A piacfelügyelet átalakításának aktuális kérdései Boldizs József Szakmai Főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Fogyasztóvédelmi Osztály Fogyasztóvédelem Magyarországon konferencia 2010. április 22.

Tartalom A 765/2008/EK Rendelet tartalma A 765/2008/EK Rendelet végrehajtásának irányai A 765/2008/EK Rendelet végrehajtásával összefüggő feladatok Szakmai álláspontok Szektorális program, hatáskörök, szankciók Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei Kormányrendelet elemei Szakterület álláspontja

1. A 765/2008/EK Rendelet tartalma (A) Az Európai Bizottság az áruk szabad mozgására vonatkozó jogszabálytervezet-csomagot 2007. február 14-én fogadta el. A tervezet tárgyalására a G7 tanácsi munkacsoportban került sor. Coreper ülés, a Versenyképességi Tanácsülést követően 2008. július 9.-ével került elfogadásra az európai parlamenti és tanácsi együttes rendelet. Az egységes értelmezés megkönnyítése érdekében a Rendeletben számos fogalom-meghatározás található. Ezek rendkívüli jelentőséggel bírnak, mivel fogalmak definícióját a Rendelet hatályba lépésével minden magyar jogszabályból törölni kell. Fogalmak: forgalmazás, forgalomba hozatal, gyártó, meghatalmazott képviselő, importőr, forgalmazó, gazdasági szereplő, műszaki leírás, visszahívás, kivonás a forgalomból, piacfelügyelet, piacfelügyeleti hatóság, szabad forgalomba bocsátás, CE-jelölés, közösségi harmonizációs jogszabályok. "piacfelügyelet": a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és hozott intézkedések, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve, hogy ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy közérdek bármilyen más elemének szempontjából.

1. A 765/2008/EK Rendelet tartalma (B) A Rendelet minden termékre kiterjed, kivéve: élelmiszer, takarmány, élő növény vagy állat, emberi eredetű termék vagy a közvetlenül a növények vagy állatok reprodukciójához kapcsoló növényi vagy állati eredetű termék. Továbbá a rendeletet nem kell alkalmazni a kábítószer-alapanyagok, orvostechnikai eszközök, az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek, gépjárművek és repülés vonatkozásában. A Rendelet alkalmazása nem korlátozza a piacfelügyeleti hatóságokat az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben szereplő egyedi intézkedések meghozatalában. A tagállamoknak piacfelügyeleti rendszert kell működtetniük, amely biztosítja, hogy azokat a termékeket, amelyek veszélyeztethetik a felhasználók egészségét vagy biztonságát, illetve ha nem felelnek meg a közösségi harmonizációs jogszabályokban megállapított, alkalmazandó követelményeknek, kivonják a forgalomból, forgalmazásukat megtiltsák, vagy korlátozzák. A piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik a termékek tulajdonságait, a dokumentumokat, illetve adott esetben mintát vesznek. Ennek során figyelembe veszik a kialakult kockázatértékelési elveket, a panaszokat és az egyéb információkat. A piacfelügyeleti hatóságok jogosultak indokolt esetben az érintett gazdasági szereplők telephelyére belépni.

1. A 765/2008/EK Rendelet tartalma (C) A piacfelügyeleti hatóságok intézkedéseket hoznak a területükön lévő felhasználók időben történő figyelmeztetésére az általuk veszélyesnek ítélt termékekre, a sérülések és más károk veszélyének csökkentése érdekében. A piacfelügyeleti hatóságok függetlenül, pártatlanul és elfogulatlanul végzik feladataikat, valamint betartják a titoktartás elvét. Súlyos veszélyt jelentő termékek vonatkozásában a tagállamok biztosítják, hogy az ilyen termékeket visszahívják, vagy kivonják a forgalomból, vagy piaci forgalmazásukat megtiltják. Az intézkedés elfogadását megelőzően az érintett gazdasági szereplő lehetőséget kap egy megfelelő, tíz napnál nem rövidebb időszakon belüli meghallgatásra. A tagállam súlyos veszély esetén értesíti a Bizottságot a meghozott intézkedésekről. (A termék azonosítása, eredete, az értékesítési lánc, a veszély jellege, az intézkedések jellege és időtartama, a gazdasági szereplők által hozott önkéntes intézkedések.) A tájékoztatás során az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelvben megállapított gyorsértesítési (RAPEX) piacfelügyeleti és információcsere-rendszer alkalmazandó. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságaik közötti hatékony együttműködést és információcserét.

1. A 765/2008/EK Rendelet tartalma (D) A külső határellenőrzésekért felelős hatóságok felfüggesztik a szabad forgalomba bocsátást a Közösség piacán, ha a termék súlyos veszélyt jelent az egészségre, a biztonságra, vagy ha a terméket nem kíséri közösségi harmonizációs jogszabályokban előírt írásos vagy elektronikus dokumentáció, vagy ha a terméket a CE-jelöléssel hamis vagy megtévesztő módon látták el. A külső határellenőrzésekért felelős hatóságok haladéktalanul értesítik a piacfelügyeleti hatóságokat az ilyen felfüggesztésről. A terméket azonban szabad forgalomba bocsátják, ha a piacfelügyeleti hatóság három munkanapon belül nem hozza meg a szükséges intézkedéseket. Ha a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék súlyos veszélyt jelent, intézkednek a termék forgalomba hozatalának tilalmáról, "Veszélyes termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet". Ha egy termék nem felel meg a közösségi harmonizációs jogszabályoknak, megteszik a megfelelő intézkedéseket, amelyek között, a termék forgalomba hozatalának tilalma is szerepelhet. "Nem megfelelő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet".

2. A 765/2008/EK Rendelet végrehajtá-sának irányai (A) Az EU Rendelet általános hatályú, teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. A Rendelet előírásai nem ismételhetők meg nemzeti szabályozásban, ezért az ilyen tagállami rendelkezést törölni kell. A Rendelet alkalmazásával összhangban az alábbi területeken indokolt kiegészítő szabályokat alkotni: - a piacfelügyeleti hatóságok és hatáskörök konkretizálása, - a piacfelügyeleti hatóságok eljárására vonatkozó szabályok rögzítése, - a közösségi gyors tájékoztatási rendszerre vonatkozó szabályozás kiegészítése, a tájékoztatási feladatokért felelős szervezet meghatározása, - a piacfelügyeleti hatóságok közötti kommunikációért és koordinációért felelős szervezet megnevezése, - a piacfelügyeleti programok elkészítéséért felelős szervezet kijelölése, - a Bizottsággal és a tagállamok piacfelügyeleti hatóságaival történő kölcsönös együttműködés megteremtéséhez szükséges rendelkezések, - a harmadik országból belépő termékek ellenőrzésével kapcsolatos előírások felülvizsgálata, - a CE-jelöléssel kapcsolatos végrehajtási szabályok szükséges korrekciója.

2. A 765/2008/EK Rendelet végrehajtá-sának irányai (B) A hazai implementálás végrehajtására 2 szakmai vélemény körvonalazódott, az egyik szakmai koncepció szerint a Rendelet végrehajtását egységesen, törvényi szinten szükséges megvalósítani. A másik koncepció szerint: a javasolt törvényi szabályozásba tartozó kérdések kormányrendeleti szinten hatékonyabban szabályozhatóak, Közösségi jogi és szakmai szempontból nem indokolt az egész magyar piacfelügyeleti területet teljesen újraszabályozni, az egységes szabályozásra maga a – piacfelügyeleti szabályozás kereteit önmagában megteremtő – Rendelet a garancia, az egységes végrehajtás minősége nem a szabályozási szinttől függ, azaz, hogy azt törvényben, vagy Kormányrendeletben szabályozzák, a Rendeletet kell a piacfelügyeleti rendszer kereteit meghatározó jogforrásnak tekinteni.

2. A 765/2008/EK Rendelet végrehajtá-sának irányai (C) Kormányhatározat szerint 2008-ban az érintett tárcáknak el kellett végezniük a jogrendszer átvilágítását. Ez 8 minisztériumot és 14 piacfelügyeleti hatóságot érintett. Utóbbiak a következők: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal, Nemzeti Hírközlési Hatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, ÁNTSZ, Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, Rendőrség, Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Vám és Pénzügyőrség, Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, építésügyi hatóságok, környezetvédelmi hatóságok.

3. A 765/2008/EK Rendelet végrehajtásával összefüggő feladatok (A) Kapcsolatot kell teremteni az Fgytv. és a piacfelügyeleti szabályokat tartalmazó egyéb ágazati törvények között. Hatályon kívül kell helyezni a Rendelet előírásaival ellentétes, illetve azonos szabályokat. Meg kell határozni, hogy a fogyasztóvédelmi jellegű rendelkezések köréből melyek minősülnek piacfelügyeleti rendelkezésnek. A tervezett módosítások azonban nem jelenthetnek feladatátcsoportosítást vagy hatáskör elvonást, azonban biztosítják, hogy a feladat- és hatáskörök a különböző jogszabályokban egyértelműen meghatározásra kerüljenek. A Rendelet a „lex specialis” elvének alkalmazásával bizonyos irányelveknek elsőbbséget biztosít a közösségi jog rendszerében. Ilyen az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv és az egyes termékspecifikus irányelvek. A Rendelet előírásai abban az esetben alkalmazandók, ha más közösségi harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak a Rendeletben meghatározottakkal megegyező célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket.

3. A 765/2008/EK Rendelet végrehajtásával összefüggő feladatok (B) Az alábbi törvények esetében hatályon kívül kell helyezni a Rendelet előírásaival ellentétes, illetve azonos szabályokat: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény; a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV törvény; (csak akkor, ha az nem az általános termékbiztonságról szóló irányelv egyes cikkeit harmonizálja), A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. Törvény; a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény; a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény; a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény; az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény;

4. Szakmai álláspontok Egyes szakmai körök szerint a termékek biztonságosságát, gazdasági szereplők felelősségi rendjét, a piacfelügyeleti eljárást általános jelleggel kell szabályozni. Ezzel szemben a Rendelet (5) preambulum bekezdése szerint: „Az ezen rendelet által létrehozott piacfelügyeleti keretnek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie a közösségi harmonizációs jogszabályoknak a piacfelügyeletre vonatkozó már létező rendelkezéseit és azok végrehajtását. A lex specialis elvvel összhangban azonban e rendeletet csak akkor kell alkalmazni, amennyiben más, már létező vagy jövőbeli közösségi harmonizációs jogszabályok nem tartalmaznak az itt meghatározottakkal megegyező célkitűzésű, jellegű vagy hatályú egyedi rendelkezéseket.” Továbbá a Rendelet (5) preambulum bekezdése szerint: „Az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályokat határoz meg a fogyasztási cikkek biztonsága vonatkozásában. A piacfelügyeleti hatóságoknak lehetőségük kell, hogy legyen az ezen irányelv értelmében rendelkezésükre álló speciálisabb intézkedések meghozatalára.”

5. Szektorális program, hatáskörök, szankciók A tagállamok egy általános piacfelügyeleti programot, vagy a felügyelt piacokra vonatkozó ágazatspecifikus programokat dolgoznak ki, és ismertetik azokat a többi tagállammal és a Bizottsággal, és azt nyilvánosságra hozzák. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy piacfelügyeleti hatóságaik rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátásához szükséges hatáskörökkel, forrásokkal és ismeretekkel, illetve hogy piacfelügyeleti hatóságaik az arányosság elvének megfelelően gyakorolják hatáskörüket. A Rendelet rendelkezései megsértésekor a tagállamoknak meg kell állapítaniuk a gazdasági szereplőkre vonatkozó büntetési szabályokat, a súlyos jogsértésre vonatkozó szankciókat is ideértve. Meg kell hozniuk a végrehajtás kikényszerítéséhez szükséges valamennyi intézkedést. A szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és növelhetők, ha az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette e rendelet rendelkezéseit.

6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I 6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I. Fejezet Általános rendelkezések (A) Értelmező rendelkezések A fogalmak meghatározásakor a törvény-tervezet visszautal a Rendeletre. Szabályozó rendelkezések Ha fogyasztóvédelmi jogszabály a rendelettel azonos céllal szabályoz részletes rendelkezéseket, akkor „lex speciális”, II. fejezet. A rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a nem harmonizált területre is. A forgalmazás alapvető követelményei Csak biztonságos termék hozható forgalomba. Megfelel az összes közösségi jogszabályban előírtaknak. A termék akkor biztonságos, ha nem veszélyezteti a felhasználók egészségét, biztonságát. Biztonságos a termék, ha azt az EU biztonságossági követelményeinek, vagy a szabványoknak megfelelően gyártották.

6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I 6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I. Fejezet Általános rendelkezések (B) CE jelölés Azt jelenti, hogy a termék minden közösségi követelménynek megfelel. Jól láthatóan, olvashatóan, eltávolíthatatlanul kell elhelyezni a terméken, vagy a csomagoláson, vagy a kísérő dokumentáción. A forgalomba hozatal előtt kell elhelyezni a terméken a CE jelölést. Felelősségi szabályok A termék gyártásáért a gyártó, a forgalomba hozatalért a gyártó vagy importőr, a forgalmazásért a forgalmazó a felelős. Ha a forgalmazó észleli a biztonságossági és megfelelési követelmények megsértését, akkor köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni. Ha ezt elmulasztja, akkor ő is felelős.

6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I 6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I. Fejezet Általános rendelkezések (C) Piacfelügyeleti hatóságok eljárásának közös szabályai Piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik a követelmények betartását, eljárnak azok megsértése esetén. Mintát, ellenmintát vehetne, a mintavételi költségek és a laborvizsgálati költségek a gazdasági szereplőt terhelik. A gazdasági szereplő köteles az összes szükséges dokumentumot, adatot bemutatni, a hatóság ezt üzleti titokként kezeli. A hatóság korlátozhatja vagy megtilthatja a termék forgalmazását, elrendelheti a forgalomból való kivonását, a termék visszahívását, vagy megsemmisítését. (Gazdasági szereplőnek nyilatkozattételi lehetőséget kell adni, minimum 10 napot!). A hatóság piacfelügyeleti bírságot szabhat ki, ennek azonban a jogsértés súlyával arányosnak kell lennie. Kötelező a bírságolás, ha jogsértés a biztonságot, egészséget veszélyezteti, kötelezettség nem teljesítése esetén, CE jelölés, ill. tájékoztatási kötelezettség hiányában. A piacfelügyeleti bírság összege 10.000.-Ft-tól 100 millió Ft-ig terjedhet. Végrehajtható az I. fokú határozat ha a veszély a felhasználó biztonságát, egészségét veszélyezteti, vagy ha azok széles körét érinti. A hatóság a határozatát közzéteszi, ha az jogerős, vagy ha termék veszélyes.

6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I 6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei I. Fejezet Általános rendelkezések (D) Tájékoztatási követelmények Veszélyes termék esetén a hatóság a RAPEX rendszeren keresztül értesíti az Európai Bizottságot a meghozott intézkedésekről. (Ideértve a gazdasági szereplők által meghozott önkéntes intézkedéseket is.) A piacfelügyeleti hatóságok információikat a KPIR rendszerbe küldik a fogyasztóvédelmi hatóság (NFH) központi szervének. A piacfelügyeleti hatóságok tájékoztatásának kölcsönösnek kell lennie. A tájékoztatásnak ki kell terjednie: A termék beazonosíthatóságára, A veszély leírására, a vizsgálatok eredményeire, a levont következtetésekre, A hatósági intézkedésekre, A forgalmazással kapcsolatos információkra.

6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei II 6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei II. Fejezet Fogyasztóvédelmi rendelkezések (A) Általános rendelkezések Külön fogalom vonatkozik a fogyasztóra, a termékre, a gyártóra és a forgalmazóra. E fejezet rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha létezik közösségi szabály (harmonizált terület). A termék használatával kapcsolatban a kockázatokról a gyártónak figyelmeztetnie kell a fogyasztót. A forgalmazónak elő kell segítenie a biztonságosság ellenőrzését, együtt kell működnie a gyártóval és a hatóságokkal. (Termékkel kapcsolatos tájékoztatás továbbadása, a termék eredetének igazolása, annak biztosítása, hogy a gyártó ellenőrizhesse a termék biztonságosságát.) A biztonságosság megítélésénél figyelembe kell venni: Nemzeti ill. harmonizált szabványt, EU iránymutatást, szakmai követelményrendszert, tudományos és technikai ismereteket, ésszerű fogyasztói elvárásokat. A termék jellemzőit, más termékre gyakorolt hatását, külső megjelenését, címkézését, gyermek-és időskorúakra való hatását.

6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei II 6. Piacfelügyeleti törvény tartalmi elemei II. Fejezet Fogyasztóvédelmi rendelkezések (B) Ha a gazdasági szereplő tudja, hogy a termék nem biztonságos, akkor tájékoztatnia kell erről a hatóságot. Nem forgalmazhatóak a nehezen felismerhető, vagy megtévesztő termékek. Ha a hatóság megállapítja a rendelkezések megsértését, akkor előírhatja a veszélyre való figyelmeztetést, a forgalmazást előzetes feltételhez kötheti. Veszélyes terméknél a hatóság a kereskedelmi kommunikációt megtilthatja. Hatóságok ösztönzik a gyártók, forgalmazók önkéntes intézkedéseit (szakmai szabályzat, etikai kódex). Súlyos veszély esetén a hatóság már a döntés előtt tájékoztatást adhat a KPIR rendszerbe. A korlátozó intézkedésekről a RAPEX rendszeren keresztül értesíteni kell az Európai bizottságot.

7. Kormányrendelet elemei (A) Felügyelet, program Hatóságok felügyeletét 4 évente értékeli a felügyeletet ellátó miniszter, az eredményről tájékoztatja a Piacfelügyeleti Tanácsot. Hatóság a hatáskörébe tartozó termékekre éves piacfelügyeleti programot készít, ezt a felügyelő miniszter hagyja jóvá, majd elküldi a Piacfelügyeleti tanácsnak. Piacfelügyeleti eljárás szabályai Hatósági vizsgálat a tételazonosítóval rendelkező termékre vonatkozik (vizsgálati jegyzőkönyv, tanúsítvány). Az okiratba foglalt megfelelőség nem zárja ki a hatósági eljárást, ha a termék veszélyes. Hatóság vizsgálatot végeztethet kijelölt, notifikált, akkreditált szervezettel. Megbízás nem adható annak a szervezetnek, aki a termék megfelelőségét korábban már vizsgálta.

7. Kormányrendelet elemei (B) Különös szabályok fogyasztási cikkekre Az EU Bizottság határozata alapján a veszélyes termék Európai Gazdasági Térségen kívülre történő kivitele tilos. Az illetékes hatóságnak 15 munkanapon belül minden intézkedést meg kell hoznia. Az érintettek a hatóság határozatát követő 22 munkanapon belül észrevételeket tehetnek. Az NFH központi szerve a nemzeti kapcsolattartó pont a RAPEX rendszerben és működteti a KPIR-t. Az NFH az információkat haladéktalanul továbbítja a társhatóságoknak. A gazdasági szereplők tájékoztatási kötelezettsége a hatóság és a KPIR felé áll fenn. Súlyos veszély esetén az EU Bizottságot tájékoztatni kell a termék által jelentett veszélyről, a nyomon követésről, fogyasztók és gazdasági szereplők irányába tett intézkedésekről. Első piacfelügyeleti szűrés a vámhatáron, eljárás kockázat-elemzésen alapul, hiányosság esetén a vámkezelés felfüggesztése, tárolási, megsemmisítési költségek a vámkezelést kérőt terhelik.

8. Szakterület álláspontja (A) Piacfelügyeleti törvény-tervezet A termék megfelelővé tétele, a jogsértés megszüntetése, kivonás, ill. visszahívás esetében is legyen lehetőség piacfelügyeleti bírság kiszabására. A szankció rendszer átlátható, koherens és fokozatos legyen, pontosan legyen szabályozva, hogy mit tehet a hatóság első körben és súlyos veszély esetén. A bírság ismételten is kiszabható legyen. Az előterjesztés szövegében kerüljön be, hogy az NFH is kijelölt piacfelügyeleti hatóság. A fogyasztási cikkekre vonatkozó miniszteri rendeleteket, csak a fogyasztóvédelemért felelős miniszter egyetértésével lehessen kiadni.

8. Szakterület álláspontja (B) Kormányrendelet-tervezet A Piacfelügyeleti Tanács titkársági feladatait továbbra is a fogyasztóvédelemért felelős terület végezze. Veszélyforrás megszüntetését követő ismételt forgalomba hozás esetén új tételazonosító és új termékazonosító szükséges. A KPIR-be tájékoztatást adók és kapók közé a kamarák és forgalmazók mellett indokolt bevenni a gyártót és az importőrt. Veszélyes termékkel kapcsolatos értesítéskor a hatóságoknak a KPIR-be információt kell szolgáltatniuk a gyártóról, a termék mennyiségéről, a forgalmazóról. Ezek hiányoznak a jelenlegi tervezetből. A piacfelügyeleti hatóságok ne csak a forgalomba hozatalt megtiltó határozataikat küldjék meg az NFH-nak a KPIR-be, hanem az összes idevonatkozó intézkedésükről küldjenek tájékoztatást.

Összességében A hazai piacfelügyeleti szabályrendszert úgy kell felépíteni, hogy a 765/2008/EK Rendelet végrehajtható legyen, de ne sérüljön a Rendeletben deklarált „lex speciális” elv, a már meglévő, a fogyasztási cikkekre létrejött és jól működő szabályrendszert „ne verjük szét”. De ezt szerencsére a Rendelet nem is engedi!

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!