Révész Tamás növényvédelmi szakmérnök Tápanyag-gazdálkodás Növényvédelem Metszés 2016. december 12.

Trágyázás célja, fogalma Tápanyag-gazdálkodás Trágyázás célja, fogalma Célja: Növények tápanyag igényének kielégítése Talaj termőképességének fokozása Trágyának nevezzük azokat a szerves- és szervetlen anyagokat, amelyekkel az elhasznált növényi tápanyagokat pótoljuk, ill a talaj termőképességét javítjuk.

Trágyaanyagok csoportosítása Tápanyag-gazdálkodás Trágyaanyagok csoportosítása Szerves trágyák: Istálló trágya (almos és hígtrágya) Tarló- és gyökérmaradványok Zöldtrágyák Egyéb szervestrágyák (szalmatrágya, kukoricaszár, komposzt)

Egy hatóanyagú műtrágyák (N, P, K) Tápanyag-gazdálkodás Műtrágyák: Egy hatóanyagú műtrágyák (N, P, K) Több hatóanyagú (összetett és kevert műtrágyák) Mikroelem trágyák Mésztrágyák Halmazállapot szerint: szilárd vagy folyékony műtrágyák

Tápanyag-gazdálkodás Műtrágyázás Műtrágyák: azok az ipari eredetű trágyák, melyek egy vagy több tápanyagot tartalmaznak. Csak ásványi anyagot tartalmaznak egyoldalú trágyák! Gyorsan ható trágyák Kielégíthető a növények sajátos tápanyagigénye Felhasználásuk gazdaságosabb Műtrágyázási módok, kijuttatás ideje szerint: Feltöltő trágyázás Alaptrágyázás Starter műtrágyázás Fejtrágyázás Lombtrágyázás

Hatóanyag tartalom szerint: Makroelemtrágyák Mikroelemtrágyák Tápanyag-gazdálkodás Hatóanyag tartalom szerint: Makroelemtrágyák Mikroelemtrágyák Összetétel alapján: Egy hatóanyagú műtrágyák Több hatóanyagú műtrágyák: Összetett műtrágyák Kevert műtrágyák

1. Makroelem trágyák 1.1 Nitrogén tartalmú műtrágyák Tápanyag-gazdálkodás 1. Makroelem trágyák 1.1 Nitrogén tartalmú műtrágyák A nitrogén a növények vegetatív részeit fejleszti, így zavartalanul fejlődnek, üde zöldek. Hatással van a P- és K-háztartásra is! Túlzott mennyisége buja fejlődés, gátolja a foszfor felvételét Hiánya fotoszintézis csökken, terméshozam csökken, növekedés elmarad

A nitrogén műtrágyák a nitrogént: Ammónia (NH3) – lassan ható Tápanyag-gazdálkodás A növények a nitrogént nitrát és ammónia formájában tudják felvenni- NITRIFIKÁCIÓ! A nitrogén műtrágyák a nitrogént: Ammónia (NH3) – lassan ható Nitrát (NO3) – gyorsan ható Amid (CO-NH) formában tartalmazzák – lassan ható Mészammon- salétrom: 25-28% N tartalom. Fele ammónia, fele nitrát Ammóniumnitrát: 34-35% N Karbamid: 46% N

1.2 Foszfor tartalmú műtrágyák Tápanyag-gazdálkodás 1.2 Foszfor tartalmú műtrágyák Szerepe a generatív részek fejlesztésében van, de a gyökérképződésben is elengedhetetlen. Foszfortöbblet gátolja a nitrogén felvételét Hiánya elégtelen gyökérképződés, gyümölcs idő előtt lehull, növekedés lassú, levelek vörös elszíneződése Szuperfoszfát: 15% P + 2% Mg Triple szuperfoszfát: 45% P Hiperfoszfát: 29% nyersfosztfát

1.3 Kálium tartalmú műtrágyák Tápanyag-gazdálkodás 1.3 Kálium tartalmú műtrágyák Szerepe igen sokrétű, serkenti a fotoszintézist, elősegíti a szénhidrátok képződését. Hatására nő a szárazságtűrés, eltarthatóság, fokozódik a fagyállóság, ellenálló képesség. Hiánya fotoszintézis gyengül, csökken a termésmennyiség, szárszilárdság csökken Káliumtöbblet nitrogénhiány Káliumklorid: 40-60% Káliumszulfát: 50%

2. Mikroelemtrágyák Hiányuk hiánybetegséget okoz. Tápanyag-gazdálkodás 2. Mikroelemtrágyák Hiányuk hiánybetegséget okoz. Ahol a termés mennyisége vagy minősége csökken, ott mikroelem hiányra kell gondolnunk. Mennyiségük és felvehetőségük a talaj típusával, ph-értékével összefügg. Buviplant, Fitohorn, Wuxal

Tápanyag-gazdálkodás 3. Mésztrágyák Akkor alkalmazzuk, ha a talaj mésztartalma 2 % alá csökken Melioratív meszezés Fenntartható meszezés Hatásai: Talajkémhatás megváltozása Élénkül a talajélet, gyorsul a lebomlás Növekszik a termésátlag Javítja a talaj kalcium-ellátottságát Javítja a talajszerkezetet

Mészkőpor: 90-95% CaCO3 annál gyorsabban hat, minél jobban porított Tápanyag-gazdálkodás Mészkőpor: 90-95% CaCO3 annál gyorsabban hat, minél jobban porított Cukorgyári mésziszap: mésztartalma 50-60%. Könnyen oldódik

4. Baktériumtrágyák Környezetbarát, környezetkímélő Tápanyag-gazdálkodás 4. Baktériumtrágyák Környezetbarát, környezetkímélő Baktériumfajok spóráit tartalmazzák, melyek segítik a gyökérmaradványok jobb feltáródását, hozzáférhetővé teszik az ásványi formában lévő anyagokat. Kijuttatás módja általában permetezés, amit legkésőbb az utolsó talajmunkáig kell elvégezni

Műtrágyák érvényesülése Tápanyag-gazdálkodás Műtrágyák érvényesülése A műtrágyák oldódás után felvehetővé válnak: Kimosódhatnak- növény hiányában, vagy vízbőség esetén Kémiai átalakulás- káros vagy hasznos Adszorpció- előnyös Szerves kötés-baktériumok testébe épülve

Műtrágyák sorsát befolyásoló tényezők: Tápanyag-gazdálkodás Műtrágyák sorsát befolyásoló tényezők: Talaj mechanikai összetétele Talaj szerkezet Talaj vízgazdálkodása Talaj szerves anyag tartalma Talaj kémhatása Talaj mésztartalma Időjárás Felhasználás ideje és módja

A nitrogén műtrágyák érvényesülése Tápanyag-gazdálkodás Ammónia, nitrát vagy amid formájában kerülnek a talajba Ammónia ammónium-ion növények felveszik, vagy megkötődik a kolloidok felületén Nitrifikáció- levegő+közömbös kémhatás- nitrit- nitrát. Denitrifikáció - levegőtlen talajban- nitrogénveszteség A nitrát egy részét a mikroorganizmusok használják fel- szerves kötésben a szervezetükben-lassan felszabadul Káros szénhidrát-hatás!!!

A foszfor műtrágyák érvényesülése Tápanyag-gazdálkodás A foszfor műtrágyák érvényesülése Hatóanyaguk egy része vízben, másik része gyenge savakban oldódik Foszfát-ion formájában veszik fel a növények – erősen kötődnek a agyagkolloidok felületén- függ a kémhatástól! Savanyú talajokon- vas és alumínium vegyületekkel lépnek reakcióba- felvehetetlenek Lúgos talajon kalciumkarbonát okoz káros kémiai lekötődést- nehezen hozzáférhető Biológiailag is lekötődhetnek- feltáródása hasznos! Por alakú műtrágya jobban lekötődik, szemcsézett jobb A foszfor műtrágyák hatóanyagai nehezen mozognak a talajban, kimosódástól nem kell tartani

Kálium műtrágyák érvényesülése Tápanyag-gazdálkodás Kálium műtrágyák érvényesülése Hatóanyag könnyen felvehető formában van Agyagkolloidokban gazdag talajokon a kálium beépül a kristályrácsokba, csak ha kimosódik Agyagkolloidokban szegény talajon pedig könnyen kimosódik Talajt savanyítják

A mésztrágyák és a mikroelemek érvényesülése Tápanyag-gazdálkodás A mésztrágyák és a mikroelemek érvényesülése A kalcium kis változáson megy át a talajban- könnyen hozzáférhető Víz hatására mélyebb rétegekbe kerülve a talaj elsavanyodhat A mikroelem trágyák a közömbös kémhatású talajon válnak felvehetővé, kolloidszegény talajon oldékonyságuk csökken. Leibig- féle minimumtörvény is meghatározza az érvényesülésüket: a terméseredményt a legkisebb mennyiségben jelenlévő tápanyag határozza meg.

A műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők Tápanyag-gazdálkodás A műtrágya mennyiségét befolyásoló tényezők A talaj tápanyagtartalma A növények tápanyag igénye A tervezett terméshozam Elővetemény Az istállótrágyázás

Trágyaanyagok felhasználásának környezeti ártalmai Tápanyag-gazdálkodás Trágyaanyagok felhasználásának környezeti ártalmai Hígtrágya élővizekbe való jutásának megakadályozása Az ivóvízzel a szervezetbe jutó nitrit oxigén felvételévek nitráttá alakul- vérből Felszíni vizekben eutrofizáció- oxigénhiány Műtrágyázás ideje- amikor a növények hasznosítani tudják, különben a talajvízbe kerül

Révész Tamás növényvédelmi szakmérnök KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Révész Tamás növényvédelmi szakmérnök