Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Talajjavítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Talajjavítás."— Előadás másolata:

1 Talajjavítás

2 Talajjavítás fogalma: Talajjavításnak nevezünk minden olyan eljárást amely valamely talajhiba megszüntetése útján a talaj termékenységének tartós növelését szolgálja. Talajhibának nevezzük a talaj azon kedvezőtlen tulajdonságait amelyek a talaj termőképességét csökkentik

3 1 Fizikai talajjavítás 2 Kémiai talajjavítás 3 Biológiai talajjavítás
A talajjavítás módszereit 3 csoportba sorolhatjuk: 1 Fizikai talajjavítás 2 Kémiai talajjavítás 3 Biológiai talajjavítás Használat előtt figyelembe kell vennünk hogy ezek a módszerek hatással vannak a talaj többi tulajdonságára is például egy Fizikai módszernek lehetnek Kémiai vagy Biológia hatásai is és ez ugyan így igaz a Kémiai és Biológiai talajjavításra is!

4 A Fizikai talajjavítás
Fizikai talajjavításnak nevezzük azokat a módszereket mely során a talajhibákat mechanikai úton szüntetjük meg. Ilyen módszerek például: Mélyforgatás Altalajlazítás Drénezés (csövezés) Lecsapolás Réteges homokjavítás Márgázás Rónázás

5 Mélyforgatás A talaj 50 cm-nél is mélyebben lévő részének az átforgatását jelenti. Forgatáskor a felső talajréteg a barázda aljára, az alsó talajréteg pedig a felszínre kerül. Fő feladata a trágyaanyagok, a tarlómaradványok és a gyomnövények alátakarása, valamint a talajrétegek fölcserélése.

6 Mélyforgatás

7 Altalajlazítás A hosszú távú művelés tömörödött és kemény talajt eredményezhet. Ezek rossz víz- és oxigéngazdálkodás kialakulásához vezetnek. Az altalajlazítás célja a talaj elveszett tulajdonságainak helyreállítása amely magában foglalja az összetömörödött talajrétegek fellazítását a szántási mélység alatt is anélkül hogy a rétegeket felforgatná.

8 Altalajlazítás

9 A Drénezés Lényege a talajvíz, a talajszint alatt kialakított csőhálózatban történő áramoltatása, célszerű irányítása. A hálózat zárt rendszer esetén szívó, gyűjtő és főgyűjtő csővezetékből áll, amelyek közül a főgyűjtő vezeték a befogadó mederbe torkollik. Nyitott rendszerű megoldással a szívók közvetlenül a csatornákba torkollanak.

10 Drénezés

11 Lecsapolás: Lényegében a felszínen található vizet vezetik el tárolókba. Segítségével nagyobb területeket lehet termelés alá vonni Réteges homokjavítás: Lényege az, hogy a talajban 40, ill. 60 cm mélyen elhelyezett két (kb. 1–3 cm vastag) összefüggő trágyaszőnyeg fékezi a víz és a tápanyagok lefelé mozgását. Javul a feltalaj víztartó képessége és tápanyag-ellátottsága. Márgázás: A márgázás az az eljárás, amely során a homoktalajok kolloidtartalmát igyekszünk növelni. Az eljárás során a talaj felületére a közelben kitermelt kisebb-nagyobb agyagtartalmú anyagot terítünk el és munkálunk be. Rónázás: Rónázás során a néhány méteres magasságkülönbségeket egyenlítik ki. Az egyenetlen felszínű homokterületek kiemelkedő hátságainak anyagát a mélyedésekbe hordjuk le.

12 Kémiai talajjavítás Kémiai talajjavításnak nevezzük azokat a módszereket mely során a talajhibákat kémiai eljárásokkal szüntetjük meg. Ilyen eljárások például: Meszezés Gipszezés Kombinált eljárás Mész + Gipsz használata Digózás Lignitpor használata

13 Meszezés A meszezéshez használt anyagok:
Mészkőpor – akár 90-95%-os CaCO3 tartalom Cukorgyári Mésziszap – Könnyen oldódik foszfort és szerves anyagot is tartalmaz 50-60% CaCO3 tartalom Lápi mész ~ 50% CaCO3 tartalom könnyen oldódik

14 A meszezés menete Ha eredményesen akarunk dolgozni készítsük elő jól a talajt. A táblán ugyanúgy kell elvégezni a talajmunkákat, mintha vetni akarnánk. Ezután egyenletesen elszórjuk a meszező anyagot. Az egyenletes elosztásra fokozottan ügyeljünk Kiszórás után a meszet tökéletesen bekeverjük a talajba. Erre legalkalmasabb eszközök a tárcsa és a fogas. A szénsavas mész oldódása elősegíthető egyidejű istállótrágyázással. A szerves anyag bomlásakor keletkező szén-dioxid ugyanis fokozza a szénsavas mész oldó-dását, ezzel növeli hatékonyságát

15 Meszezés hatásai Meszezés következtében a CaCO3 hatására az adszorbeált H+ -ionok Ca2+-ionokkal cserélődnek ki. Talaj pH értéke növekszik –> intenzívebb talajélet -> javuló tápanyag-feltáródás -> javuló termés átlagok. A meszezés javítja a műtrágyák érvényesülését a mész elősegíti a jó szerkezet kialakulását, mely a talaj jobb víz- és levegőgazdálkodásátvonja maga után

16 Gipszezés A gipszezés menete:
A magas gipsz tartalmú anyagot vagy talajt a javítandó terület felszínén elterítjük Az elterített gipsz anyagot belemunkáljuk a talajba.

17 Digózás A digózás vagy más néven sárgaföld terítés során 5-8 cm vastagságban terítenek és munkálnak be a szikes talajokba olyan anyagokat, amelyek % meszet és 2-3 % gipszet tartalmaznak. Már az 1800-as évektől elterjedt.

18 A Lignitpor használata
A lignitpor 40–50%-ban szerves anyag. Hatóanyaga: a benne lévő 2–3%-nyi elemi kén, illetve pirit (FeS2), valamint a kisebb mennyiségű vas- és alumínium-szulfát; pH-ja 3–6 közötti. Kéntartalma a talajban kénsavvá oxidálódik, s az csökkenti a talaj lúgosságát, illetve oldatba viszi a talajban levő CaCO3-ot.

19 Biológiai Talajjavítás
Biológiai talajjavításnak nevezzük azokat a módszereket mely során a talajhibákat biológiai módszerekkel szüntetjük meg. Ilyen eljárás például: Westsik-féle zöldtrágyázásos homokjavítás Erőteljes gyökérzetű növények telepítése

20 Westsik-féle zöldtrágyázásos homokjavítás
A javítás lényege, hogy a vetésforgóba csillagfürt-zöldtrágyát állítunk be. A csillagfürtöt fővetésben vagy tarlóvetésben termesztjük. Ezzel az eljárással a terméseredmények három-négyszeresére nőttek.

21

22 Erőteljes gyökérzetű növények telepítése
Ilyenek például: Olajretek Mustár Somkoró

23

24 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Talajjavítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések