Mindennapok munkajoga – 5. Dr. Csőke Rita BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A mai témáink Házi feladatos kérdések… Először is, térjünk picit vissza az előző óta témájához… „Kiszínes” a magatartások témaköréből És akkor tényleg a mai óra anyaga: Személyiségi jogok Adatvédelem Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A személyiségi jogok védelme (Mt. 9-11.§) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Alapja a Ptk. Az első órán megbeszéltük, hogy az Mt. háttérjogszabálya a Ptk. A személyeket megillető védelem szabályai legrészletesebben a Ptk-ban találhatók. A feleket (mindkettőt!), mint személyeket megillető személyiségi jogokat minden jogviszonyban – így a munkajogviszonyban is – érvényesíteni kell. (Ha nincs jogviszony, akkor is… Ez nem „szerződéses kérdés”) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Személyiségi jogok az Mt-ben Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42–54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Hogy néz ki mindez a személyiségi jogok kapcsán? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42–54. §-a - 1. A múlt órán megbeszéltük, hogy van olyan, hogy egyenrangú jogok ütközhetnek. Hogy néz ki mindez a személyiségi jogok kapcsán? „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.” Mi jut eszükbe a személyiség szabad érvényesítéséről? Példák? Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A személyiség szabad kibontakozta-tása? Csak egy példa: munkahelyi dress code-ok Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk. ) 2:42–54 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42–54. §-a - 2. „Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.” Vagyis az emberi méltósághoz fakadó jog nem korlátozható! Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Ptk. 2:43. § [Nevesített személyiségi jogok] A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; c) a személy hátrányos megkülönböztetése; d) a becsület és a jóhírnév megsértése; e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; f) a névviseléshez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) Fentebb láttuk, hogy a személyiségi jogokat törvény és mások jogai korlátozhatják. Vagyis korlátozhatók. A törvény esetünkben az Mt., a „más” pedig lehet a munkáltató, de akár harmadik személy is. Ugyanez igaz fordítva is: a munkavállaló joga is lehet korlát a munkáltatónak. Pár korlátozást korábban már átvettünk: Pl. véleménynyilvánítás joga, magatartási korlátozások – a korlátozással védett jog a munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdeke Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9 A személyiségi jogok korlátozása a munkajogban (Mt. 9.§) – a munkavállaló „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell. A munkavállaló a személyiségi jogáról általános jelleggel előre nem mondhat le. A munkavállaló személyiségi jogáról rendelkező jognyilatkozatot érvényesen csak írásban tehet.” Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §) – 1. A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. Emlékezzünk vissza az előző órára! Véleménynyilvánítás szabadságánál mondtuk: A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságába még valós tények esetén sem fér bele, hogy a megfogalmazás kifejezésmódja aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, sértő és megalázó legyen. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A becsülethez és jóhírnévhez való jog (Ptk. 2:45. §) – 2. A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Személyiségi jogok és a munkáltató ellenőrzési joga (Mt. 11. §) (1) A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. (2) A munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a technikai eszközöknek az alkalmazásáról, amelyek a munkavállaló ellenőrzésére szolgálnak. Fontos, hogy a munkavállaló tisztában legyen az ellenőrzés eszközeivel, módjaival (tilos pl. titokban kémprogram telepítése). Nem kell egyetértenie, de előre tudnia kell róla, mert erről a munkáltató tájékoztatta. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Személyiségi jogok és a munkáltató ellenőrzési joga (Mt. 11. §) – 2. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével. A munkáltató így is csak olyan ellenőrzési módszert választhat, amely arányos a céllal. (Pl. nem szondáztathat zaklatásszerűen, nem alkalmazhat kamerarendszert, ha nincs olyan védendő érték, ami ezt indokolja, stb.) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A személyiségi jogsértés munkajogi szankciói Ptk-ra utalás az Mt-ben (ld. fentebb is): a Ptk. 2:52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2:53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. DE: Ptk. 2:52. § (1) bekezdés – a sérelemdíj – alkalmazandó (!); 2:53. § - kártérítés Ptk-beli szabályai helyett tehát az Mt. kártérítési szabályai alkalmazandók. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Adatvédelem a munkajogban Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Adatvédelem a munkajogban? Persze! Mert személyes adatokhoz jut(hat) a munkáltató.. A toborzás-kiválasztás során (és még csak „reménybeli munkáltató”). A munkaviszony szabályos teljesítése során pl. a munkabér kifizetése, az azzal kapcsolatos adózás, esetleges kedvezmények igénybe vételéhez olykor még nem is csak a munkavállaló személyes adatai szükségesek. Egészségügyi, munkabiztonsági okból Képzések, továbbképzések kapcsán A munkáltató jogainak védelméhez (pl. vagyonvédelem, üzleti titok) A munkaviszonyban őt megillető ellenőrzési jogosultságai gyakorlása során is előfordulhat, hogy személyes adatokhoz jut. Az adatvédelem egy igencsak komplex jogterület! - Most csak vázolni tudjuk, és azt is csak a munkajogra…

Emlékezzünk vissza az óra elején megbeszéltekre! Ptk. 2:43. § A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. Mt. 9. § „A munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével a) közvetlenül összefüggő okból b) feltétlenül szükséges és c) a cél elérésével arányos. A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról a munkavállalót előzetesen tájékoztatni kell.” Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A munkajogi személyes adatkezelés alapvetése Mt. 10. § (1) A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyiségi jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. (2) A munkáltató köteles a munkavállalót tájékoztatni személyes adatainak kezeléséről. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Mi a személyes adat? „Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.” (Info tv.) Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Adatvédelmi kérdések tipikus esetei a munkajogban Képmáshoz, hangfelvételhez való jog (tipikus esete: kamerák a munkahelyen) Elektronikus és postai levelezésbe betekintés Számítógép átvizsgálása Internet forgalom ellenőrzése Céges telefonhasználat Cégautó helymeghatározása Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Referenciák, vélemények a munkavállalóról A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog (Ptk. 2:48. §) A Ptk. szerint a „Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges”. Vajon lehet ráutaló magatartással is? De: Mt - a munkahelyi kamerarendszerek szabályos használata – tájékoztatás elég Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Hogyan kerülhetők el az adatvédelmi problémák? Sok problémát meg lehet előzni, ha a munkáltató megfelelően pontosan szabályoz. Szabad-e pl. céges telefonon magáncélú telefont bonyolítani vagy sem? – De: adózási specialitások. Szabad-e a munkáltató személyes használatra átadott eszközeit nem a munkavégzés céljára használni? Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A téma iránt mélyebben érdeklődőknek… Ajánlott irodalom a munkahelyi adatvédelem témakörében: ILO Code of Practice – Protection of workers’ personal data Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Jogeset: Pfv.IV.20.087/2011/4. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tényállás 1. A felperes határozott időtartamú munkaszerződéssel 2008. október 7-től 2009. április 6-áig kármegelőzési felelős munkakörben dolgozott az alperes kiskőrösi áruházában. Munkaköri feladata volt az áruvédelmi tevékenység ellátása körében az operátori szobából a kamerarendszer megfigyelése, valamint az éjszakai műszakbeosztás során az eladótérben végzendő rutinellenőrzés. Az áruház területén, így az eladótérben és a szolgálati bejárati ajtón is „kamerával megfigyelt terület" feliratú táblák kerültek elhelyezésre. Az alperes egyik alkalmazottja az operátori szoba falában rejtett kamerát helyezett el abból a célból, hogy azzal a felperes éjszakai munkavégzését ellenőrizze, róla felvételt készítsen. A felvétel szerint a felperes a 2009. január 22-i, február 7-i és február 11-i éjszakai műszakban, a rutinellenőrzés elvégzése céljából az operátori szobát nem hagyta el, a székén ülve aludt. Ezért a munkáltató figyelmeztetésben részesítette. Határozott idejű munkaszerződése lejártát követően az alperes új munkaszerződést nem kötött a felperessel.

A felperesi álláspont Az alperes megsértette a kép- és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát és jóhírnevét és kérte 5.000.000 forint nem vagyoni kárának megtérítését. A róla készített felvétel személyes adatnak minősül, az azzal való visszaélés pedig személyhez fűződő jogát sérti. A hang- és képfelvétel készítéséhez nem járult hozzá, a munkavégzés ilyen módon történő ellenőrzéséről őt a munkáltató nem tájékoztatta. Az általa nem ismert, titkosan elhelyezett kamera használatához ráutaló magatartással nem adható hozzájárulás. Jóhírnevét az alperes annak valótlan állításával sértette meg, hogy a munkáját nem végzi megfelelően. A kamera felfedezését, majd munkája elvesztését követően előállott pszichés állapotromlása miatt súlyos álmatlanságban szenvedett és orvosi kezelésre szorult. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az alperesi álláspont Az alperes azt állította, hogy a felperes tudott az operátori szobában a kamerás kép- és hangrögzítésről, mert az erre figyelmeztető felirat az érintett időszakban a szoba ajtaján elhelyezésre került. Így azzal, hogy a szobába belépett, a felvétel készítéséhez a - jogsértést kizáró - hozzájárulása megadottnak tekinthető. A felvételeket nem hozta nyilvánosságra, azokat zárt helyen kezeli. A felperes jóhírnevét sértő, valótlan tényt pedig nem állított vagy híresztelt. A perben nem bizonyították kétséget kizáróan, hogy az operátori szoba ajtaján valóban kint volt a figyelmeztetés. Az alperes viszont hangsúlyozta, hogy a kép- és hangfelvétel visszaélésszerű készítésének megállapíthatósága szempontjából nem a kamera fizikai elhelyezésének, hanem a felvételkészítés lehetőségének van ügydöntő jelentősége. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban 1. Az alperes a felperes - ráutaló magatartással adott - hozzájárulásával készült kép- és hangfelvétel készítésével a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát nem sértette meg. A perben nem volt vitás, hogy a szolgálati bejáratokon elhelyezett figyelemfelhívó táblák tájékoztatták a belépőt, hogy az adott területen (helyiségcsoportban) kamerával való megfigyelés történik. Ez a tájékoztatás értelemszerűen kiterjedt a szolgálati bejáraton keresztül megközelíthető valamennyi helyiségre, amely az alkalmazottak munkavégzésének helyeként szolgált. Az nyilvánvaló, hogy ilyennek az intim használatú helyiségek nem tekinthetők. Ezért a munkavállalónak tudomása volt annak lehetőségéről, hogy a munkavégzés helyén róla felvétel készül. Azzal, hogy az alkalmazottak számára fenntartott helyiségbe belépett, ráutaló magatartással hozzájárulását adta a felvétel készítéséhez. Mindennapok munkajoga, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék