A pénzügyi szolgáltatások szakigazgatási alapjai dr. Kálmán János

Közvetlen és közvetett finanszírozás Fogalmi alapvetés Társadalom Pénzügyi rendszer Pénzügyi piac Közvetlen és közvetett finanszírozás Pénzügyi szervezet

Miért szükséges az állami beavatkozás? Okok Aszimmetrikus információk Externáliák Piaci verseny fenntartása Veszélyes üzem

A pénzügyi piac szabályozásának alapjai I. (forrás) Regionális gazdasági integráció (EU) Belső jogi szabályozás Nemzetközi standardok

A pénzügyi piac szabályozásának alapjai II. (tárgy) Prudenciális szabályozás egyes eszközök tartására és tevékenységekre vonatkozó korlátozások; a banktevékenység egyéb pénzügyi tevékenységektől való elválasztása; versenykorlátok felállítása; tőkekövetelmények; a betétbiztosítás kockázati alapú árazása; nyilvánosságra hozatali követelmények; engedélyezési előírások; az előírásoknak való folyamatos megfelelés felügyelete. Üzletvitel szabályozása Ügyfelek védelme: Kötelező informálás; Tárgyilagos és minőségi tanácsadás; Gondos ügyvitel. Piaci viselkedés szabályozása: A kereskedés átláthatóságának biztosítása; Tisztességtelen piaci magatartások kiszűrése; Informálási kötelezettség a részvényesek és befektetők felé.

A pénzügyi piac felügyeletének alapjai Makroprudenciális felügyelet Piacralépés kontrollja; Monitoring; Szankcionálás; Válságmenedzsment Mikroprudenciális felügyelet Prudenciális felügyelet Üzletvitel felügyelet

A pénzügyi piacok feletti felügyelet szervezeti modelljei Ellenérvek: Reputációs probléma; Beépített érdekkonfliktus; Morális kockázat; Túlzott hatalomkoncentráció Modellek Integrált modell Elkülönült modell Tradicionális Funkcionális „Twin peaks” Integrált Vegyes

Irányok Gazdasági világválság előtt Integrált felügyeleti megközelítés Gazdasági világválság következtében „Ikertorony” modell, illetve KB

Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere Makroprudenciális pillér Mikroprudenciális pillér

Az Európai Bankunió Egységes Felügyeleti Mechanizmus Egységes Szanálási Mechanizmus Betétbiztosítás Egységes Banki Szabályozás (Single Rulebook)

A magyar felügyeleti rendszer fejlődési irányai Fejlődési irányok Integrálódás Függetlenedés Nemzetköziesedés Európanizálódás

A pénzügyi piac feletti felügyelet rendszere Magyarországon Állami bankfelügyelet Állami Biztosításfelü-gyelet Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyar Nemzeti Bank Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyelete

Alkotmányos alapok AT. 42. cikk AT. 41. cikk

MNB jogállása 2013. évi CXXXIX. törvény. Zárt körűen működő részvénytársaság. Széles körű függetlenség: Pénzügyi biztosíték: Működését teljes mértékben az iparági befizetések és a saját tevékenysége finanszírozza (rendeletalkotás). Intézményi biztosíték: Nem érvényesül a Kormány általános szervezetalakítási szabadsága; Az MNB számára feladatot csak törvény (tv. felhat. k.r.) írhat elő; Az MNB elnöke az OGY-nek számol be. Személyi biztosíték: 6 éves megbízatás; Elnök – min.e. javaslatára a KE.; Alelnök– min.e. javaslatára a KE.; Szigorú összeférhetetlenségi szabályok.

MNB szervezete Könyvvizsgáló Felügyelőbizottság Monetáris tanács (+5 tag) Igazgatóság Pénzügyi Stabilitási Tanács (+2 kijelölt vezető) Elnök + 3 alelnök

MNB feladat- és hatáskörei

Makroprudenciális politika és felügyelet Célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek keretében feltárja a pénzügyi rendszer egészét fenyegető kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, törekszik a kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésére vagy megszüntetésére, hitelpiaci zavar esetén ösztönzi, túlzott hitelkiáramlás esetén visszafogja a hitelezést. Eszközei: Anticiklikus tőkepuffer, rendszerszinten jelentős intézmények csődvalószínűségét csökkentő intézkedések; rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatot csökkentő intézkedések (stb…). A jegybank a makroprudenciális politika fő, de nem egyedüli felelőse Együttműködés igénye a Kormánnyal és az európai társhatóságokkal Új döntéshozó testület az MNB-ben: Pénzügyi Stabilitási Tanács

Mikroprudenciális felügyelet Szabályozási eszközök Rendeletalkotás; Gazdasági szab. Prudenciális szab. Információs szab. Ajánlás; Vezetői körlevél. Hatósági eszközök Engedélyezés; Felügyelet (ellenőrzési eljárás); Fogyasztóvédelmi eljárás; Piacfelügyeleti eljárás.

Rendeletalkotás AT. 41. § (5) bek. „A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.” Brit vs. Német-osztrák modell. MNB tv. + ágazati törvények adják a felhatalmazást (adatszolgáltatás, felügyeleti díj, nyelvhasználat, elektronikus kapcsolattartás rendje)

Speciális rendeletalkotási hatáskör Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse, abban az esetben, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

Ellenőrzési eljárás Az MNB ellenőrzési jogköre az MNB törvény, az MNB tv. 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy és szervezet működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, és az MNB elnöke rendelete megtartásának, valamint az MNB hatósági határozataiban foglaltak végrehajtásának ellenőrzésére terjed ki. Adatszolgáltatás ellenőrzése + hivatalból indított hatósági ellenőrzés. Off-side/On-side. Átfogó ellenőrzés/Célvizsgálat/Témavizsgálat. Ellenőrzési jelentés. Utóvizsgálat/(rendkívüli) adatszolgáltatás. Folyamatba épített ellenőrzés (Tőzsde!). Intézkedés/kivételes intézkedés/bírság.

Intézkedések A leggyakrabban alkalmazott intézkedések: a szabályzatok módosítására kötelezés, valamilyen tevékenység vagy termék szolgáltatásának megtiltása, felügyeleti biztos kirendelése, illetőleg végső esetben, akár a pénzügyi intézmény felszámolásának kezdeményezése. A kiszabható bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet! (v. éves felügyeleti díj 2x) A vezető állású személlyel szemben kiszabható bírság összege százezer forinttól húszmillió forintig terjedhet.

Köszönöm a figyelmet!