Elmélet és valóság Kamarás Péter 2008.június

„Más az elmélet és más a valóság !” A régi mondás úgy ismert, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Ténylegesen ez azt jelenti, hogy a végrehajtás nincs mindig összhangban az elképzelésekkel. Az eltérés leggyakrabban emberi tényezők miatt jön létre, mert a valóság „tudja az elméletet” és beavatkozás nélkül követné is azt.

Az elmélet természetesen sokféle lehet – szakágtól függően más és más Az elmélet természetesen sokféle lehet – szakágtól függően más és más. Felvonós gyakorlatban leginkább a mechanika és az villamosságtan alapelvei érvényesülnek, de más elméleti törvények is alkalmazásra kerülnek. Ha ismerjük ezeket az elvi alapokat, akkor több készülék működése könnyen érthetővé – és követhetővé – válik. Az alapelvek alkalmazásával több „kísérteties” hibajelenség is könnyen megtalálható és kijavítható.

A hiba keresése, behatárolása többlépcsős folyamat A hiba keresése, behatárolása többlépcsős folyamat. A hiba megtalálásának ideje arányos a lehetséges hiba okok számával. Célszerű először átgondolni a lehetőségeket, majd utána célirányosan keresni a hibát. 5 perc gondolkodás - 1 perc munka !

Elméleti matematika alkalmazása Az elméleti matematika körében egy függvény, vagy egy vizsgálandó érték meghatározása esetén ismert fogalom a közelítéses eljárás. Ez azt jelenti, hogy egy függvény adott pontja körül egyre szűkülő körben vizsgáljuk felvett értékét, amíg el nem érjük a kívánt pontot. Ennek meghatározására többféle lehetőség létezik; egyik eljárási mód a fokozatos közelítés elve. Ilyenkor egyre csökkenő értékű közelítésekkel próbáljuk behatárolni a függvény tényeges értékét. Ezt az elvet használják adatgyűjtők, jelátalakítók és digitális műszerek is.

A fokozatos közelítés elve a bejövő jelet egy egységnyi értékhez viszonyítjuk 0 és 1 között első ütemben fél egységnyi jel-értékkel hasonlítjuk össze; ha a bejövő jel nagyobb, akkor felfelé, ha kisebb, lefelé változtatjuk a hasonlító jel értékét második ütemben negyed egységgel növeljük (vagy csökkentjük) a hasonlító jel értékét és ezzel hasonlítjuk össze a bejövő jelet harmadik ütemben ismét felezünk, majd tovább folytatjuk a felezést addig, amíg el nem érjük a bejövő jel szintjét

1 0.5 +0.0625 bejövő jel -0.03125 +0.125 -0.25 ütem

az elmélet alkalmazása a valóságban a következőt jelenti: - egy sok részből álló logikai rendszer ellenőrzésénél nem kell lépésről lépésre végighaladni az egyes elemek vizsgálatánál, hanem elegendő a felezéses megoldással elemezni a működést - villamos áramköröknél az azt jelenti, hogy az áramkör szakadását nem kell lépésről lépésre leellenőrizni, hanem elegendő csak a felezéses megoldást alkalmazni felvonós viszonylatban erre típuspélda az aknaajtó érintkezők és biztonsági zárak vonalának hibakeresése

aknaajtó érintkezők ajtórelé HK10 HK8 HK6 HK4 HK11 HK9 HK7 HK5 HK3 HK2

aknaajtó érintkezők 2 1 3 hiba ! ajtórelé HK10 HK8 HK6 HK4 HK11 HK9

a felvonók működése során sok hiba jelentkezik a sebességváltás során - sebességváltáskor a felvonó megáll, majd újabb utasításra továbbmegy - nem jön létre sebességváltás, a felvonó gyors sebességgel megy tovább és pontos szintben fékez; túlcsúszik a fülke (szélső szinten végkapcsolóra)

Mechanikai alaptörvények alkalmazása Newton mechanikai törvényei alapján tudjuk, hogy minden testre hat valamilyen erő. A tömegvonzás és a Föld mozgása miatt egy állandó gyorsulás hat minden testre, ami erőt eredményez – ez a testek súlya. F = m * g gravitációs állandó 2 (9.81 m/s ) súlyerő test tömege

ez az erő többféle módon hathat a testre F = m * g F = m * g

ha egy testet fel vagy lefelé mozgatunk, az induláskor sebességváltozás történik, gyorsulás lép fel emeléskor a gravitáció ellen dolgozunk, így a fellépő gyorsító erő hozzáadódik a test súlyához, süllyesztéskor ezzel szemben levonódik emeléskor F = (m * g) + (m * a) = m * (g + a) süllyesztéskor F = (m * g) – (m * a) = m * (g – a)

csökken vagy növekszik a fülke sebességváltozásakor - indulás - megállás - sebességváltás fülke a függesztőkötelekre ható erő csökken vagy növekszik

alapelv kötél szemes csap fejgerenda rugó (rándítás csökkentésére)

alapelv kötél szemes csap fejgerenda rugó (rándítás csökkentésére) lazulás (vagy szakadás) esetén a csap leesik és működteti az érintkezőt

A felvonófülke függesztőszerkezében villamos érintkező ellenőrzi a kötél feszességét; amennyiben a kötél meglazul (elszakad a kötél) az érintkező leállítja a felvonó mozgását. Nem megfelelően beállított (túl érzékeny) érintkező esetében a felvonó sebességváltáskor megállhat a biztonsági kör megszakadása miatt !

a testekre ható erők között ismert fogalom a testek tehetetlensége; ennek a felvonófülke mozgásában is fontos szerepe van a mozgó testek túl gyors megállítása (nagy negatív gyorsulás) nem egyformán hat a testekre A felvonófülkén több olyan készülék van, melyek csak mechanikus áttétellel vannak kapcsolatban magával a fülkével. Amikor a fülke megáll, ezek a készülékek még további mozgásra képesek.

a.) mozgópadló terhelés mozgópadló rugó fix padló villamos érintkező

a.) mozgópadló terhelés mozgópadló rugó fix padló villamos érintkező Induláskor, sebességváltáskor a terheletlen mozgópadló a tehetetlensége miatt beleng és bejelez; nyitott fülkeajtó esetén emiatt a felvonó megáll !

b.) fogókészülék alapelve a súrlódási erők által létrejövő önzárás vezetősín fogókészülék befeszülő ék

b.) fogókészülék alapelve a súrlódási erők által létrejövő önzárás vezetősín F1 fogókészülék F2 önzárás befeszülő ék

Amennyiben a fülke fel-irányban erős lassulással áll meg, akkor a fogóék a tehetetlensége miatt tovább megy, és magától befog a berendezés ! Hajtótárcsás felvonónál a mechanikus fék lassulása nem okoz ilyen problémát – még gyors sebességről is komolyabb tehetetlenségi elmozdulások nélkül áll meg a fülke. Hidraulikus felvonó esetén a „fékút” 2-3 cm, és emiatt a lassulás értéke nagyon nagy lehet. Ilyen felvonónál egy fel-irányú mozgás közbeni hirtelen megállás (pl. ajtóhiba) esetén befog a fogókészülék !

Villamos alaptörvények alkalmazása A legáltalánosabb – és talán legismertebb – alaptörvény az Ohm törvénye, mely egy villamos ellenálláson (R) átfolyó áram (I) és a rajta eső feszültség (U) arányát fejezi ki U U R = I = I R U = I * R

az átfolyó áram értéke egyforma I = = = R R R Több ellenállás sorba kapcsolásánál is igaz ez a törvény, minden ellenálláson az értékével arányos feszültség mérhető. I R R R 1 2 3 U U U U 1 2 3 U U U 1 2 3 az átfolyó áram értéke egyforma I = = = R R R 1 3 2 a részfeszültségek összeadódnak U = U + U + U 1 2 3

Ez a jelenség közismert a karácsonyfa izzók esetében, amikor kis feszültségű (6 – 12 V-os) izzókat kapcsolnak sorba, és így rákapcsolható a lámpasor 230 V-ra. 20 db 12 V-os izzó 20 * 12 V = 240 V

Ez csak zárt áramkör esetén igaz ! 1 2 3 U szakadás esetén az áramkör bármely pontján a teljes feszültség mérhető ! ez okozza a karácsonyfa tüzeket !

Felvonós áramkörökben – a biztonsági érintkezők vonalában – az áramkörbe kötött érintkezők ellenállásain is megoszlik a feszültség. Az aknaajtó érintkezőkön az átmeneti ellenállásoktól függően normális esetben 2-3 V esik – ez nem jelentős. Amennyiben az érintkezők nagy ellenállásúak, akkor komolyan befolyásolják a vezérlőfeszültséget. Előfordul, hogy a 28 V-ból mindössze 14 V jut a 24 V-os relére – ez bizonytalan működést okozhat ! Magasabb feszültségnél előfordulhat probléma 80 V – ból mindössze 45 V jön vissza a gépházba !

aknaajtó érintkezők névleges feszültség ajtórelé HK10 HK8 HK6 HK4 HK11

aknaajtó érintkezők piszkos érintkező csökkent feszültség ajtórelé HK10 HK8 HK6 HK4 HK11 HK9 HK7 HK5 HK3 piszkos érintkező HK2 HK1 csökkent feszültség ajtórelé

A relék (vagy mágneskapcsolók) meghúzásához névleges feszültség szükséges, de bent maradásukhoz kevesebb is elegendő. U itt meghibásodik U meghúz max U névl U itt nem működik min elenged t

nyitott áramkörnél névleges feszültség biztonsági érintkezők relék meghúznak névleges, majd meghúzva maradnak csökkent feszültségről a sebességváltó relé nem tud meghúzni a csökkent feszültségről csökkent feszültség irány gyors sebesség

Összefoglalás A felvonó ténylegesen az általános fizikai alaptörvények alapján működik. Amennyiben valamilyen hiba keletkezik a működésében – legyen az mechanikai vagy villamos ok – ezekből az alaptörvényekből kell kiindulni és erre „építkezve” eljutni a lehetséges hibaforrásokig. Utána már csak el kell hárítani azokat.