Dr. Lévai Zoltán Professor Emeritus Megnyitó Dr. Lévai Zoltán Professor Emeritus

Kedves kollégák, tisztelettel köszöntök minden megjelent résztvevőt, többek között Plank professzor urat, aki már az első, 1990-ben rendezett szemináriumon is itt volt. A szeminárium beindításával alapvetően a gépjármű szakértői európai gyakorlatnak megfelelő baleset-rekonstrukciós módszerek hazai alkalmazása volt az elsődleges cél. Ennek érdekében hívtunk meg, és hívunk meg neves külföldi előadókat elsősorban Ausztriából és Szlovákiából, de itt volt Zomotor professzor is Németországból, aki a szűkebb járműmérnöki területen belül magas szintű járműdinamikai előadássorozattal bővítette a témakört. A mostani témák a meghívóban láthatók. Ezt természetesen mindenki ismeri:

Itt most a két nap alatt 22 kollégánk fog szerepelni:

Bocsánat. A 23-ik én lennék, de már nem fértem rá Bocsánat! A 23-ik én lennék, de már nem fértem rá. Az előadások témaköre eleinte főleg műszaki jellegű volt, ami mostanában is jelentős helyet foglal el, mivel a fejlődés újabb és újabb problémákat vet fel, gondolok itt például az autonóm jármű problémakörére. Igaz, ebben az egyetlen kérdésben is felmerülnek pszichológiai, jogi kérdések éppúgy, mint környezet-érzékelés, mivel ezek biztonság-kritikus tényezők. De élő téma a passzív biztonság munkaterülete, mivel a gépjárművek ütközéses balesetei során a bent ülők biztonsági kérdéseivel is kell foglalkozni.

Az előadások témaköre jelentősen kibővült az interdiszciplinar-ítás jegyében, mind több más szakterület képviselői vesznek részt szemináriumainkon, például pszichológusok, mivel a közlekedési balesetek hátterében gyakran húzódik meg például az obstruktív alvási apnoé szindróma nevű alvászavar. Jogászaink pedig hangsúlyozzák, hogy bizonyos jogi ügyekben segítené a tényfeltárást, ha már a tanú első meghallgatásakor jelen lenne egy szakértő és műszaki ismereteivel, esetleg kérdések megfogalmazásával támogatná a bíróság munkáját. Önök is jól ismernek egy szakértőt, dr. Kőfalvi Gyula címzetes egyetemi docenst, aki ilyen jellegű tevékenysége során nyílván sok baleseti helyszínrajzot is csinált, például ilyesmiket:

Már az első időszakban voltak Tatán helyszíni ütközési kísérletek: Erről majd beszédem végén egy kis filmet fogok levetíteni.

Meg kell mondjam, hogy ütközési kísérletek máshol is voltak, illetve vannak Magyarországon. Például a tanszékemen Ternai docens csinálta ezt annak idején:

De nagyon komoly kísérletek folynak ma is Gödöllőn, az előbb említett volt tanítványom, Kőfalvi kolléga vállalatánál. A gödöllői ütközési kísérletek gyakorlatilag 2012-től kezdődtek. Felsorolok néhányat: több szabadtéri személygépkocsi-gyalogos elütés három esetben, személygépkocsi-moped, személygépkocsi-kerékpár teszt egyszer-egyszer, rakományelmozdulás-teszt kétszer, hevederes rakományrögzítés dinamikus terhelésének menetkísérletei tíz esetben, laboratóriumi dinamikus ütközés Hyper G próbapadon, rakomány dinamikus terhelésének vizsgálata szintén Hyper G próbapadon:

Eszembe jutott valami az őskorból Eszembe jutott valami az őskorból. A 90-es években bizony a modern technika kicsit elmaradott volt Magyarországon. Ezt az akkori szeminárium résztvevői is tapasztalhatták. Míg a külföldi előadók asztalánál már modern laptopok voltak, addig a hazaiak nagyméretű, asztali berendezéseket használtak:

Köztudomású, hogy én minden ilyen és hasonló rendezvényen rengeteget fényképezek. A képekből diaporámákat szoktam csinálni, amiket kiteszek az egyik honlapomra, az automobilizmus.hu-ra:

Az ikonja már kint van az első sorban, csakhogy még nem működik. Most nem tudok fényképezni, de gondolom, majd kapok az itteni fotósoktól képeket, akkor azokat is kirakom ide: Az ikonja már kint van az első sorban, csakhogy még nem működik.

Dicsekvésként megemlítem, hogy az automobilizmus Dicsekvésként megemlítem, hogy az automobilizmus.hu-val együtt 12 webszájtot csináltam, csinálok. Ezek közül a legnagyobb méretű, legterjedelmesebb a lezo.hu:

Innen természetesen elérhető a többi tizenegy Innen természetesen elérhető a többi tizenegy. Tartalma nagyon sokrétű, de a mai témához legjobban illik a Gépjárművek szerkezettana című fejezet. Ebből egy kis ízelítő: részlet a „hidraulikus fék” fejezetből. Ezeket az ábrákat természetesen én csináltam, körülbelül öt ezer darabot a 20 év alatt.

Befejezésként azért még megmutatok egy morbid fotót: Remélem, hogy a jelenlévők tevékenységének köszönhetően a jövőben mind kevesebb hasonló sírkövet kell majd készíteni. És most nézzük a filmecskét: