Munkajog 4. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita

Az előadások a következő témára: "Munkajog 4. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita"— Előadás másolata:

1 Munkajog 4. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

2 A mai témáink Általános magatartási szabályok Személyhez fűződő jogok
Jogeset feldolgozása a témából Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

3 Általános magatartási követelmények (Mt. 6-8. §)
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

4 Az adott helyzetben elvárható magatartás
A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Zsinórmérték, objektív alapú mérce. Nem az adott személytől elvárható, hanem „úgy általában” az adott helyzetben. De: ez is lehet nagyon különböző! Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. „nemo auditur suam turpitudinem allegans” - elv Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

5 Jóhiszeműség és tisztesség követelménye, együttműködési kötelezettség
A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

6 Méltányos mérlegelés elve
A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

7 Tájékoztatási kötelezettség
Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

8 Joggal való visszaélés tilalma
Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Fordítva megfogalmazva: a jogokat csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni. (Arra kell használni őket, amire valók.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

9 Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme
A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

10 A munkavállaló véleménynyilvánítási joga
A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. A bírói gyakorlat szerint a véleménynyilvánítás szabadságába viszont még valós tények esetén sem fér bele, hogy a megfogalmazás kifejezésmódja aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, sértő és megalázó legyen. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

11 Véleménynyilvánítási jog a közszférában dolgozók esetén
Közalkalmazottak: ugyanaz, mint amit megbeszéltünk Közszolgálati tisztviselők: szigorúbb, több a szempont (jó közigazgatásba vetett bizalom, munkáltató helyes megítélése, a közszolgálat céljának nem-veszélyeztetése, stb.) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

12 Az üzleti titok védelme
Mt. 8. § (4) bekezdés: „A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.” Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

13 Jogeset: Mfv.II.10.027/2016/3. BME GTK Üzleti Jog Tanszék
Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

14 A tényállás: A felperes 2001-től állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. Az alperes 2012-ben úgy döntött, hogy részt vesz egy nemzetközi kutatási projektben, amelynek egy külföldi partner volt a konzorciumvezetője. Az alperes részéről a projektvezető a felperes volt. A felperesnek volt egy saját cége is, amely mérési-kutatási szolgáltatásokat kínált. Ilyen tevékenységet az alperes is folytat. Az alperes és a felperes között korábban már volt feszültség a felperes cége kapcsán, mivel az több alkalommal is az alperes munkáltató által is elvállalható munkákra vállalkozott. Ezt a felperes sem vitatta, de szerinte ez „nem volt egy nagy truváj”. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

15 A tényállás – 2. A felperes 2012 decemberében lemondott a cég ügyvezetésről, 2013 áprilisában pedig eladta az üzletrészét. A vevő az egyik korábbi tulajdonostárs volt, aki ugyanazon a szervezeti egységnél dolgozott, mint a felperes, ráadásul a felperes volt a témavezetője. 2013 februárjában az alperes képviselője tájékoztatást kért a projekt dokumentumai aktuális állásáról, és ebből kiderült számára, hogy a felperes cége önállóan is megjelent konzorciumi partnerként. A feszültség eszkalálódott. A felperes június 20-án a következő szövegű t küldte a felettesének, másolatban a külföldi konzorciumvezető képviselőjének: „Amint ezt megbeszéltük, lemondok a projekt vezetéséről, tekintettel arra, hogy a jövőben nem látom biztosítva azokat a személyi, tárgyi és szakmai feltételeket, amelyek garantálnák a projekt sikeres megvalósítását.” Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

16 A tényállás – 3. A felettese ekkor felvette a konzorciumvezető külföldi partnerrel a kapcsolatot. A konzorciumvezető képviselője arról tájékoztatta, hogy a felperessel június 18-án beszélt telefonon. Június 19-én az alperesnél kialakult helyzetre tekintettel pedig az alperes feladatait és költségvetését – egy sürgető pályázati határidő miatt – már más „competent partnerhez” csoportosították át. Ezt a tájékoztatást egy júliusi 4-ei váltás is rögzítette. (A más „competent partner” egyébként pont a felperes egykori cége volt.) Az alperes azonnali hatályú felmentéssel június 24-én kelt, 27-én kézhez vett nyilatkozatával megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, majd a konzorciumvezetővel folytatott hosszas tárgyalásokat követően jelentős részben visszaszerezte a feladatait és a költségvetését a projektben. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

17 A felmentés indokolása:
A felperes a cégével az alperes versenytársaként lépett fel, ezzel sértette a felperes jogos gazdasági érdekeit, A konzorciumvezető közvetlen tájékoztatásával pedig megsértette a jóhiszeműség követelményét, az együttműködési kötelezettségét, és megsértette az alperes jó hírnevét. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

18 A felperes keresete: A felperes a perben azt állította, hogy
A felmondás időpontjában a céghez már nem volt köze; A konzorciumvezetőnek is közvetlenül megküldött ben nem tényállítás volt, hanem a magánvéleménye; A projektvezetés pedig – az alperes által sem vitatottan - nem volt a munkaköri leírásában, nem volt a munkaköri feladatai része, így azzal kapcsolatosan kötelezettségszegést sem tudott megvalósítani, mert ezzel kapcsolatban nem terhelte együttműködési kötelezettség; Kár pedig nem érte az alperest, hiszen a projektet végül kb. visszarendezték az eredetire. A felperes a perben csatolta a konzorciumvezető képviselőjének október 1-jén kelt nyilatkozatát, mely szerint döntését kizárólag szakmai alapon hozta meg, nem pedig a felperesi tájékoztatásra tekintettel. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

19 A Kúria döntése a felülvizsgálati eljárásban:
A felperes megsértette a munkáltató jogos gazdasági érdekét, mert versenyző magatartást tanúsított. DE: ez nem volt jogszerű indoka a felmondásnak, mert az alperes erről 2013 márciusában tudomást szerzett, júniusig pedig nem intézkedett, érdemben nem tett ez ellen semmit. Vagyis tényszerűen ugyan igaz volt a versenyző tevékenység, de ilyen hosszú idő eltelte után ez már nem lehet jogszerűen oka a felmondásnak. Viszont a konzorciumvezetővel közvetlen közléssel a felperes megsértette az együttműködési kötelezettségét. Az együttműködési kötelezettség a feleket a jogviszony fennállása alatt mindvégig terheli. Az egymásnak ellentmondó bizonyítékok közül a másodfokú bíróság jogszerűen fogadta el a konzorciumvezetőnek a perbeli eseményekhez időben közelebb álló nyilatkozatait. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

20 A Kúria döntése – 2. A közalkalmazott még a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, ami sérti vagy veszélyezteti a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Teljesen mindegy, hogy „csak” önként, munkaköri kötelezettségen túl vállalta felperes a feladatot. A munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban általánosságban köti a feleket az együttműködési kötelezettség. Ennek nincs köze a munkakörhöz, munkaköri feladatokhoz. A projektvezetésről lemondásnak a projektvezetővel való közvetlen közlése önmagában valós és okszerű alapja volt a felmondásnak, azaz a felmondás jogszerű volt. A felperes kétségtelenül elkövette a versenyző magatartást is. Ugyan ez az időmúlás miatt ez már nem lehetett jogszerű indoka a felmentésnek, azonban a felmondáshoz vezető okfolyamat súlyosságának értékelésekor jogszerűen lehetett súlyosbító körülményként értékelni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék