a természetben előforduló nagymolekulájú anyagok Növényi rostok Növényi tejnedvek Fehérjék

8 Cellulózalapú műanyagok
Regenerált cellulóz (viszkóz): pl. műselyem, viszkózszivacs, celofán, vatta, cellux A műselyem képződésének folyamatát a cellulóz egy hidroxilcsoportjának feltüntetésével a következőképpen jelölhetjük: A xantogenátképzésnek az a célja, hogy a cellulóz vízoldható és vizes lúgban oldható legyen olyan származéka formájában, melyből a cellulóz hidrátcellulóz alakjában egyszerű módon regenerálható legyen. Így szállá vagy fóliává húzott viszkózus xantogenátoldatból hidrátcellulózszálhoz, fóliához stb. jutnak.

9 Viszkóz

10 Cellulózalapú műanyagok
Cellulóz-észterek: Cellulóz-nitrát (robbanóanyagok, lakk, ragasztó, film/celluloid, hangszerek billentyűi, pingponglabda) Cellulóz-acetát (műselyem, impregnálószer, fólia, film)

11 Fehérjeszármazékok Alapanyagok: tej, kukorica, szójabab fehérjéi
Műszarú: fésű, gomb

12 Kaucsuk és gumi A természetes (termoplasztikus) kaucsuk láncait kénnel történő főzés közben különböző mértékben térhálósítják (gumi, ebonit)

13 Egyéb természetes alapú műanyagok
Bitumen Természetes gyantákból és olajokból előállított makromolekulák: pl. linóleum

14 Mesterséges alapanyagú műanyagok
Kiindulási vegyületek: vegyipari termékek Előállításuk történhet: polimerizációval, poliaddicióval, polikondenzációval

15 Polietilén (PE) Polimerizációs műanyag
A lánca etilén molekulából áll. Előállítása: Etilénből nagy nyomáson vagy megfelelő katalizátor jelenlétében.

16 Polietilén Tulajdonságai:
Hőre lágyuló, polimerizációs, fonalas szerkezetű műanyag Magasabb hőmérsékleten szén-dioxiddá és vízzé elég, tűzveszélyes Könnyen hegeszthető, anyagában színezhető, de ragasztani, festeni nem lehet

17 Polietilén Felhasználása: Fólia: táskák, tasakok
Szál: szúnyogháló, halászháló, kötelek, zsákok

18 Polietilén Felhasználása
Fröccsöntött termékek: flakonok, rekeszek, tárolóedények Hőszigetelések: polifoam

19 Polipropilén (PP) Polimerizációs műanyag
A lánca több ezer propilén (propén) molekulából áll Hőre lágyuló

20 Polipropilén Felhasználása

21 Polipropilén Felhasználása

22 Poli(vinil-klorid) PVC
Polimerizációs műanyag: több ezer vinil-klorid molekulából áll Hőre lágyuló műanyag Éghető, égésekor a szén-dioxid és a víz mellett hidrogén-klorid gáz képződik (mérgező, környezetszennyező!) Ragasztható, hegeszthető, festhető

23 Poli(vinil-klorid) PVC
Felhasználása:

24 Poli(vinil-klorid) PVC
Felhasználása:

25 Poli(tetrafluor-etilén) (teflon) PTEE
Polimerizációs műanyag: több ezer tetrafluor-etilén molekulából épül fel Kemény, hő, kopásálló, vegyi anyagoknak is ellenálló Feldolgozása nehéz: az olvadáspontján bomlik

26 Poli(tetrafluor-etilén) (teflon) PTEE
Felhasználása

27 Poli(tetrafluor-etilén) (teflon) PTEE
Felhasználása

28 Polisztirol (PS) Több ezer vinilbenzol molekulából felépülő polimerizációs műanyag Hőre lágyuló Kemény, merev, törékeny, átlátszó

29 Polisztirol (PS) Felhasználása

30 Polikondenzációs műanyagok
Kémiailag eltérő felépítésű alapmolekulákból (monomerekből) makromolekulák jönnek létre, melléktermék keletkezésével (általában víz) Szerkezetük lehet lineáris (fonal alakú) és térhálós

31 Nylon66 Cél: természetes selyemhez hasonlító anyag előállítása
A poliamid-6,6 (nylon66) molekula lánca több ezer 1,6-diamino-hexán és hexándisav molekulából áll. Tulajdonságai: Hőre lágyuló Nagy szakítószilárdságú Önkenő Kopásálló Lúgos mosószerrel nem mosható

32 Nylon66 Felhasználása:

33 Terylén A poliészterekhez tartozik: lineáris, hőre lágyuló műanyagok, amelyeket egy észtercsoportot tartalmazó váz jellemez. Kétértékű alkoholok és dikarbonsavak polikondenzációjával keletkező polikondenzációs műanyagok.

34 Terylén Benzol-1,4-dikarbonsav és etán-1,2-diol polikondenzációjával állítható elő. Tulajdonságai: Magas olvadáspontú, hőre lágyuló Jó kopásálló, mechanikai szilárdsága nagy Lúgérzékeny

35 Terylén Felhasználása:

36 Karbamidgyanta Aminoplaszt: egyik kiindulási anyag a formaldehid, a másik olyan vegyület, melyben legalább két reakcióképes -NH2-csoport van Karbamid és formaldehid polikondenzációjával állítják elő Hőre keményedő, térhálós műanyag Felhasználás: bútoripar

37 Bakelit Az egyik legrégebben használt műanyag
A fenoplasztok közé tartozik:fenolból és formaldehidből polikondenzációval állítják elő nagy nyomáson és magas hőmérsékleten Tulajdonságai: Hőre keményedő Nem éghető Nem olvad Savaknak, lúgoknak ellenáll Jó szigetelő

38 Bakelit Képződése, szerkezete:

39 Bakelit Felhasználása: