MUNKAVÉDELEM 1. előadás Előadó: Kőszegi Lászlóné Nelli Szőlész- borász mérnök alapszak (B.Sc. nappali) 2014/2015. tanév II. félév

Bevezetés Ókorban felismerték, hogy a munkavégző ember megbetegedése, sérülése visszaesést okoz a termelésben, anyagi kár keletkezik. „Amennyiben egy építőmester házat épít valakinek, és nem megfelelően építi azt meg, és összedől a tulajdonos halálát okozva, akkor annak az építőnek meg kell halnia.” (Hammurabi törvényoszlopa 229. cikkely, Babilon) „Ha új házat építesz, készíts a tetődre korlátot, nehogy vérbűnnel terheld házadat, ha valaki leesik róla.” (5Mózes 22:8) Hippokratész (i.e. 5. század) felismerte, hogy bizonyos betegségeket foglalkozási ártalmak okoznak (ólommérgezés, szembetegségek, lábtorzulás) Paracelsus, Ramasini (kb. 1520) lerakták a munkaegészségügy alapjait, foglalkozásokkal kapcsolatos betegségek leírásával Iparosodás, gépesítés (XIX. század eleje) munkavédelmi szabályozás: női-, gyermek- és éjszakai munka korlátozása Pótlással kiesett idő, betanítás időszükséglete

Az eskü szövege „Esküszöm a gyógyító Apollóra, Aszklépioszra és Hügieiára és Panakeiára és valamennyi istenre és istennőre, akiket ezennel tanúkul hívok, hogy minden erőmmel és tehetségemmel megtartom következő kötelességeimet: tanáromat akitől e tudományt tanultam, úgy fogom tisztelni, mint szüleimet, vagyonomat megosztom vele , s ha rászorul, tartozásomat lerovom; utódait testvéreimnek tekintem, oktatom őket ebben a tudományban, ha erre szentelik magukat, mégpedig díjtalanul; továbbá az orvosi tudományt áthagyományozom fiaimra és azokra, akik az orvosi esküt leteszik, másokra azonban nem. Tehetségemhez és tudásomhoz mérten fogom megszabni a betegek életmódját az ő javukra, és mindent elhárítok, ami ártana nekik. Senkinek sem adok halálos mérget , akkor sem ha kérik, és erre vonatkozólag még tanácsot sem adok. Hasonlóképpen nem segítek hozzá egyetlen asszonyt sem magzata elhajtásához. Tisztán és szentül megőrzöm életemet és tudományomat. Sohasem fogok hólyagkövet operálni, hanem átengedem ezt azoknak, akiknek ez a mesterségük. Minden házba a beteg javára lépek be, s őrizkedni fogok minden szándékos károkozástól, különösen férfiak és nők szerelmi élvezetre használatától, akár szabadok, akár rabszolgák. Amit kezelés közben látok vagy hallok - akár kezelésen kívül is a társadalmi érintkezésben, - nem fogom kifecsegni, hanem titokként megőrzöm. Ha ezt az eskümet megtartom és nem szegem meg: örvendhessek életem fogytáig tudományomnak, s az életnek, de ha esküszegő leszek, történjék ennek ellenkezője."

Bevezetés Magyarországon 1867. évi kiegyezést követően indult meg az ipar intenzív fejlődése, a munkásosztály kialakulása Az 1872. évi I. ipartörvény VIII. cikke tartalmazta az első munkavédelmi előírásokat (munkások védelme, munkavégzés káros következményeinek elhárítása) A munkásság 1890. május 1-én szervezetten lépett fel a munkakörülmények javításáért Első munkavédelmi törvény: 1893. évi XXVIII. Törvénycikk (munkabaleset elleni védelem, iparfelügyelők) Jelenleg hatályos munkavédelmi törvény: 1993. évi XCIII. Törvény (Az alaptörvényt 1997-ben és 2004-ben módosították)

A munkavédelem szabályozása Munkavédelmi szabályok megtalálhatóak: Alkotmányban Munkavédelmi törvényben (1993. évi XCIII. trv.) Munka Törvénykönyvében Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkavédelem a három nagy biztonsági rendszerbe illeszkedik: Termék minőségének védelme Környezetvédelem Munkavédelem Alapvető feladata: a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése, prevenció

Alapfogalmak Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Biztonságról akkor beszélhetünk, ha a kockázat kisebb adott kárértéknél. Teljes biztonság a gyakorlatban nincsen. Megelőzés: a munkáltató által megtett vagy tervezett intézkedések a munkáltatói tevékenység bármely fázisában, amelyeknek célja a munkával összefüggő kockázatok megelőzése vagy csökkentése.

Alapfogalmak Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.

Alapfogalmak A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás- egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt. Szervezett munkavégzésnek tekinthető bejegyzett cégnél, kft-ben, bt-ben vagy intézményben folytatott tevékenység. Nem „szervezett” a munka családi vagy baráti körben, függetlenül a részt vevők számától.

Alapfogalmak Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövet- kezett olyan heveny és idült egészség- károsodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

Alapfogalmak Amíg a baleset hirtelen, addig a foglal- kozási megbetegedés lassan következik be. Okozója a munkahelyi ártalom. A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést be kell jelenteni, nyilván- tartásba kell venni, ki kell vizsgálni.

Munkavédelem fontossága A munkakörnyezet a legveszélyesebb emberi környezet Kockázatok: Veszélyes gépek, veszélyes anyagok Lelki és szociális tényezők Rossz munkaszervezés Szociális, higiénés ellátás hiányosságai A munkavállaló értékét meghatározza: Szakmai ismerete, tudása Jártassága, tapasztalata Egészségi állapota

Egészség sérülésének hatásai Dolgozó szempontjából: Keresetkiesés (táppénz, túlmunka elvesztése) Nem megtérülő befektetés (szakmáját nem folytathatja) Egzisztenciális problémák (munkahely elvesztése, pályamódosítási kényszer, betegség okozta költségek) Munkavállaló családját érintő hatások Személyes életének megnehezülése Munkáltatónál jelentkező hiányok: Megtérítési kötelezettség Munkaerő kiesése okozta termeléskiesés Munkaerő pótlása (új munkaerő képzésének, betanításának költsége)

Baleset során felmerülő költségek Kivizsgálással összefüggő költségek: Vezetők kivizsgálásra fordított ideje Belső szakértők költségei Külső szakértők költségei Büntetés költségei

Baleset során felmerülő költségek Termeléssel összefüggő károk, költségek: Termelés kiesésből adódó költségek, károk Határidő csúszás költségei (kötbér) Kiesett munkaerő pótlásának költségei, betanítás költségei Minőségi problémák költségei Új munkaerő miatti termelékenység csökkenés költségei

Baleset során felmerülő költségek A jó hírnév elvesztésének következményei: Magasabb biztosítási költségek Vevői, partneri bizalomvesztés költségei Bizalom „visszaállítási” kampány költségei Szerződéskötés nehézségeiből adódó költségek Fokozott ellenőrzés költségei

Munkavédelmi szabályok rendszere EU Bizottsági rendeletek Munkáltató belső szabályozása Munkavédelmi tartalmú, magyar nyelvű nemzeti szabványok Rendeletek Törvények Alkotmány

Munkáltatói belső szabályozás Munkavédelmi szabályzat (nem kötelező) Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének szabályozása A munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjének meghatározása A sérülékeny csoportba tartozó munkavállalók számára tiltott munkakörök meghatározása Egyes munkaeszközök ellenőrző felülvizsgálatok gyakoriságának, elvégzési módjának meghatározása

Szabványok A szabvány termékek, létesítmények, eljárások minőségi, biztonsági, megjele- nési követelményeire és ezek vizsgálati módszereire vonatkozó előírás. Megkülönböztetünk nemzeti (MSZ, DIN) és nemzetközi szabványokat (ISO, EU) A szabvány az egyöntetűséget, ellent- mondásmentességet és a műszaki színvonalat tükrözi.

Szabványok Hazánkban a szabványosítási tevékenység szervezete: Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Főbb szolgáltatások: szabványosítás tanúsítás oktatás szabványkiadás szabványforgalmazás információszolgáltatás A szolgáltatásokból és tagdíjakból befolyó összegből fedezi a tevékenységéhez szükséges anyagi eszközöket, mivel nem költségvetési szervezet.

MSZT szervezete Forrás: www.mszt.hu

Magyar szabványok Az MSZT által elfogadott, a Szabványügyi Közlönyben közzétett szabvány: magyar nemzeti szabvány. Szabvány azonosító jelzete: MSZ + a kiadvány azonosítószáma A szabvány kibocsátási éve az azonosító jelzethez mindig kettősponttal kapcsolódik, és ezek együtt jelentik a szabvány hivatkozási számát. Pl.: MSZ 11035:2001. Érzékszervi vizsgálat. A leíró kifejezések azonosítása és kiválasztása érzékszervi profilhoz többdimenziós eljárással A szabvány lehet európai vagy nemzetközi szabvány megfelelője is, akkor "MSZ EN", "MSZ ISO" vagy "MSZ EN ISO" kibocsátói jele van. Előfordul, hogy egy szabványt korszerűsítenek, és azt az előzővel azonos azonosítószámmal adnak ki. Ilyenkor a szabvány közzétételének évszáma megváltozik, ezért a szabványok egyértelműen a teljes hivatkozási számmal azonosíthatóak. Évszám nélküli hivatkozás esetén a szabvány legutolsó kiadását kell figyelembe venni.

Nemzetközi szabványok ICS (International Classification for Standards) Az ISO (a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) dolgozta ki abból a célból, hogy megkönnyítse a kommunikációt és az információcserét a szabványosítás területén. Az ICS célja, hogy szerkezetül szolgáljon a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok, valamint más hasonló dokumentumok katalógusaihoz, és alapja legyen a nemzetközi, a regionális és a nemzeti szabványok rendelési rendszerének.

Az ICS felépítése és szabályai Az ICS háromszintű, hierarchikus osztályozás: ICS 00.000.00 Az 1. szint a szabványosítási tevékenység 40 szakterületét öleli fel (Pl.: 67 – Élelmiszeripar) A szakterületek csoportokra vannak felosztva (2. szint), többségükben alcsoportok (3.szint) is vannak Pl.: 67.160.10 – Élelmiszeripar, Italok, Alkoholos italok Azok a szabványok, amelyek tárgyuk szerint két vagy több csoportba vagy alcsoportba is tartozhatnak, az ICS- osztályozásban minden olyan csoportban vagy alcsoportban szerepelnek, amelybe besorolhatók. Ez megkönnyíti a szabványok témakörök szerinti keresését. Az ICS alkalmazóinak nem szabad megváltoztatniuk az ICS- osztályozásban levő szakjelzeteket, mert a változtatások korlátoznák az információcsere lehetőségét.

A munkavédelem részterületei Munkabiztonság Munka-egészségügy Foglalkozás-egészségügy Munka-higiéne

A munkavédelem részterületei A munkabiztonság az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka-végzés feltétel-rendszerének kialakítására, működtetésére és ellenőrzésére vonatkozó, a munkavédelmi feladatok megvalósítását elősegítő tudományág.

A munkavédelem részterületei A munka-egészségügyi tevékenység célja a munkát végző személy egészségének megóvása. Munkahigiéne: A munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. Foglalkozás-egészségügy: a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése.

A munkahigiéne feladatai Az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés határértékek kidolgozása A munkakörnyezeti kóroki tényezők és a munkakörnyezeti monitorozás rendszerének kidolgozása és alkalmazása A technológia fejlesztési, ill. a munkahely tervezési szakaszában, valamint a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében a várható egészségkárosító kockázatok megállapítása ill. ezek minőségi és mennyiségi jellemzése A kockázat meghatározása a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetése által A megelőzés stratégiájának kidolgozása Hatósági felügyelet ellátása a munkahigiéne céljának megvalósítása érdekében

A foglalkozás-egészségügy feladatai Az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatásának, az ember válaszreakciójának elemzése A foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárások kidolgozása A munkavállaló összmegterhelésének meghatározása A munkavállaló terhelhetőségének megállapítása (orvosi vizsgálattal), a foglalkoztathatóság feltételeinek meghatározása Az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságának meghatározása A munkavállaló minősítése (alkalmas-e v. sem), ill. a munkakörnyezet és munkafeltételek meghatározása Egészségügyi állapot ellenőrzése A megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának kezdeményezése, abban való részvétel

A munkavédelmi törvény alapelvei A védelem elve A tripartizmus elve A munkavállaló által értett nyelv használatának elve A védelem kiterjesztésének elve A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttműködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve

Köszönöm a figyelmet!