Motiváció és ellenőrzés az informatika órákon Összeállította: Balogh László Endre

Knausz Imre (2001) A tanítás mestersége című könyve: „ A tanítási folyamat eredményességének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a tanuló együttműködjék a tanárral. Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő - dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre. Ez utóbbira a motiválás szóval is hivatkozhatunk.”

A tanuló motívumai Kognitív (megismerő) motívumok: Magáért a tudásért, a tudás öröméért tanul. (ritka) Kíváncsiság - a megismerés vágya. (ez komoly hajtóerő lehet) az eszköz és a lehetőségek az eszköz segítségével. Érdeklődés – a mikor a kíváncsiság valamely állandó tárgyra irányul (siker) kialakítható az informatika iránt Kompetencia - élvezzük, hogy képesek vagyunk valamire. (sok gyereket mozgat) tanult ismeretek alkalmazása. Törekvés az ellentmondások kiküszöbölésére azt reméljük az új tudástól, hogy segít meglévő tudásunkat ellentmondásmentes egységekbe integrálni. (felnőtt)

A családi háttérrel összefüggő motívumok: A szülők megkövetelik a jó tanulmányi eredményeket.( jutalmazás, büntetés) A szülők fontosnak tartják az iskolai eredményeket. (pozitív érzelmi kapcsolat) A családban becsülete van a tudásnak. (példa a családban)

A tanuló karrier elképzeléseivel összefüggő motívumok: Továbbtanulási szándékok ( általános és középiskola) informatikai irány A kiemelkedés vágya ( felismerés a környezetből való kiemelkedésre) A kortárscsoportból fakadó motívumok: Mintakövetés. ( jobb esetben a pozitív példa követése) pozitív példák erősítése Versengés.( a siker az eredmény hajtóereje) órai és órán kívüli versenyhelyzetek.

A tanár feladatai a motivációval kapcsolatban Ismerjük meg a tanulókat! (kerüljünk közel hozzájuk) Teremtsünk pozitív légkört az osztályban! (érzelmi biztonság, játékosság,humor..) Kínáljunk követendő példákat! (a pedagógus, pozitív értékek felmutatása) Mutassuk fel a tudás megszerzésében rejlő perspektívákat! (ha ezt megtanulod) Kössünk a tanulókkal "szerződést"! (alacsony motiváltság esetén, de máskor is) Tegyük érdekessé az órát! (kapcsolódás: más tananyag, hétköznapok) Éljünk okosan a megerősítés eszközeivel! (dicséret, érzelmek kimutatása)

Ellenőrzés Információk szerzése a tanulókról, ismereteik és tudásuk gyarapodásáról, személyiségük fejlődéséről. Az értékeléshez biztosít adatokat. MÓDSZEREI: a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése ( figyelme, aktivitása, részvétel a közösségi munkában, szorgalom ) ( kis csoportokban inkább) szóbeli ellenőrzés – beszélgetés, szóbeli felelet ( elméleti anyagnál) írásbeli ellenőrzés: - felmérő dolgozat (témakör végén) - röpdolgozat (óra első részében) - feladatlap - házi dolgozat (otthoni tevékenység) kérdőíves kikérdezés (ritkán használom) a tanulók tudásának gyakorlati tevékenységük alapján való ellenőrzése ( informatikában nálam gyakori)

JELLEGE: diagnosztikus = a tanár tájékozódása a tanulók előzetes tudásáról az új tanítási egység megkezdése előtt. (hasznos, bizonyos témaköröknél) fejlesztő = tanulási (tanítási) hibák feltárása a javítás érdekében. (visszajelzés) összegző = globális tájékozódás a tanuló tudásáról egy-egy nagyobb tartalmi egység végén (fontos)