2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D.

2013. évi V. törvény (Új Ptk.) Könyv Az ember mint jogalany II. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. Könyv A jogi személy IV. Könyv Családjog V. Könyv Dologi jog VI. Könyv Kötelmi jog VII. Könyv Öröklési jog VIII. Könyv Záró rendelkezések

Az Új Ptk. Bevezető rendelkezései Mellérendeltség elve egyenjogúság elve értelmezési alapelv (APALTÖRVÉNY, új Ptk) jóhiszeműség és tisztesség elve] Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság A joggal való visszaélés tilalma A bírói út Az Új Ptk. Bevezető rendelkezései

AZ EMBER MINT JOGALANY JOGKÉPESSÉG CSELEKVŐKÉPESSÉG

JOGKÉPESSÉG ÉLVE SZÜLETÉS (300. nap) Jogok kötelezettségek HALVA SZÜLETÉS

fogantatás időpontja 300 nap Magzat GYÁM Jogképesség feltétele Élve születés halállal szűnik meg a jogképesség Öröklés feltétele Vagyon hagyaték

Vagy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik KizártSemmis a jognyilatkozata 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen Korlátozott maga köthet szerződést vagy tehet más jognyilatkozatot. Teljes CSELEKVŐKÉPESSÉG

gyámhatósági engedély Kiskorú Cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a 14. életévét nem töltötte be. Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a 14. életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen. házasságkötéssel megszerzett nagykorúság gyámhatósági engedély Nagykorú Cselekvőképességében részlegesen korlátozott az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett. Ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően csökkent. nagymértékben csökkent

korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;  megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat;  köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; ajándékozhat a szokásos mértékben.

Nagykorúság A bíróság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt. A bíróság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá azt a nagykorút helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - mentális zavara következtében - tartósan, teljeskörűen hiányzik, és emiatt - egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel - gondnokság alá helyezése indokolt. Teljes cselekvőképes nagykorú ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nem korlátozható és nem kizárt

A gyámhatóság jóváhagyásának szükségessége tartására; öröklési jogviszony alapján őt megillető jogára vagy terhelő kötelezettségére; nem tehermentes ingatlanszerzésére, ingatlana tulajdonjogának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére; gyámhatóságnak átadott vagyonára; a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget meghaladó értékű vagyontárgyára

GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ INTÉZKEDÉSEK zárlat elrendelése és a zárgondnokrendelés ideiglenes gondnokrendelés

A gondnokság alá helyezés kezdeményezése a bíróságtól a nagykorú együtt élő házastársa, nagykorú együtt élő élettársa, a nagykorú egyenes-ági rokona, a nagykorú testvére; a kiskorú törvényes képviselője  a gyám-hatóság; ügyész

Nevesített személyiségi jogok az élet, a testi épség és az egészség megsértése;  a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; a személy hátrányos megkülönböztetése; a becsület és a jó hírnév megsértése;

Nevesített személyiségi jogok a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; a névviseléshez való jog megsértése; a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.

jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; Személyiségi jogában megsértett követelheti jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot; a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását; azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Felróható-ságtól független szankciók a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;  a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;  azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;  a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;  azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Kártérítési felelősség Sérelem-díj Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg. Kártérítési felelősség Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.