Szervezeti működés, szervezeti formák

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Állóeszköz-gazdálkodás
Advertisements

B2B-marketing – A szervezeti piacok
A SZERVEZET ÉS KÖRNYEZETE
A kontrolling alapjai:
2. előadás.
A tervezés mint menedzsment funkció
Emberi Erőforrás Menedzsment Az emberi erőforrások fejlesztése
A piac Szakiskola.
A befektetési környezet
Árpolitika a turizmusban
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
2006. január Dobák M., Nemes F. és más szerzők alapján összeállította Fehér J.1 Kontingenciatényezők 1. Környezet – a. Piac – vevők, beszállítók / érdekeltek.
Vállalatfinanszírozás
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Szervezeti formák.
A vállalkozások környezete
A vállalat szervezete.
Vállalati EEM. Vezetési orientációk változása Termelés Értékesítés Marketing Stratégia Minőség Emberi tőke Tudástőke idő.
Vállalati folyamatok, alrendszerek, tömegszerűség, külső környezet, belső adottságok, hierarchia, kultúra.
4. Előadás Vállalatgazdálkodási alapok
Vállalkozásgazdaságtan 1. előadás
A külső környezet elemzése
Szervezet Szervezet: személyek és csoportok valamilyen célra történő egyesítése, ahol mindenkinek meghatározott feladata és felelőssége van, mellyel hozzájárul.
Az RTM kialakulása és koncepciójának lényege
Menedzsment alapjai VI.előadás Lovász Gabriella, adjunktus
Menedzsment alapjai IV.előadás
SZERVEZETI ALAPFORMÁK
A szervezetek elemzésekor felvetődő kérdések A szervezetek strukturális és funkcionális kérdései (a szervezetek felépítettségére vonatkozó kérdések). A.
A MÁTRIX SZERVEZETI FORMA
Divizionális (divíziós) szervezet
Kulturális tőke (Capital cultural). A kulturális tőke halmozódása, a kultúra (magas kultúra) kialakulása már az ókorban elsősorban városi jellegű, erősen.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
III. A logisztika jövője
Innovációs zónák, klaszterek szerepe a regionális fejlesztésekben Szent István Egyetem Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Dr. Nagy Henrietta,
Szervezeti Formák Tradicionális Szervezeti Formák
Szervezeti formák 1. rész
Kontrolling a kutatás-fejlesztésben
Szervezeti formák Dr. Ternovszky Ferenc: Nemzetközi menedzsment európai szemmel BGF - Külkereskedelmi Főiskolai Kar Vállalkozások és Emberi Erőforrás.
KOCKÁZAT – HOZAM.
Szervezeti kultúra / vállalati kultúra
Elméleti közgazdaságtan
Csoport, szervezet, hálózatok
A szervezeti felépítés definíciója
Szervezeti kultúra Definíció: a szervezet tagjai által elfogadott közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere Hofstede:
Tanuló szervezet.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
Szervezeti struktúra és kultúra
Az EEM helye a menedzsmentben
VII. Szervezeti kultúra
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
8. Előadás Szervezetek és szervezeti formák
Menedzsment alapjai V.előadás
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
(gazdasági ismeretek gyors, velős átismétlése)
Készletgazdálkodás és logisztika
Vállalkozásmenedzsment I.
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
A külső környezet elemzése
Vállalati terv bemutató
Vállalati Pénzügyek 1. előadás
A piac és a piacgazdaság
A GAZDÁLKODÁS Készíítette: Czeglédi László. A GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETE Fogalma: céltudatos tevékenység, melynek keretében a rendelkezésre álló erőforrásokat.
A szolgáltatási szféra és az infrastruktúra
A VEZETÉS FOGALMA, FUNKCIÓI
Állóeszköz-gazdálkodás
Előadás másolata:

Szervezeti működés, szervezeti formák „ A szervezet valamely társadalmi szükséglet kielégítése céljából létrehozott folyamatos emberi együttműködés ...” W. Morawski

Az egyéni munkát az egyes emberek egymástól függetlenül is végezhetik, azonban a társadalmi szükségletek kielégítésére a munkamegosztás során az emberek csoportjai vállalkoztak. Így jött létre a szervezet. A szervezetben több ember közös munkát végez azonos cél érdekében.

A szervezet kulcseleme az ember, aki mint biológiai lény és eleven energiaforrás vesz részt az együttműködésben, és szervezett egésszé (szervezeti rendszerré) alakítja az eszközök és emberek halmazát. A mai, vállalati formájú gazdasági termelő szervezetek kialakulása a kisárutermelést követő társadalmi munkamegosztás időszakára tehető, s a szervezeti formák a vállalkozási tevékenység, valamint a társadalom fejlődésével együtt fejlődtek, változtak, s különböző formáik alakultak ki.

A szervezeti formákat meghatározó jellemzők

A különféle szervezeti formák a következő jellemzők alapján különíthetők el egymástól: a munkamegosztás, a hatáskörmegosztás, a koordináció. A munkamegosztás egy nagyobb feladat részekre bontását és a részfeladatok szervezeti egységekhez juttatását jelenti. A munkamegosztás kialakításának szempontjai: funkciók (vagy feladatok); termékek; területek.

Csoportosíthatjuk a szervezeteket annak alapján is, hogy a szempontok közül egyidejűleg egyet vagy többet alkalmaznak a szervezet munkamegosztásában, így egydimenziós vagy többdimenziós szervezetről beszélhetünk. Egydimenziós szervezet esetében mindig csak egy-egy elv szerint történik a munkamegosztás. Tehát pl. a funkcionális szervezet egydimenziós, mivel a munkamegosztás a feladatok szerint történik. Szintén egydimenziós a divizionális szervezet, amelynél többnyire a termékek szerint alakul a munkamegosztás.

A vállalkozás szervezete

Minden vállalkozás élő szervezet, melynek felépítését, működését a következőképpen írhatjuk le: Szív: a beszerzés, az átalakítás és az értékesítés adja a vállalkozás szívét. A vezetői vérellátás hiánya, illetve az egyedi funkciók nem megfelelő teljesítése szívinfarktushoz és halálhoz vezet. Vérellátás: a vállalkozás vérellátását a vezetés adja, a vezetők szállítják az életmentő oxigént (vagyis az irányadó ötleteket).

Csontváz: a vállalkozás gerincesek családjába tartozik Csontváz: a vállalkozás gerincesek családjába tartozik. Felépítését a vállalati szervezet határozza meg. A vállalkozás növekedésével a csontrendszernek együtt kell növekednie. Idegrendszer: a kommunikációs feladatokat látja el. Az agy kiadja a parancsokat, megtervezi és ütemezi az akciókat. Az idegek érzékelik a magatartásokban beállt változásokat, beszámolnak róluk az agynak, amely elemzi a jeleket és ezeknek megfelelően módosítja az eredeti instrukciókat. Magatartás: a vállalkozás társas lény, magatartása hol együttműködésre, hol ragadozó életmódra mutat.

Piaci környezet A környezeti szereplőket soroljuk pénz közvetítésével - és rendszerint saját hasznukat szem előtt tartva – vevői illetve eladói, a szervezet outputjainak illetve inputjainak: A piac jellemzői a szervezet alakítása szempontjából: változékonyság komplexitás korlátozó hatás

A piaci környezet változékonysága (dinamikája) a piaci partnerek változásának gyakoriságából, a változások intenzitásának menetéből és azok szabálytalan jellegéből adódik. A környezet komplexitását aszerint határozhatjuk meg, hogy mekkora a szervezetre vonatkozó döntések meghozatalánál figyelembe veendő külső tényezők számossága, hogyan oszlanak meg a különböző környezeti szegmensek között.

Egyszerű és statikus környezetben: stabil tervek készíthetők, a struktúrák jól szabályozhatók, mechanikus szervezet eredményesen alkalmazható.

A piaci környezetet meghatározó tényezők Komplexitás Változékonyság Egyszerű Összetett Statikus 1. Kevés a befolyásoló tényező, ill. a környezeti szegmens. Sok a befolyásoló tényező, ill. környezeti szegmens 2. A tényezők (részterületek) hasonlóak A tényezők (részterületek) eltérőek 3. A tényezők (részterületek) csak kevéssé változnak az idő folyamán Dinamikus Bizonytalanság elég nagy Nagy a bizonytalanság Kevés a befolyásoló tényező, ill. a környezet (részterület) (szegmens) Sok a befolyásoló tényező, ill. a környezet (részterület) (szegmens) A tényezők hasonlóak A tényezők eltérőek A tényezők folyton változnak. A tényezők folyton változnak

Jellemzői: a feladatok fokozott specializációja és pontos leírása a szabályok és eljárások szigorú formalizációja a merev hierarchia, amely szerint a tagok közötti interakciókat meghatározzák és a kommunikációt irányítják a döntéshozatal erőteljes centralizációja a hierarchia magasabb szintjeire a vezetők szorosan irányítják és ellenőrzik alárendeltjeik magatartását. Összetett és dinamikus környezetben az előzőekkel ellentétben viszont a bizonytalanság kezelésére alkalmas organikus jellegű szervezet kialakítására van szükség.

Tőke és pénzpiac Alapvető fontosságú szegmense a pénzügyi piac, a magyar gazdaságban a következő években lényegesen növekedni fog. A vállalatok szerepelhetnek mint a megtakarítások végső felhasználói, de mint megtakarítók, befektetők is.

A tőkeallokációs mechanizmushoz való alkalmazkodás vezetői döntést igényel. 1. A szervezet rövidebb-hosszabb távú céljainak eléréséhez szükséges finanszírozási források megszerzése. Van-e kötvény-, részvénykibocsátásra lehetőség, milyen feltételekkel? Az adott elképzelés részvénnyel, kötvénnyel vagy inkább hitelfelvétellel valósítható-e meg jobban, kisebb költséggel? „Kemény” vagy „puha” források állnak-e rendelkezésre? 2. A vállalat szabad pénzeszközeinek kezelése, befektetése Milyen megtakarítási formák állnak rendelkezésre, milyen paraméterekkel? Mekkora az a pénzösszeg, amely ilyen módon forgatható? Elég valamilyen közvetítő intézményre bízni, vagy a vállalat maga foglalkozzon vele? 3. Aktuális ügylet, illetve tágabban a normális ügyletmenet lebonyolítása fedezeti ügylet Milyen biztosítási formák léteznek, milyen feltételekkel?

A pénzügyi rendszer kapcsolatai

Tudományos – technikai környezet

Jellemzői: Új tudományos eredmények megjelenésének gyakorisága a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának üteme (az alkalmazásig terjedő időszak hossza) a tudományos – technikai fejlődés irányának kiszámíthatósága a technika komplexitása

Társadalmi – gazdasági környezet Kulturális környezet

A kultúra a közösségek együttélésének terméke, melynek során kialakulnak azok a magatartásformák, viselkedési szabályok, amelyek a tudati szférától függetlenül vezérlik az emberek gondolatait és cselekedeteit. Minél eltérőbb kultúrával rendelkező országokat vetnek össze, annál inkább eltérő a szervezetek struktúrája. A nemzeti kulturális sajátosságok hatása konkrétan is kimutatható a szervezetekben.

A környezet különböző szegmenseinek együttes hatása A környezethez való alkalmazkodás szükségessége A piaci környezethez való alkalmazkodás szükségessége csak olyan társadalmi – gazdaságossági körülmények mellett érvényes, amikor a piac a szervezetek tevékenységének legfontosabb értékmérője. Egyetlen szervezet, (vállalat, intézmény) sem képes arra, hogy érdemben befolyásolja a társadalom kultúráját.

Belső adottságok befolyásoló szerepe a szervezet mérete a profil, a termékek (szolgáltatások) jellemzői az alapfolyamati- és információtechnológia a szervezet eredete a telepítési helyzet a szervezeti struktúra

A méret A nagyság és a szervezeti struktúra kapcsolatának empirikus vizsgálatai szerint a méret összefügg a szervezeten belüli munkamegosztás (specializáció) mértékével és a tevékenységek írásbeli szabályozottságával. Minél nagyobb egy szervezet, annál nagyobb mértékű specializációt alkalmaznak. A méret növekedése azzal a konzekvenciával is jár, hogy a szervezet vezetésének egyre kiterjedtebb és bonyolultabb tevékenységhalmazt kell irányítania. A méretnek a szervezet formális felépítési struktúrájára (konfigurációjára) gyakorolt hatás a szélességi és mélységi tagoltsággal, valamint a kettő szorzataként értelmezett szervezeti bonyolultsággal jellemezzük. A szervezet mérete összefüggést mutat a struktúra egyes jellemzőivel.

A tevékenységek nemzetgazdasági ágak szerinti hovatartozása szerint eltérő típusú szervezetek. A nemzetgazdasági ágon belüli munkamegosztásban elfoglalt hely: a vertikum első fázisában a vertikum középső fázisában a vertikum utolsó fázisában a diverzifikáltság a termelési és/vagy szolgáltatási ágak

Technológia alapfolyamati technológia információ technológia

Profil (tevékenységi kör) termelő és/vagy szolgáltató tevékenység a tevékenységek nemzetgazdasági ágak szerinti besorolása (pl. ipar, mezőgazdaság, közlekedés, oktatás, egészségügy) és az ágazati vertikumban elfoglalt helye a tevékenységi kör diverzifikáltsága (kiterjedtsége különböző területekre) a tevékenységek vertikalitása (egymásra épülése) a termékek vagy szolgáltatások bonyolultsága, életciklusa a tevékenységi kör változékonysága

Alapfolyamati technológia Két értelmezési szintjét különböztetjük meg: a szervezet mint rendszer egészének feladatvégzése szempontjából értelmezett technológia az egyéni feladatvégzés jellemzőiből kiinduló technológia Eszközök fejlettsége, automatizáltsági foka, ellenőrzés gyakorisága és módszere, a folyamat bizonytalansága, innovativitás mértéke.

Minél nagyobb a tömegszerűség foka, annál kisebb a műszaki dolgozók aránya a vállalatokban. Minél inkább rutin jellegű a végrehajtandó feladat, annál kevésbé vonják be a dolgozókat a döntéshozatalba. A feladatok bonyolultságának növekedése a szélességi tagoltság csökkentését és a dolgozók önállóságának fokozódását vonja maga után. Minél bizonytalanabb a technológiai folyamat outputja, annál több az informális kapcsolat és kisebb az írásbeli szabályozottság mértéke.