Demenciával élők kísérése

Demencia Szellemi képességek romlásával és pszichés zavarokkal járó tünet együttes, amely egyaránt kihat a : memóriára gondolkodásra viselkedésre érzelmekre

A két leggyakoribb demencia típus

Demencia stádiumai Enyhe-korai Középsúlyos Súlyos

Az agy funkciói 7. 1. 6. 5. 2. 3. 4.

Enyhe-korai stádium 1. 7. 6. 2. 5. 3. 4.

Korai tünetek Memória: öt percen belül ugyanazt megkérdezi/mondja Nyelv: szótalálási nehézség Egyéb:apátia, pénzügyek, öltözködés, elbizonytalanodás, tervezés csökkenése, személyiségváltozás

Középsúlyos stádium 7. 1. 6. 2. 5. 3. 4.

Középsúlyos fázis emlékezet: időben orientáció, háztartás ellátása, közelmúlt eseményei nyelv: szótévesztés , ismételgetés, beszédmegértési zavar, írás, olvasási készség csökkenése autóvezetés !! A beteg életviteléhez rendszeres segítséget igényel, de az állandó felügyelet nélkülözhető.

Súlyos stádium 4. 3.

Súlyos fázis emlékezet: friss megjegyzés nincs, múlt töredékei a felszínen, nem ismeri meg a hozzátartozóit nyelv: a beszéd összefüggéstelen, kommunikáció beszűkül elemi napi működések (étkezés, tisztálkodás, toalett használat) zavart szenvednek állás, járásképtelenség vizelet-széklettartási nehézség, agitáció ,pszichotikus tünetek teljes ellátást igénylő testi-lelki leépülés

Járulékos tünetek Pszichiátriai tünetek Viselkedési tünetek téveseszmék hallucinációk depresszió szorongás alvászavar étvágyzavar/fogyás Viselkedési tünetek agitáció agresszió bolyongás gátlástalanság

A téveszmék gyakoribb tematikái Meglopatás Nem az én otthonom „vigyetek haza” A hozzátartozó szélhámos, személycsere Elhagyatás „bedugtak” Féltékenység „megcsaltak” Idegenek a lakásban (hallucinatiok is) Meghalt családtagok élnek

Diagnózis felállításának kritériumai a tünetek legalább hat hónapon keresztül való fennállása. memóriakárosodás kimutatása legalább egy az alábbiakból - absztrakt gondolkodás károsodása - ítélőképesség zavara - egyéb kortikális funkciózavar - személyiségváltozás a tünetek miatt zavar észlelhető a munkavégzésben, társaskapcsolatokban

Órateszt

Vigyázzunk rá ,amíg lehet! Régi élet, identitás,szociális kapcsolat megőrzése Családban, legyen feladata, tevékenysége Választott közegében maradva Képességmegőrzés Biztonság Mozgás Életterv Életvégi döntések ( Életvégi Tervezés Alapítvány)

Gondozási szempontok dezorientáció elkóborlás veszélye konfliktusok kommunikáció nehezítettsége agresszivitás/ agitatio/ napszaki inverzio téveseszmék(meglopatás) /hallucinatiok Delirium WC használat-incontinentia hygenes szempontok táplálkozás/táplálás/negativismus SÉRÜLÉSVESZÉLY (elesés) „Megőrzés”

Érdemes megfogadni! Fontos, hogy felnőttként és ne gyerekként bánjanak velük. Valaki azt mondta, hogy demenciát kezelni olyan, mintha csecsemőt kezelnénk. Virginia Bell szerint ez rossz analógia - a demens ember felnőtt ember, egy életúttal a háta mögött. „Nehéz, amikor orvoshoz megyek – az orvosok mindig a férjemhez beszélnek, nem hozzám.”

Nem igaz, hogy „ha egy demens beteget láttál, mindet láttad” Nem igaz, hogy „ha egy demens beteget láttál, mindet láttad”. Az ember változik az idővel, de minden változás mögött/alatt, elfedve bár, de ott van a személyisége. Aki jó háziasszony volt, azt demensként is kiborítja a rendetlenség. A régi szokásokat a gondozó személyzetnek meg kell ismernie ahhoz, hogy érteni és segíteni tudjunk.

Minden ember vágyik a beszélgetésre Minden ember vágyik a beszélgetésre. Meg kell találni azokat a fontos dolgokat, amikről szeret beszélgetni az érintett. Sokszor elfordul, hogy azt többször is elmondja, de figyelmesen kell meghallgatnunk, a mélyére ásni a történetnek, kell időt áldozni rá.

Beszélgetés A beszélgetésre vonatkozóan is vannak aranyszabályok: ne vitatkozzunk, ne tiltsuk, ne rendszabályozzuk feleslegesen a demens személyt. És például ha így szól: „az anyukámhoz akarok menni”- nem kell megmondanunk neki,hogy nincs már édesanyja, mert ezt minden közléskor veszteségként éli meg. Meséltetni kell az édesanyjáról, beszélgetni vele.

Ne tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyben túl sok az emlékeznivaló, mert az frusztrálja őket. Beszélgetés során figyelnünk kell az érzésekre, melyek az arcon tükröződnek. Fontos kikérnünk a véleményét, a demens személynek van véleménye és szereti, ha érdeklődőnek felőle. Attól valós embernek érzi magát, méltóságot ad neki.

"Az emlékek ápolása a folyamatosság érzését és tudatát adja; a múlt beépítése a jelenbe és a gyermekeken át a jövőbe. A gyökértelenség a mai ember egyik nagy baja, sérülékennyé teszi 'énünket'. Beszéljünk azokról, akik meghaltak, hogyan éltek, milyenek voltak, hogyan gondolkoztak, miben hittek, mit 'tettek' az életükkel, mit hagytak a következő nemzedékre!" (Polcz Alaine: Meghalok én is? A halál és a gyermek, Pont Kiadó, Budapest, 2000.)