Balaton-felvidéki Nemzeti Park (BFNP)

A Balaton-felvidék, a Dél-Bakony, a Tapolcai-medence, a Keszthelyi-hegység és a délnyugatra nyúló Kis Balaton medencéje tartozik a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz, amelyet 1997-ben hoztak létre.

Földrajzi elhelyezkedése  mozaikos felépítésű Balaton-felvidéki Nemzeti Park 1997-ben alakult Veszprém és Zala megye területén, a Balaton északi vonalától a Rábasíkjáig, a Marcal völgyétől a Tési-fennsíkig, a Murától a Kis-Balatonig fekvő terület mintegy 57 000 ha-os részén. Igazgatósága Csopakon van.

A nemzeti park területi egységei Tihany Pécselyi-medence Káli-medence Badacsony és a Tapolcai-medence Keszthelyi-hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja Kis-Balaton

Tihany A nemzeti park területei közül legrégebben védett a Tihanyi-félsziget 16 km²-nyi területe.  A félszigeten egykor működő vulkánok és hévforrások nyomaira bukkanhatunk. A legismertebb forráskúp az Aranyház, mely a rajta élő sárga zuzmóról kapta nevét. Az erdők jellemző madara a füles kuvik. A száraz lejtőssztyeppek ritka növényei a vetővirág, az őszi csillagvirág, a borzas szulák és a hártyás galambbegy. A területen ritka lepkefajok is élnek, mint a szürke medvelepke és a lápi araszoló lepke. 

Pécselyi-medence A Pécselyi-medencére a természeti értékek mellett a hagyományos gazdálkodási módok, az öreg borpincék hangulata jellemző. A védett növények közül található itt nagyezerjófű, tavaszi hérics, mocsári nőszőfű és mocsári kosbor. Állatvilágából a védett madarak érdemelnek figyelmet, mint a gyurgyalag és a közép fakopáncs.

Káli-medence A hegyek koszorújában található Káli- medence 1984 óta védett.  Kimagasló növénytani értéket képviselnek a láprétek. Köveskál közelében él hazánk legnagyobb lisztes kankalin populációja, ez a növény a nemzeti park jelképe. A nagyobb állóvizek a vízimadaraknak adnak otthont.

Badacsonyi és a Tapolcai medence A Balaton partjának hegyei  vulkáni tevékenység nyomán alakultak ki. A Badacsony oldalában (ahol egykor bazaltbányászatot végeztek, jelentősen elcsúfítva a vulkáni tanúhegyet) hatalmas kőfolyások, kőtengerek találhatók. Badacsony erdeiben élő növények a :erdei ciklámen, májvirág. Hazánkban egyedül aSzent György-hegyen él a cselling, de itt él a szintén ritka pikkelypáfrány és a Lumnitzer- szegfű is. A Csobáncon él a fekete kökörcsin, a leánykökörcsin és a buglyos kőtörőfű. A terület madárritkaságai a holló, a vörös vércse és a kövirigó.

Keszthelyi hegység, a Tátika és a Kovácsi-hegy csoportja A dolomitból épült Keszthelyi-hegység felszínét kőoszlopok, víznyelők, töbrök, szurdokvölgyek teszik változatossá. A hegy gyomrában barlangok találhatók. Élővilága igen változatos. Erdeiben a száraz, meleg élőhelyekre jellemző virágos kőris és a hűvös, üde helyeket kedvelő bükk keveredik.  A ligeterdők lakója a fekete harkály, a kis fakopáncs és a zöld küllő. Gyakran látható lappantyú és léprigó. Anyest és a nyuszt egyre gyakoribb.

Kis-Balaton A Kis-Balaton három tényező együttes hatásának köszönheti létét.  1979-ben Magyarország csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és a Kis-Balaton felkerült a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek” jegyzékére. 1984- ben megkezdődtek a rekonstrukciós munkák. Visszatelepült számos ritka madárfaj, mint a nagy kócsag, valamint megjelent a patkányfejű pocok, a lápi póc, a réti csík.

Képek Badacsony Szent György-hegy Tapolcai-medence Kis-Balaton A Hévízi-tó Festetics kastély Zirci arborétum

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET KÉSZITETTE:Életes Márk