ŐSKOR A KÉPZŐMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉG GENEZISE ÉS SZEREPE A TUDAT KIALAKULÁSÁBAN (A. D. SZTOLJAR)

A Lascaux-i barlang i.e. 15 000-10 000

Lascaux

Bölény(ek) képe az Altamira barlangban

Állatábrázolások a Lascaux-i barlang mennyezetén

Ló, Lascaux, i.e. 15 000-10 000

Vörös festékkel keretezett kézlenyomatok, vörös körök („korongok”) és bölények oldalnézetből való vonalrajza a Castillo barlangból (Spanyolország). A fríz hosszúsága kb. 4,30 m „Makaróni” – az Altamira barlang (Spanyolország) jobb oldali termének agyagmennyezetére ujjakkal rajzolt ábra. Az ábrázolás hosszúsága 5 m

1 2 3 1. – A „montespani medve” – az állat agyagból mintázott teste (hossza 1,10 m) 2. és 3. – Macskafajta ragadozó agyagból mintázott alakja a Montespan barlangból (hossza 1,60 m) Agyagból megmintázott bölények a Tuc d’Audoubert barlangból (Franciaország) a – az egész dombormű, b – a jobb oldali bölény oldalnézetben (0,61cm), c – ugyanez előlnézetben a b c

A „természetes makett” rekonstrukciója, miután medvebőrbe öltöztették, és az állat fejével kiegészítették

Állatábrázolások Az aurignaci korra jellemző profilrajzok: a bölény-ábrázolás egymást követő modelljei a – durván geometrikus körvonal, La Pena de los Hornos (agyagba rajzolva, hossza: 0,42 m) b – elnagyoltan általánosító konturrajz, Pair-non-Pair (sziklavéset, hossza: 0,75 m) c – részletező körvonal, La Gréze (mélyen a sziklába vésve, hossza: 0,60 m) Az állat (medve) megtestesítésének alapvető genetikai láncszemei a paleolitikumban: a – természetes makett b – elvontan általánosító kontúrrajz c – mozgó állat művészi ábrázolása Állatábrázolások

A ló ábrázolásának fejlődése a felső paleolitikum folyamán: 1– primitív körvonal (véset Altamirában, hossza: 0,34 m) 2 – általánosított körvonal (véset, Pair-on-Pair, hossza kb.: 0,80 m) 3 – részletezett „kétlábú” körvonal ábrázolás, kidolgozott részletekkel (véset, Les Combarelles, hossza: 0,85 m) 4 – álló „négylábú” művészi ábrázolása (rajz, Niaux, hossza: 0,70 m) 5 – mozgásban levő ló két színben való ábrázolása („freskó”, Lascaux, hossza: kb. 1,50 m) 4 5 Ló kontúrrajza agyagfelületen a Montespan barlangban, a hát, a farok és helyenként a fej domborműszerű modellálásának nyomaival (hossza: 0,68 m ) Állatábrázolások

Dolní Vestonice Agyagból mintázott kis medvefigura (hossza: 0,07 m) Női alak tematikus („realisztikus”) ábrázolása Sematikus női szobrocska (magassága: 0,09 m) a – elölnézet, b – oldalnézet, c – a figura körvonala oldalnézetben

A nőre utaló jelszerű ábrázolások: 1-3 – La Ferrassie lelőhely vésetei 4-5 – Mezin lelőhely vésetei Mezini „madarak” (az első figura magassága kb. 0,06 m, a többi figura mérete is hasonló) „…a mezini kis „madárfigurák” tárgyiasult formában közvetítik a „madár-nő” bonyolult és különös módon összefonódott képzetét…” (A. D. Sztoljar)

„Fej nélküli” nőábrázolások: 1-2 – Peterfels (függők) 3 – Pekárna (szobor, madárszerű vonásokkal) 4-10 – La Roche (egyértelmű madárszerű vonásokkal ábrázolt antropomorf figurák) 11 – Hohlenstein 12 – Fontalés A nő alakját megjelenítő elemi ábrázolások egymásutánja: a – szobor (a Willendorfi „Vénusz”) b – dombormű (Laussel, sziklaperem) c – sík vésetek, karcok (La Marche)

Kompozíció az El Pindal barlangból (együttes hosszúsága: 0,90 m) Kompozíció a Lascaux barlangból (együttes hosszúsága: 1,40 m) „Mindkét kompozíció fő szervező elemének megfelelése, az, hogy dramaturgiai szempontból meghatározzák és kifejezik az ábrázolás szüzséjét, arra enged következtetni, hogy az ábrázolások harmadik komponensének (Lascaux-ban a boton ülő madár, El Pindalban a hat botból álló sor) szemantikai funkciója is rokon, és belső értelmi asszociáció révén szervesen kapcsolódnak egyymáshoz.” (A. D. Sztoljar)