A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Észak-magyarországi Regionális Felügyelőségének tapasztalatai a 2008. évi XLVII. törvény vonatkozásában

1. Érdemi fogyasztóvédelem - A 2007. szeptember 1-jétől működő Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság nagyrészt a már korábbi években is fennállt és alkalmazott fogyasztóvédelmi normarendszert örökölte. Ezek eredményeképpen a Hatóság fogyasztóvédelmi tevékenysége jelenleg is többször közvetett, áttételes. - A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságra vonatkozó szabályozás, feladat- illetve hatásköri rendszer ugyanakkor az elmúlt években, elsősorban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvénnyel (a továbbiakban: UCP törvény), annak 2008. szeptember 1-jei hatályba lépésével jelentősen átalakult, megváltozott. - Ezen jogszabály céljait, tartalmát, normáit tekintve érdemi fogyasztóvédelemi hatósági tevékenység kialakításának szándékával valódi, hatékony jogvédelmet kíván biztosítani a fogyasztók részére.

2. Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelve A UCP törvény elvi és szabályozási alapja az Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról - Az irányelv elvi alapjai. - Az irányelv már nem tartalmazott ún. minimum harmonizációs klauzulát.

3. Elhatárolás az 1996. évi LVII. törvényben foglaltaktól - A 2008. évi XLVII. törvényben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések megkülönböztetendőek az 1996. évi LVII. törvényben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmára vonatkozó szabályoktól. - Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen versenyre, az üzleti döntések tisztességtelen befolyásolására, gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokra, gazdasági erőfölénnyel való visszaélésekre, a vállalkozások összefonódására tartalmaz tilalmi normákat, ezzel szemben a 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztók érdekeinek az előmozdítása végett a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatra vonatkozóan határoz meg tilalmakat.

4. Elhatárolás a 2008. évi XLVIII. törvényben foglaltaktól - A 2008. évi XLVII. törvényben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések megkülönböztetendőek a 2008. évi XLVIII. törvényben a megtévesztő reklámokra vonatkozóan meghatározott szabályoktól is. A 2008. évi XLVIII. törvénynek a megtévesztő reklámra vonatkozó rendelkezéseit ugyanis csak akkor kell alkalmazni, amennyiben a reklám címzettje kizárólag vállalkozás vagy önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró nem természetes személy, azaz nem fogyasztó. - Amennyiben a megtévesztő reklám fogyasztót érint, akkor a tájékoztatás a 2008. évi XLVII. törvény szerinti fogyasztókat érintő megtévesztő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet a törvényben foglalt feltételek fennállta esetén.

5. Elhatárolás a tisztességtelen szerződési feltételektől Az 1959. évi IV. törvény 209. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg. A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999 (II.5.) Korm. rendelet meghatároz: A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket. - A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek minősülő szerződési feltételeket. - Amennyiben a tisztességtelenség szerződési feltételt érint, akkor nem a 2008. évi XLVII. törvény alkalmazása merül fel, hanem a fenti jogszabályi előírások alkalmazandóak.

6. A 2008. évi XLVII. törvény hatálya, alapfogalmai A 2008. évi XLVII. törvény az Európai Parlament és Tanács 2005/29/EK irányelvével összhangban széles tárgyi körben fogalmaz meg normákat Tárgyi hatály Kereskedelmi gyakorlat - Ügyleti döntés - A UCP törvény a fogalomhasználata tekintetében összhangban áll a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényben foglaltakkal, a 2008. évi XLVII. törvény alapján Fogyasztó Vállalkozás Áru Átlagfogyasztó fogalma

7. Generálklauzula - A törvény rögzíti és definiálja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen eljárás általános tilalmát, azaz generálklauzulát alkalmaz. - A generálklauzula alapján tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat: - amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és - amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

8. Megtévesztő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A törvény szerint tisztességtelen különösen a megtévesztő kereskedelmi gyakorlat. A törvény szerint tevőlegesen megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: a) az áru létezése, természete, figyelembe véve a termék megnevezésére vonatkozó jogszabályi előírásokat is, b) az áru lényeges jellemzői, így különösen c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, d) az áru igénybevételéhez kapcsolódó adómentesség, adókedvezmény vagy más adóelőny, e) az áruhoz kapcsolódóan valamely szolgáltatás, alkatrész, csere vagy javítás szükségessége, f) az áruhoz kapcsolódóan biztosított ügyfélszolgálat és panaszkezelés, g) a vállalkozás vagy képviselőjének személye, jellemzői és jogai, így különösen az ilyen minősége, a jogállása, társulásokban való részvétele és kapcsolatai, vagyona, szellemi alkotásokon fennálló jogai és kereskedelmi tulajdonjoga, engedélye, képesítései, díjai és kitüntetései, h) a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértéke, a kereskedelmi gyakorlat indítékai, az értékesítési folyamat természete, a szponzorálásra, a vállalkozás vagy az áru jóváhagyására vonatkozó bármely állítás vagy jelzés, vagy i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.

A törvény szerint tevőlegesen megtévesztő továbbá a) az a kereskedelmi gyakorlat, amely más vállalkozással, illetve annak cégnevével, árujával, árujelzőjével vagy egyéb megjelölésével való összetévesztésre vezethet, b) az olyan magatartási kódexben foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát, amennyiben a vállalkozás ba) a követelmény betartására nem csupán szándéknyilatkozat formájában, hanem igazolható módon kötelezettséget vállalt, és bb) a kereskedelmi gyakorlat keretében utal a kódexnek való alávetettségére, ha ez valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. A törvény szerint mulasztással megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

9. Agresszív tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A törvény szerint tisztességtelen különösen az agresszív kereskedelmi gyakorlat. A törvény szerint agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.

10. „Feketelistás” tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok A törvény melléklete 31 pontban felsorolja azokat az eseteket, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek - A Felügyelőség joggyakorlatában felmerült tényállások

Köszönöm a figyelmet!